187575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienopiridinium-metil-csoporttal és furopiridinium-metil-csoporttal helyettesített cefem-karbonsav-származékok előállítására
1 187 575 2 2-(heterociklusos)-2-oximino-ecetsavakból kiindulva. Egy másik módszer szerint a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek szín- és antiformájának keverékét kromatográfiás módszerekkel, mint például nagyfelbontású folyadék-kromatográfiával szétválaszthatjuk. Erősebb hatásuk révén előnyösek a szín-vegyületek. A fertőző betegségek kezelése céljára a találmány, szerinti, antibiotikus hatású vegyületeket és ezek gyógyászatilag elfogadható sóit gyógyászati készítmények formájában alkalmazhatjuk. Ennek megfelelően a találmány oltalmi körébe tartoznak továbbá azon gyógyászati készítmények, amelyek hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet, vagy ennek gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazzák, egy vagy több, gyógyászatilag elfogadható vivőanyag vagy hígítószer kíséretében. A találmány szerinti, antibiotikus hatású anyagokat vagy ezek sóit tartalmazó, parenterális (a gyomor- és bélrendszer megkerülésével való) adagolásra szánt készítmények e vegyületeknek alkalmas oldószerekkel készült, megfelelő koncentrációjú oldatai, az ilyen oldatok készítéséhez injekcióhoz való vizet, 5%tos dextróz-oldatot, 0,9 %-os fiziológiás sóoldatot, 5%-os glükóz-oldatot vagy más, gyógyászatilag elfogadható oldószert használunk. Az ilyen készítményeket általában közvetlenül felhasználás előtt készítjük, például az intramuszkuláris (izomba adott) injekciók vagy intravénás (vénába adott) infúziók beadása előtt. A találmány szerinti egyik ilyen, intramuszkuláris adagolásra alkalmas készítmény 0,5 g, a jelen találmány szerinti, antibiotikus hatású anyagnak 3 ml, injekcióhoz való vízzel készült oldata. Egy intravénás adagolásra szánt ilyen készítmény például körülbelül 500 mg és körülbelül 1 g közötti, a jelen találmány szerinti, antibiotikus hatású anyagot tartalmazhat, körülbelül 50 ml és körülbelül 100 ml közötti mennyiségű, 0,9%-os sóoldatban feloldva. Az intravénás adagolásra szánt oldatot elkészíthetjük például az antibiotikus hatású anyagot egy műanyag tartályban tartalmazó dózis-egység formában, oly módon, hogy a hígítószert az infúzió megkezdése előtt hozzáadjuk a tartály tartalmához. A találmány szerinti gyógyászati készítmények közé tartoznak a dózis-egység formák is. Az ilyen készítmények körülbelül 200 mg és körülbelül 10 g közötti mennyiségű, antibiotikus hatású vegyületet vagy ennek gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazzák szilárd formában, egy steril ampullában, fiolában vagy műanyag tartályban, például olyanban, amilyeneket az intravénás adagoláshoz használnak. Az antibiotikus hatású vegyület lehet amorf vagy kristályos állapotban. Az ilyen készítmények tartalmazhatnak pufferolószereket, oldódást elősegítő szereket, derítőszereket, stabilizálószereket vagy más segédanyagokat. A találmány szerinti egyik ilyen, intravénás adagolásra szánt gyógyászati készítményt például az antibiotikus hatású vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója 500 mg-nyi mennyiségét tartalmazza száraz por formájában, egy 10 ml térfogatú, steril, gumidugóval lezárt ampullában. Egy további ilyen dózis-egység formában egy 100 ml térfogatú steril ampullában, száraz por formájában 4 g, antibiotikus hatású vegyület van. Egy további ilyen készítményben 10 g antibiotikus formájában egy 10 ml térfogatú, steril, gumidugóval lezárt ampullában. Egy további ilyen dózis-egység formában egy 100 ml térfogatú, steril ampullában, száraz por formájában 4 g, antibiotikus hatású vegyület van. Egy további ilyen készítményben 10 g antibiotikus hatású vegyület van egy leforrasztott, steril műanyag tasakban, száraz por formájában. Alkalmazhatunk kúpokat is. A találmány szerinti vegyületek alkalmazása valamely emlős (ember vagy állat) bakteriális fertőzésének kezelésére, abban áll, hogy valamely (I) általános képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója körülbelül 100 mg és körülbelül 2 g közötti mennyiségét adagoljuk az emlitett emlősnek. Az előző bekezdésben említett eljárást a gyakorlatban úgy végezzük, hogy az antibiotikus hatású anyagot intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután (a bőr alá adva) adagoljuk. Az antibiotikus hatású anyagot beadhatjuk egyszeri vagy többszöri dózisban, például napi 1-4 részletben. Ha a hatóanyagot intravénás infúzió formájában adagoljuk, akkor ezt hosszú időn át végezhetjük, így például kórházban kezelt betegeknek 1-2 órán át adhatjuk a hatóanyagot. Ilyen esetekben az antibiotikus hatású vegyület megfelelő dózisát adagolhatjuk valamely, intravénás adagolásra alkalmas folyadékkal egyidejűleg, ilyen folyadékok például a plazma, a plazmapótló szerek, 5%-os dextrózoldat vagy glükóz-oldat. Az intravénás infúzió céljára általában az antibiotikus hatású vegyületnek egy intravénás adagolásra szánt műanyag tartályban lévő dózis-egységformáját feloldjuk a hígítószer kívánt térfogatában, és ezt az oldatot adagoljuk. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban - a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül - példákkal szemléltetjük. A példákban az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk : Tmsi = trimetil-szilil-jodid THF = tetrahidro-furán HPLC = nagyfelbontású folyadék-kromatográfia NMR = magmágneses rezonancia spektroszkópia dmso-d6 = deutero-dimetil-szulfoxid. Az NMR-spektrumokban az egyes jelekre alkalmazott rövidítések: s = szingulett d = dublett q = kvartett m = multiplen. Az NMR-spektrumokat egy Yeol FX-90 készüléken vettük fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
