187595. lajstromszámú szabadalom • Dohányfüstszűrő, főleg cigarettákhoz
1 187 595 2 hatásos hígítást értünk el, a 21 alaplap növelésével viszont igen előnyös túrbolens áramlások érhetők el a füstszűrőt elhagyó gázáramban. A 3. és 4. ábrán feltüntetett 10 dohányfüstszűrő esetében a terelőegységet 29-el jelöltük, amelyet műanyagból készítettünk. Ez ugyancsak kúpos kialakítású és központi elrendezésű, a 30 kúppalást a 16 szűrőrúdban van ágyazva, amely a füstáramot a 16 szürőrúd belsejében kifelé téríti. A 29 terelőegység ennél a kivitelnél 31 tárcsával van ellátva, amelynek külső oldala a 32 alaplappal egy síkba esik. A 32 alaplap és a 31 tárcsa külső felülete a dohányfüstszürő szívott végét majdnem teljesen lefedi. A 31 tárcsa 33 nyílásokkal van ellátva, amelyek a kúppalást alkotójával párhuzamosak. Ezek a 33 nyílások a távozó füstgázok számára kiömlésekként szolgálnak. Amint a 4. ábrán jól látható, a 33 nyílások mindegyikének középvonala a kúppalást alkotójával azonos szöget zár be a dohányfüstszűrő hosszközépvonalával. Az 5. és 6. ábrán a találmány szerinti dohányfüstszűrő ismét további példakénti kiviteli alakja látható. A 110 dohányfüstszűrőt 112 dohányaidhoz 114 fedőréteg kapcsolja. A 110 dohányfüstszürőnek cellulóz-acetátból készült 116 szűrőrúdja van, amelyet 118 burkolat vesz körül. A 116 szürőrúd lényegében hengeres alakú, az egyik vége beömlésként, a másik pedig kiömlésként szerepel. A 118 burkolat a jelen esetben légzáró kialakítású, ezzel szemben a 114 fedőréteg légáteresztő. A 114 fedőréteg készülhet porózus anyagból, vagy akár olyan nem-porózus anyagból is, amely a szellőztető levegő számára 117 perforációval van ellátva. A 110 dohányfüstszürő 122 hornyokkal van ellátva, amelyek légzáró 118 burkolatba és a 116 szűrőrúdba mélyülően vannak kialakítva. A 122 hornyok 124 vége nyitott, és ez a dohányfüstszürő szívott végébe torkollik. Továbbá, a 122 hornyok hosszirányban helyezkednek el, másik végük pedig a 116 szürőrúd dohányrúddal érintkező végétől távközzel helyezkedik el. Az 5. ábrán látható, hogy a jelen esetben négy 122 hornyot alkalmaztunk, amelyek a kerület mentén azonos távközzel vannak elrendezve. A burkolt 116 szürőrudat A 112 dohányrúdhóz 114 fedőréteg kapcsolja, ezáltal jön létre a füstszűrös cigaretta. Amint a fentiekben már említettük, a 114 fedőréteg légáteresztő, úgyhogy azon a szellőztető levegő áthaladhat és a 122 hornyokba juthat. Ha nem légáteresztő 114 fedőréteget alkalmazunk, akkor a 117 perforációt úgy kell kialakítani, hogy az közlekedjék a 122 hornyokkal. így a szellőztető levegő kénytelen a 122 hornyokon végighaladni, hiszen a 118 burkolat légzáró kialakítású, és a dohányfüstszűrőben a füstáramtól elkülönítve halad ennélfogva a levegő a dohányfüstszűrő szívott végéhez. A 116 szürőrúd ennél a kivitelnél is rendelkezik a találmány szerinti 119 terelőegységgel, amelynek kúpos alakja és központi elrendezése megegyezik a fentebb ismertetettekkel. A 119 terelőegység 120 kúppalástja a szűrőrúdon áthaladó füstáramot a kiömlő végen a fő áramlási iránytól eltéríti és széjjel tereli. Az alaplapja általában a szűrő átömlő keresztmetszetének 10-30%-át foglalja el. Megjegyezzük, hogy a 119 terelőegység ideális alaplapfelületének megválasztása mindenkor függ a hornyok méretétől, a hornyokban áramló közeg sebességétől, valamint a hornyok számától. Amint azt az 1. és 2., illetve a 3. és 4. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakoknál már említettük, a 119 terelőegység gyártható füstzáró anyagból, például műanyagból. Azonban, a 119 terelőegység 120 kúppalástja például hőkezeléssel, vagy vegyi kezeléssel is gázzáróvá tehető olyan esetekben, ha porózus alapanyagokból indulunk ki. Ilyen vegyi anyag lehet például etilcellulóz, nátrium CMC, valamint metil-cellulóz. Dohányzáskor a szellőztető levegő a 117 perforáción áthaladva a 122 hornyokba jut és azoknak a nyitott 124 vége felé áramlik. Ezzel szemben a dohányfüst a 116 szűrőrúdon halad keresztül. A 119 terelőegység a dohányfüstszűrő szívott végén áramlási akadályt képez, azaz kifelé tereli a füstáramot, lényegében a szellőztető 122 hornyok nyitott 124 végeit elhagyó levegő áramába. A 122 hornyokat elhagyó szellőztető levegő örvényszerű mozgást végez, ennek következtében a dohányfüstöt hatásosan szétoszlatja a dohányzó szájában, így jelentősen javul a zamatérzet. Megjegyezzük, hogy jóllehet a példakénti kiviteli alakok esetében kúpfelületeket szemléltettünk, a terelőegység palástfelülete lehet például csonkakúp vagy akár félgömb alakú is. Végül megjegyezzük, hogy a példakénti kiviteli alakok számos más változata is elképzelhető a találmány oltalmi körén belül. Szabadalmi igénypontok 1. Dohányfüstszűrő cigarettákhoz, amelynek hengeres, porózus szűrőrúdja van, az egyik végén beömléssel, a szemben fekvő végén pedig kiömléssel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a szürőrúd (16; 116) kiömlésénél kúpos alakú terelőegység (19; 29; 119) van kialakítva, amely a füstszűrőn áthaladó füstáram általános irányát eltérítőén, és a füstszűrő szívott végét elhagyó füstöt a szűrőrúdhoz (16; 116) képest szöget bezáróan szétterelően van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti dohányfüstszűrő, azzal jellemezve, hogy a terelőegység (19; 29; 119) a szürőrúd (16; 116) kiömlésénél kiképzett bemélyedést határoló, és annak falát (20; 120) füstzáróvá tevő elemből áll. 3. Az 1. igénypont szerinti dohányfüstszűrő, azzal jellemezve, hogy a terelőegység (19; 29; 119) a szürőrúd (16; 116) szívott végében ágyazott terelőelemként van kialakítva. 4. A 3. igénypont szerinti dohányfüstszűrő, azzal jellemezve, hogy a kúpos terelőelem (19; 29; 119) alaplapja (21 ; 32; 124) a szürőrúd (16; 116) keresztmetszetfelületének 10—80%-át fedi. 5. Az 1. igénypont szerinti dohányfüstszűrő, azzal jellemezve, hogy a lényegében kúpos áramláseltérítő terelőegység (19; 29; 119) a szűrőrúdban (16; 116) központosán van elrendezve. 6. Az 1. igénypont szerinti dohányfüstszűrő, azzal jellemezve, hogy a terelőegység (19; 29; 119) 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
