187570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyílászáró szerkezetek, főleg ablakok hőszigetelésének javítására
1 187 570 . 2 A találmány tárgya eljárás nyílászáró szerkezetek, főleg ablakok hőszigetelésének javítására, előnyösen poliizobutilén, butilkaucsuk és/vagy egyéb műkaucsuk vagy természetes kaucsuk alapú, plasztikus karakterű, magas folyáshatású, töltőanyagokat, lágyítót, pigmenteké és egyéb szokásos adalékanyagokat, így javító adalékokat, stabilizátorokat, reológiai adalékokat stb. tartalmazó tömítőanyag alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás különösen a léghuzat által okozott hőhíd meggátlására irányul. Ismeretes, hogy különféle módon épített lakások nyílászáró szerkezetei (ajtók, ablakok) különböző okok miatt rendszerint nem zárnak tökéletesen, azaz nem biztosítanak megfelelő szigetelést. A nyílászáró szerkezetek hibái miatt a réseken eltávozó hőmennyiség veszendőbe megy és ez jelentős energiatöbblet felhasználását teszi szükségessé, mind egyedi fűtéssel, mind pedig központi fűtéssel ellátott épületek esetében; ugyanakkor az előírt hőfok biztosításakor is a hőérzetet hátrányosan befolyásolja. A légrések utólagos lezárására számos műszaki megoldás ismeretes, melyek közül a gyakorlatban az alábbiak használata terjedt el :- lágy (adott esetben öntapadó bevonatú) poiiuretán habcsík;- habosított gumi alapú (adott esetben öntapadó bevonatú) tömítőprofil;- természetes vagy szintetikus rost alapú filc vagy egyéb szövött termék ;- tömítőpisztollyal bedolgozható, légnedvességre keményedő szilikonkaucsuk tömítőmasszák;- fémfilc (pl. alufilc). Az első három megoldás közös jellemzője, hogy légtömör zárás nem jön létre (a habosított polimerek túlnyomórészt nyílt cellás szerkezete, illetve a filc nem tömör volta miatt, valamint, hogy a tömítés minősége néhány év alatt jelentős mértékben romlik, cserére szorul. A szilikonkaucsuk tömítőmasszák nem öregedő, tartós, légtömör zárást biztosítanak, a szükséges költségek azonban itt nem állnak arányban az elérhető eredménnyel. A fémfilc alkalmazása esetén a rögzítés módja az ablakszerkezet károsodását okozhatja. A találmány célkitűzése olyan megoldás létrehozása, amely lehetővé teszi az eddigieknél hatásosabb tömítést, gazdaságos módon. Azt találtuk, hogy célkitűzésünket, vagyis a tartós, gazdaságos módon kialakítható tömítést, a légtömör zárás biztosítását úgy érhetjük el, ha tömör szerkezetű, öntapadó jellegű, plasztikus, magas folyáshatású, megfelelő összetételű és speciális alakúra formázott tömítőprofilt alkalmazunk. Az eljáráshoz - amint már említettük - előnyösen poliizobutilén, butilkaucsuk és/vagy egyéb műkaucsuk vagy természetes kaucsuk alapú, plasztikus karakterű, magas folyáshatású, töltőanyagokat, lágyítót, pigmenteket és egyéb szokásos adalékanyagokat (öntapadást javító adalékok, stabilize' orok, Teológiai adalékok stb.) tartalmazó tömítőprofilt használunk. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a tömitőanyagból előnyösen hordozóanyagra felvitt tömítőprofilt alakítunk ki, a tömítőprofilt a nyílászáró előkészített felületére visszük fel, melynek végleges, a nyílászáró szerkezet hézagméretéhez idomuló keresztmetszetét a hézagban alakítjuk ki - a nyílászáró szerkezet becsukásakor - a tok és a szárny(ak) közötti erő hatására, a hordozót kívánt esetben eltávolítjuk és ezután a tömítőprofil külső felületét előnyösen védőréteggel vonjuk be. A tömítéshez célszerűen háromszög, előnyösen derékszögű vagy közel derékszögű, egyenlő szárú háromszög keresztmetszetű tömítőprofilt használunk, melynek méreteit a hézagok átlagos méretének megfelelően választjuk meg. A tömítőprofil megfelelő rögzítésére, a tapadás növelésére, illetve az öntapadó jelleg fokozására adott esetben műkaucsuk és/vagy műgyanta alapú, megfelelő felület-előkészítés után felvitt vizes vagy egyéb oldószeres ragasztó réteget alkalmazhatunk. A nyílászáró szerkezet, például ablak első becsukása, vagyis a tömítőprofil deformációja során az ellentétes ablakszárnyra való feltapadást kívánt esetben az ellentétes ablakszárny előzetes megnedvesítése útján küszöböljük ki. A már deformált tömítőprofil külső felületének védelmére és bevonására, az ellentétes szárnyra való feltapadás megakadályozására előnyösen vizes diszperzió alapú festéket, vinil-kopolimer, vagy szulfoklórozott polietilén alapú oldószeres festéket, illetve megfelelő (adott esetben öntapadó) ragasztóanyaggal a deformált tömítőanyag felületéhez kötött fóliát (célszerűen PVC fóliát, poliészter fóliát, vagy egyéb, társított rendszer alapú fóliát) alkalmazunk. Adott esetben a tömítőprofil külső felületén, hagyjuk a hordozó PVC fóliát vagy Al-fóliát, ugyancsak az ellentétes ablakszárnyra való feltapadás megakadályozásának céljából. A találmány szerinti megoldás jobb megértését célozzák az ábrák, ahol az 1. ábrán a rossz légzárást, a 2. ábrán a találmány szerinti eljárás értelmében használt tömítőanyag profil elhelyezését, a 3. és 3a ábrán pedig a jó légzárást lehet megfigyelni. Az 1. ábrán látható, hogy a rossz légzárású ablak szárnyainak illeszkedése nem pontos, a légrésen át jelentős mennyiségű hőenergia távozik el, akadálytalanul. A 2. ábrán látható, hogy a találmány szerinti eljárás esetében az 1 tömítőanyag profil felhelyezése az egyik szárny célszerűen kiválasztott részére történik. Az 1 tömítőanyag profil deformációját követően kialakul a „méretre szabott” tömítő profil, mely megakadályozza a légrés ventillációját. A 3. ábra mutatja az 1 deformált tömítőprofilt, valamint a 2 tapadásjavító (ragasztó) réteg és a 3 lezáró réteg (festék vagy fólia) elhelyezkedését. A találmány szerinti eljárást példaként az alábbiakban szemléltetjük. Példa A tömítendő nyílászáró szerkezet, így ablak, ajtó - lehetőleg külső -, a szabad levegő felé eső L alakú I-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
