187584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás résarmatúra előállítására
1 187 584 2 az 1. ábrán az armatúra egyik hálója felülnézetben látható; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti hálót gyártás közben tüntettük fel; a 3. ábrán perspektivikus nézetben látható egy, az armatúra szereléséhez használt, annak a részét képező távtartó bak ; a 4-7. ábrákon az armatúra szerelésének építéshelyi fázisai láthatók; a 8. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel a 7. ábrán látható A részletet; a 9. ábrán homlokoldali nézetben látható egy, a találmány szerinti eljárással készülő, csaknem teljesen összeszerelt résarmatúra, a kengyelelemek elhelyezése közbeni fázisban; a 10. ábrán felülnézetben látható egy teljesen kész résarmatúra, amelyet a találmány szerinti eljárással gyártottunk. Az 1. ábrán látható, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt hálót az előregyártó üzemben előre leszabott 2 hosszvasakból és 3 keresztvasakból állítjuk össze. Amennyiben az időjárási viszonyok szükségessé teszik, pl. téli időszakban az 1 háló összeszerelését megfelelő hőmérsékletűre temperált üzemi csarnokban végezzük, a 2. ábrán látható 6 szerelőpad pl. ilyen üzemcsarnokban lehet telepítve (magától értetődő, hogy az év többi szakában is végezhető a hálószerelés üzemcsarnokban, megfelelő külső hőmérsékleten azonban a szabadban végzett szerelés is elképzelhető). A leszabott hossz- és keresztvasak szállítása és rakodása teljesen gépesített. A temperált hőmérsékleten történő hálókészítésre azért van szükség, mert a vonatkozó szabványok szerint a 32-40 mm átmérőjű betonacélokat (és a mélyépitési résarmatúrák készítéséhez túlnyomórészt ilyeneket kell használni) nagyobb megengedett széntartalmuk miatt az acél kézi ívhegesztéséhez - ami jelen esetben a racionális rögzítési mód - elő kell melegíteni, mert az ilyen acélok hegeszthetőségre érzékenyek. A betonacélok - vagyis a 2 hosszvasak és a 3 keresztvasak - előmelegítését a fentiek szerint azáltal biztosíthatjuk, hogy a műszakot (feldolgozást, ill. összeerősítést) 8-10 órával megelőzően a feldolgozásra kerülő betonacél mennyiséget előre bekészítjük a temperált csarnokba, így a külön hőenergia-ráfordítást igénylő szokásos előmelegítésre nincs szükség, mert a csarnokhőmérséklet a +5 °C-os határt mindenképpen meghaladja. A 2 hosszvasakat a 2. ábra szerint 6 szerelőpadon helyezzük el, majd a terv szerinti kiosztásban rendezzük azokat. A 3 keresztvasakat - ugyancsak a terv szerinti kiosztásban - elhelyezzük a 2 hosszvasakon és legalább minden második kereszteződési helyen ívhegesztéssel kötjük össze egymással a hossz- és keresztvasakat. Az elkészült 1 háló az 1. ábrán látható; 4 és 5 hivatkozási számmal jelöltük az 1 hálón az emelési helyeket, amelyek a háló végeitől befelé célszerűen kb. H/4 távolságra vannak, mimellett az 1 háló teljes hossza H. A 4a, 5a kötési helyeket köröcskékkel érzékeltettük, azaz az emelési vonalakon minden kereszteződési helyen szükség van hegesztett kötésre, hogy az 1 háló üzemi, ill. munkahelyi emeléseikor az igénybevételek felvétele biztosított legyen. Az armatúrák - befoglaló alakjukat tekintve - téglalap keresztmetszetű, hosszúkás hasábok; és minden armatúrának két 1 hálója van, amelyek egymástól távközzel, egymással párhuzamosan, nézetben egymással átfedésben helyezkednek el. A két 1 háló összekapcsolására, és közöttük a távolság tartására a 3. ábrán látható, egészében 7 hivatkozási számmal jelölt távtartóbakok szolgálnak. Előnyös, ha minden résarmatúrához három ilyen távtartóbakot használunk. A 7 távtartóbakok gyártása ugyancsak az előregyártó üzemben történik, célszerűen az e célra szolgáló (nem ábrázolt) sablon segítségével. Egy-egy 7 tartóbak három-három egymással párhuzamos, egymástól 1 távközzel elrendezett 8 profilvasból, valamint ezekhez rögzített 9 felső tartó vasakból, és 10 alsó tartóvasakból van felépítve. A 8 profilvasak alul kétoldalt kifelé hajlított 8a szárakkal rendelkező, trapéz alakú betonacél-elemek. Egy-egy 7 távtartóbakhoz három-három 9 felső tartóvas tartozik, ezek a trapézok felső oldalához vannak hegesztéssel csatlakoztatva. A 10 alsó tartóvasakból kettő-kettő húzódik alul kétoldalt a 8a szárakon, ezekhez az alsó tartóvasak hegesztéssel vannak rögzítve. A 7 tartóbakok m magasságúak és L hosszúságúak Azonos méretű résarmatúrákhoz azonos méretű - lényegében térbeli rácsos szerkezetek formájában megjelenő - 7 távtartóbakok tartoznak, amelyek egymásra rakva egymáshoz jól illeszkednek, úgyhogy kis helyen sok távtartó bak tárolható és szállítható. A fentiek szerint előregyártott 1 hálókat és 7 távtartó bakokat az építéshelyre szállítjuk, és ott az alsó hálók, a felső hálók, valamint a távtartó bakok külön-külön tárolandók. Az armatúrák összeszerelése az építéshelyen a következőképpen történik : első lépésben egy 1 alsó hálót, az egymástól megfelelő távolságokban levő 11 alátétfákon helyezzük el úgy, hogy a 3 keresztvasak alulra kerülnek (4. ábra). A következő, 5. ábrán érzékeltetett lépésben a szerelő szakmunkások - kézzel - három 7 távtartóbakot helyeznek el, egymástól K távközzel. A 7 távtartóbakok 10 alsó tartó vasaikkal fekszenek fel az alsó 1 háló 2 hosszvasain. A 7 bakokat ponthegesztéssel rögzítjük az alsó 1 hálóhoz. A 7 bakok 8 profilvasai felülnézeti vetületben párhuzamosak az 1 háló 2 hosszvasaival. Miközben a 7 távtartó bakokat az alsó 1 hálóhoz hegesztjük, a felső hálónak a darugémre kötözését is végrehajtjuk. A 6. ábrán szemléltetett következő lépésben a felső 1 hálót helyezzük el a (nem ábrázolt) 7 bakokon. A háló 3 keresztvasai felül helyezkednek el, úgyhogy a felső háló a 2 hosszvasaival fekszik fel a 7 távtartó bakok 9 felső tartóvasain (1. a 3. és 8. ábrát is). A felső 1 hálót is a 7 távtartó bakokhoz hegesztjük. A 7. és 9. ábrák szerinti munkafázisban sorban egymás után, egymástól c oldalirányú távközzel (1. a 8. és 10. ábrákat is) két oldalról az a nyilaknak megfelelően (9. ábra) elhelyezzük az U-alakú kengyelelemeket, és ideiglenesen az alsó, illetve felső 1 hálóhoz kötözzük azokat. (A korábban már ismertetett szerkezetrészeket a már alkalmazott hivatko5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
