187603. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vezérlőszelepek és hasonlók működtetéséhez
1 2- 187 603 A találmány tárgya szerkezet vezérlőszelepek és hasonlók működtetéséhez, kapcsolókarral, mely elforgathatóan van egy házban elhelyezve és a vezérlőszelep állítóelemével meghajtási kapcsolatban 5 Vezérlőszelepek, vezérlőtolattyúk működtetéséhez karos és lökőrudas elrendezéseket alkalmaznak, melyek hatást gyakorolnak a szelep állítóelemére. A működtetett szelep alkalmazásától függő- 1Q en szükség van ehhez a működtető készülék megakasztásos, lezáró és szabadon mozgó kiviteleire, miközben azonban a mindenkori előirányzott megakasztó- vagy záróállások száma különböző lehet. Emiatt minden alkalmazási esetre gyakorlatilag 15 más építésű működtető készülék szükséges. A kívánt megakasztó- és záróállások megvalósítása érdekében az ismert kiviteli alakoknál rugókkal nyomott golyókat vagy csapokat terveztek, melyek a működtető rudazat furataiba vagy hornyaiba bele- 2Q nyúlnak, miközben a lezárások kinyitására saját készülékek állnak rendelkezésre. A vezérlőszelepek ismert működtető készülékei ezért viszonylag költségesek és ennek megfelelően drágák. Ehhez hozzájárul még, hogy a különféle kiviteli változatok mi- 2g att nagy készlettartás szükséges. A találmánynak az a feladata, hogy vezérlőszelepek és hasonlók működtető szerkezeteit úgy tökéletesítsük, hogy egy alapforma az egyes alkalmazási esetekre egyszerűen, gyorsan és olcsón átépíthető ,n legyen. J' A találmány szerinti szerkezetet az jellemzi, hogy a kapcsolókar hossztengelye irányában egy visszanyomó rugó erejével szemben eltolhatóan megvezethető, mely rugó ezt a kart alsó végével rugózva 3 nekinyomja a ház fenekének, melyen kulisszapálya van az állítókar alsó vége számára. Ennél a kialakításnál a működtető szerkezet minden kiviteli változatához ugyanaz a ház alkalmazható, miközben csupán a kulisszapálya van hozzáillesztve a kívánt működtetéshez. A találmány szerinti szerkezet egyik előnyös kiviteli alakjánál a kulisszapálya egy betétdarabon van kialakítva, mely cserélhetően van behelyezve a ház fenekébe. A betétdarab egy kulisszapályával rendelkező lemezből állhat, melynek központosító 45 nyúlványa van, mely belenyúlik a házfenék bemélyedésébe. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy a betétdarab egyszerű kicserélésével a működtető szerkezet beszabályozható a kívánt működtetésre, ill. az egyik működtetés féleségről egy másik- 50 ra átszerelhető. A kulisszapálya a találmány szerint a kapcsolókar alsó vége számára szolgáló csúszópályaként alakítható ki. A működtetésnek ezek után két végállása van, miközben a végütközőket a működtető 55 szerkezet házának oldalfalai vagy kiugrásai képezhetik. A kapcsolókar a két végállás között szabadon eltolható. Ha a kulisszapálya a találmány egy további jellemző ismérve szerint legömbölyített szélű meg- 60 akasztóval rendelkezik a kapcsolókar alsó vége számára, a kapcsolókar elfordításakor ennek alsó vége a visszanyomórugó hatására beugrik az egyes megakasztókba, és így a kapcsolókar közbenső állásai pontosan definiálva vannak. Az átkapcsolás az 65 egyik rögzítőállásból a másikba a kapcsolókarra gyakorolt elforgatóerővel történik. A találmánynak egy további kialakítási formájánál lehetőség van arra is, hogy a kulisszapályában megakasztó bemélyedéseket alakítsunk ki, melyekbe a kapcsolókar alsó vége megakadva belefogódzik. Ennél a megoldásnál nincs lehetőség arra, hogy a kapcsolókart egyik megakasztott állásból egy másikba csupán elforgatóerő alkalmazásával átállítsuk. A kapcsolókart sokkal inkább a visszanyomó rugó erejével szemben végzett tengelyirányú megemeléssel kell alsó végével a mindenkori megakasztó mélyedésből kiakasztani, és csak ezután lehet egy másik állásba elfordítani. A találmány keretében kombinált kulisszapályákat is tervezhetünk, melyeken tetszőleges kombinációban csúszópályák, megakasztópeckek és megakasztó bemélyedések fordulnak elő, miáltal a működtető szerkezet megfelelő sokaságú változata valósítható meg, mégpedig csupán azáltal, hogy a betétdarabot kicseréljük a ház fenekében. A találmány szerinti működtető szerkezet egyik előnyös alakja végül abban áll, hogy a kapcsolókar egy gömbszegmenst tengelyirányban eltolhatóan helyez el, mely a ház hengerterébe elforgathatóan van behelyezve és ebben egy gömbfelületbe való bepattintással, kiperemezéssel vagy feszítőgyűrüvel van beerősítve, miközben a visszanyomórugó a gömbszegmens és a kapcsolókaron levő támasztógyűrű között van elhelyezve. Ebben az esetben a találmány szerinti szerkezet egyszeri felépítési módjáról van szó. A találmány további részletei és előnyei egy kiviteli példa most következő ismertetéséből érthetők meg, mely példa a rajzon van ábrázolva. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti működtető szerkezet egy kiviteli alakja tengelyirányú metszetben, és a 2-6. ábrák a különböző módon kialakított betétdarabokat mutatják oldalnézetben, részben metszetben, a működtető szerkezet házfeneke számára. Az 1. ábrán bemutatott működtető szerkezet az 1 házból áll, melynek van egy függőleges 2 hengertere, mely alul 3 házfenékkel van lezárva. A 2 hengertérben el van helyezve egy kézi emelőkarként kialakított 4 kapcsolókar, mely 5 gömbszegmens segítségével elforgatható. Az 5 gömbszegmens a 2 hengertérben van elhelyezve és ebben 6 feszítőgyűrűvel leerősítve. A 4 kapcsolókar szárával áthatol az 5 gömbszegmensen és ebben tengelyirányban eltolható. A 4 kapcsolókar bevágásában elhelyezett 7 támasztógyűrű és az 5 gömbszegmens alsó oldala között van egy oda behelyezett 8 visszaállító rugó, mely a 4 kapcsolókart alsó 9 kúpos végével a 3 házfenéknek nekiszorítja. A 4 kapcsolókar 9 kúpos vége áthatol 11 kapcsoló rudazat fejrészében levő 10 átmeneten, mely 11 kapcsolórudazat az 1 ház 12 harántfuratában a 2 hengertér tengelyére merőlegesen eltolhatóan van elhelyezve és 13 csavar segítségével egy nem ábrázolt szabályzószelep vagy szabályzótolattyú állítótagjával meghajtási kapcsolatba hozható. Az 1 ház 3 házfenekében 14 kulisszapálya van elhelyezve, melyen 4 kapcsolókar elforgatásával a 4 kapcsolókar alsó 9 kúpos vége megvezethető. Az 2
