187588. lajstromszámú szabadalom • Alagútszaluzat
1 187 588 2 A találmány tárgya alagútzsaluzat, amelynek két egymással szembenálló zsaluelemét egyik végüknél fogva összekötő harmadik zsalueleme két zsaluelem részből és közöttük egymáshoz képesti elfordulást lehetővétevő hézag biztosításával van kialakítva és a hézagot átívelően oldható kötéssel vannak funkcionális helyzetben egymáshoz kapcsolva és minden zsaluelemrész az egyik oldalán vele összekapcsolt zsaluelemhez kötött támasztótaggal ki van támasztva, továbbá a támasztótag a zsaluelemrészhez csuklósán, tehát elfordíthatóan, míg a zsaluelemhez oldható kötéssel van kapcsolva. Ismeretes az 1 684 394 számú német közzétételi iratból mozgathatóra kialakított alagútzsaluzat beton- és vasbetonépületekhez, amelynek kettő szemközti zsalueleme, valamint ezeket egyik végüknél fogva összekötő harmadik zsalueleme van, ahol a harmadik zsaluelem kitámasztótagok útján van megtámasztva, továbbá magasságbeli és keresztirányú beállítását biztosító tagjai vannak. A megoldás lényege, hogy a kettő szemközti zsaluelem és az ezeket összekötő harmadik zsaluelem egymáshoz van kapcsolva, továbbá a harmadik zsaluelem csak hosszirányban van kitámasztva, míg keresztirányban alakja megváltoztatható, továbbá a hosszirányban kitámasztott harmadik zsaluelem helyenként kettő ollószerüen összekapcsolt és a kettő szemközti zsaluelemhez sarkában csuklóval hozzákapcsolt kereszttartókkal van kitámasztva, továbbá a harmadik zsaluelem közepén a kereszttartókkal kapcsolóelem útján van összekapcsolva, továbbá a kereszttartók egyike mindenkor szabad végénél fogva elbillenthető támasztótag útján zsaluzó helyzetében van megtartva, míg a második kereszttartó szabad vége zsaluzókészülékkel van összekapcsolva, továbbá, hogy a harmadik zsaluelem beállítását biztosító reteszelőszerkezete van, amelynek végei mindenkor az ollószerüen öszszekapcsolt kereszttartók egyikébe vannak behelyezve. Ismeretes még a 2 264 879 számú német szabadalmi leírásból alagútzsaluzat sarkosan kialakított kettő zsaluelemből, ahol a sarkosan kialakított mindegyik zsaluelemnek hozzávetőlegesen emeletmagasnyi, függőleges zsaluelemrésze és ezzel felül összekapcsolt, funkcionális helyzetében hozzávetőlegesen vízszintes harmadik zsalueleme van, továbbá fel- és a leszerelést biztosító támasztótagok a sarkosra kiképzett zsaluelemekhez tartozó zsaluzótagok tartóihoz vannak kapcsolva. A megoldás lényege, hogy a sarkában mindenkor csuklóval ellátott, sarkosra kiképzett kettő zsaluelemnek szomszédos széleik tartományában a harmadik zsaluelem alatt a betonozandó felülettől elfordított emelőkarjai vannak és ezen emelőkarokhoz a harmadik zsaluelemtől távolra támasztótag van csuklósán kapcsolva. Mindkét megoldás közös hiányossága, hogy a fel-, illetve leszerelésekor, mivel a két szemközti zsaluelem és a harmadik zsaluelem közötti csuklópont elhelyezkedése miatt a harmadik zsaluelem leeresztésekor annak a csuklópontnál elhelyezkedő vége előbb felemelkedik, ezért először a két szemközti zsaluelemet kell függőlegesen leengedni, hogy a harmadik zsaluelem ne ütközzön bele a mennyezetbe, s csak ezt követően lehet a harmadik zsaluelemet lehajtani, azaz az alagútzsaluzatot szétszerelni, tehát bonyolult, idő-, munka- és költségigényes az alkalmazása. További közös hiányosságuk még, hogy az alagútzsaluzatnak a falaktól, illetve a mennyezettől történő elválasztása bonyolult, balesetveszélyes, idő- és munkaigényes, valamint nehézkes, mivel a falakra,, illetve a mennyezetre felragadt zsaluelemeket függőlegesen és vízszintesen kell a beállítást biztosító tagokkal elmozgatni, ami komoly manuális erőkifejtést igényel, továbbá a harmadik zsaluelemnek a mennyezettől történt elválasztása után a leengedése szintén jelentős manuális munkát és több személy együttműködését teszi szükségessé, az önsúlyuk nagy, mivel viszonylag nagyszámú tartozékkal vannak kialakítva, manuálisan alig, vagy csak több dolgozó által mozgatható, telepítése, mozgatása emelőgépet, például darut igényel, tehát hely- és ráfordításigényes, éppen ezért foghíjbeépítésre alkalmatlanok, szűk felvonulási területen teljesen használhatatlanok, össze- és szétszerelése csak szigorú sorrendben történhet, ami bizonyos szakértelmet is igényel, csak meghatározott alapterületű helységek készíthetők, mivel bonyolult szerkezeti kialakítású, ezért könnyen meghibásodik, karbantartást igényel. Ismeretes a 2 504 580 számú francia közrebocsátási iratból alagútzsaluzat két egymással szembenálló zsaluelemét egyik végüknél fogva összekötő harmadik zsalueleme két zsaluelemrészbő! van kialakítva, ahol az egymással szembenálló zsaluelemek magasságban beállítható emelőkön át fekszenek fel a padlószintre, továbbá a zsaluelemrészek keresztben elrendezett, derékszögű elemekből és szabályozható hosszúságú, csuklósán kapcsolt támasztótaggal vannak kialakítva, továbbá a zsaluelemek és a zsaluelemrészek keresztben üreges kialakításúak. A megoldás lényege, hogy a két zsaluelemrész egymás tükörképeként van kialakítva, miszerint az tartóból és rajta elhelyezett sík táblaelemből van kiképezve, ahol a táblaelem szélessége kisebb, mint a tartó hosszúsága, továbbá a tartó a zsaluelemhez eső vége csuklósán, míg a másik vége támasztótaggal van a zsaluelemhez kapcsolva, továbbá a zsaluelemtagok között hézagkitöltő összekötőszerkezet van elrendezve, továbbá a zsaluelem az emelőszerkezethez merevítőtagon át van kapcsolva. A megoldás hiányossága, hogy a faltól történő elválasztása bonyolult, nehéz és balesetveszélyes, idő- és munkaerőigényes műveletet képez, mivel a falazatsarkokban jelentős mértékben megmarad, feltapad, csak szabályos alakú terek kialakítására alkalmas, mozgatása súlya mitt erőgép-, azaz daruigényes, így használata nagy felvonulási teret tesz szükségessé, foghíjbeépítésre a nagy felvonulási helyigénye miatt alkalmatlan, nagy mérettűrést eredményez a készfalnál, beszerzése vagy előállítása rendkívül költséges, használata szakértelmet és komoly karbantartást igényel, emelőszerkezete könynyen meghibásodik, egyedi építkezésnél gazdaságtalansága miatt nem használható, mivel csak kötött méreteket tesz lehetővé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
