187625. lajstromszámú szabadalom • Réselve-lazító gép, főleg gyeptalajok művelésére
A találmány szerinti réselve-lazító gép az álló gyepek talajainak olymódon való lazítására szolgál, hogy a gyepnemez és a felület összeroncsolása nem következik be. A hagyományos mély- és réteglazítóktól eltérően kíméli az értékes gyepnemezt, vonóerőtakarékos üzemű, és használható ugyanakkor errózió elleni védekezésre, valamint a kémiai anyagok talajbajuttatására is, megfelelő adapterek kombinálásával. A gyakorlatban és a szakirodalomban ismeretesek a különböző merev-, lengőkéses és vibrációs talajlazítók, valamint a szárnyas réteglazítók. Jelenleg ezekkel a berendezésekkel oldják meg az üzemek a rossz vízgazdálkodású gyeptalajokon a 3-4 évenkénti talajlazítást úgy, hogy a gyeptakaró egyrésze tönkremegy, elroncsolódik, és ez termés-1 csökkenéssel jár, ugyanis a lazítok nyomában (20-30 cm-es sávban) nehezen indul meg az újragyepesedés, ezért a feltörésnélküli gyepfelújításnál ökonomikusabb és kíméletesebb berendezésre van szükség. Ezek az eléggé elterjedt lazítok, a kés előtt kialakuló deformációs zóna eredményeként túlzott roncsolóhatást fejtenek ki a 0-20 cm-es rétegben elhelyezkedő gyepnemezre. Használnak ugyan egyes esetekben tárcsás-csoroszlyát a lazítószerszám előtt, azonban a függőleges vágószerszám oldalfal-súrlódása továbbra is nagy, ami miatt a talaj felső rétegében minőségi javulás természetesen nem mutatkozhat. A gyep feltöréses művelésénél speciális gépnek tekinthető a Howard-Rotadigger, mely durva talajmarást és lazítást is végez a hozzákapcsolt lazítószerszámokkal. Ott azonban a gyepnemez bizonyos felszaggatása a cél, mert a gyep nagymértékű leromlása esetén ezzel a technológiával lehet csak elvégezni az újratelepítéses felújítást. Az eddigi, sokféle lazító között nem ismeretes olyan gyepkímélő és vonóerőtakarékos, egyszerű berendezés, mint amit a jelen találmány szerinti megoldás nyújt. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, amellyel az álló gyepek tömörödött talajainak alsó és felső rétege hatásosan, de a gyepnemez roncsolása nélkül, jól szabályozható módon és vonóerőtakarékosan lazítható. A találmány a kitűzött feladatot olymódon oldja meg, hogy egy célszerűen kialakított merevkésű lazítószerszám elé (annak haladási irányú középvonalába) van építve egy speciális - erőgépről meghajtott - talajrésmaró berendezés, amely elrendezés és szerkezeti kialakítás a réselés mélységében megszünteti a merev lazítószerszám függőleges vágókésének oldalfalsúrlódását, a kés függőleges vágási funkcióját, és ezáltal a gyepnemez roncsolását is. A találmány szerinti megoldás ismert szerkezeti és művelőelemekből épül fel, de ismeretlen volt eddig az a felismerés és hatás, hogy a merev lazítószerszám előtt, a hajtott speciális művelőtest által kiképzett szabad rés, a lazító deformációs zónáját kedvezően alakítja, mert a résből kikerülő porhanyós talaj a felszínen szétterül, és lehetővé válik a lazító után a felső talajréteg vízszintes irányú elmozdulása, illetve térfogatnövekedése is. Mindezek együttes eredményeként a gyepnemez roncsolása nem következik be, a lazítás hatásosabb és a lazító vontatásához lényegesen kisebb fajlagos vonóerő szükséges, amely különösen előnyös a kerekes trak-, torral való üzemeltetés szempontjából. A találmány a gyakorlatban főleg a 150-600 mm mélységtartományban jelentkező lazítási igényt kívánja kielégíteni, a talajtól és használattól függően 2 -4 évenkénti ismétlésben, amellyel a gyeptalaj víz-, 'levegő- és tápanyaggazdálkodása gazdaságosan és jó minőségben biztosítható. A résmaró által felaprított gyepnemez 2-3%-os veszteséget jelent 2-4 évenként, amely jelentéktelen érték a hagyományos lazítógépek munkájához viszonyítva, amelyek használata esetén 15^30% is bekövetkezhet. A találmány réselve-lazító, főleg gyeptalajok művelésére, melynek meghatározója a talajban függőleges szabad rés kialakítására alkalmas, erőgépről haladási irányban meghajtott résmaró szerszám, és e mögött ennek haladási irányú középvonalában elhelyezett, függőleges és vízszintes síkban egyaránt vágóéllel rendelkező merev lazítótest. Előnyös kivitelnél a résmarószerszám egyenes vagy közel egyenes élű kései egy vízszintes tengelyre rögzített tárcsa kétoldalán azonos darabszámban oldható kivitelben vannak felszerelve úgy, hogy a tárcsán lévő kések élei által meghatározott függőleges síkok egymástól való távolságával a kimart rés Vj szélessége alátétlemezekkel szabályozható, amely a merev lazító gerinclemezének v2 szélességével egyenlő vagy annál nagyobb értékű (1. ábra). Az üzemelés és a különböző agrotechnikai célok e lérése szempontjából előnyös kialakításnál, a résmaró és lazító munkamélységét egymástól függetlenül és együttesen is szabályozó szerkezettel van ellátva. Ugyanakkor rendelkezik a találmány szerinti megoldás olyan közös hordozókerettel és hajtóművel, amely lehetővé teszi az egynél több egység működtetését, kémiai anyagokat adagoló adapterekkel, különböző osztással és eltérő munkaszélesscggel. Az 1. ábra az elvi elrendezési vázlatot szemlélteti. A 2. ábra a találmány szerinti réselve-lazító egyik előnyös kiviteli alakját ábrázolja. A függőleges rés kimarására az 1 tárcsára kétoldalún felszerelt 2 vágókések szolgálnak. A 1 tárcsa a 3 vízszintes tengelyre van rögzítve, amely a 4 lánc segítségével az 5 hajtóművön keresztül kapja a meghajtást az erőgépről. A 6 merev lazítótest függőleges gerínclemezének elejére van szerelve a 7 függőleges vágókés, aljára pedig szimmetrikus 8 vízszintesen vágó kés. A 6 merev lazítótest a 9 közös hordozókereten a 10 rögzítőbilincsek segítségével vízszintes és függőleges irányban eltolható. A talajrésmaró munkamélységét a 11 csavarorsós szerkezettel lehet beállítani, a 9 közös hordozókerettől való távolság változtatásával, amelynek viszont a talajtól való távolságát a 12 mélységhatároló kerék és állítószerkezete határozza meg. A 13 csővezeték a 6 gerinclemezre szerelve kémiai anyagok talajbajuttatására szolgál, amelyhez adagoló szerkezet és tartály csatlakoztatható. Az üzemelés során meghatározó szerepe van az erőgép teljesítményével összhangban a felszerelt réselve-lazító egységek db-számának, azok keresztirányú távolságának, és az egyes művelő elemek munkamélységének. Először tehát ezek felszerelése és beállítása az üzemelő feladata, majd következik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
