187554. lajstromszámú szabadalom • Teletext vevő
1 187 554 2 A találmány tárgya egy olyan módon felszerelt teletext vevő, mely lehetővé teszi bizonyos sugárzott cikkek előzetes vételét. Minden, a következőkben használt terminológiával kapcsolatos zavar elkerülése érdekében, először is emlékezni kell arra, hogy a videográfia kifejezés olyan távközlési eljárást jelent, mely lehetővé teszi a felhasználó számára alfanumerikus vagy grafikus értesülések bemutatását egy képernyőn. Ezen eljárás egyik változatában, a híreket módszeresen egy televíziós hálózat sugározza és a felhasználó válogathat a hírek között. Ekkor beszélünk sugárzott videográfiáról, melyet még „teletext”-nek is neveznek. Franciaországban az „ANTIOPE”nak nevezett eljárás ebből a változatból származik. A teletext eljárásnál az információkat numerikus formában kódolják és elrendezésük a DIDON-nak nevezett francia norma szerint történik (Numerikus Adatok Sugárzása). Ezt a normát számos dokumentációban leírták, nevezetesen a „Radiodiffusion-Télévision” című folyóirat 1980. 3. és 1982. 1. számában: a 2 313 825 számú francia szabadalomban, ezen szabadalom 2 393 480 számú pótszabadalmában, és ugyancsak 2 404 350 számú francia szabadalmi leírásban. E norma kapcsán elegendő itt emlékeztetni arra, hogy a numerikus adatok blokkba csoportositott byte-okban vannak szervezve. Minden blokkhoz egy byte-ból álló fejlécet csatolnak és ez az együttes alkot egy csomagot. Az L normának nevezett franciaországi adásban egy egységcsomag maximális mérete 40 byte. Egy ilyen csomagot egy képsorban helyeznek el, vagy a képnek kizárólag azon részében, melyet a függőleges eltérítés visszafutására tartanak fenn és amelyet részben a függőleges szinkronizáló jelek, részben egyéb ellenőrző jelek foglalnak el, míg a kép több részét a hagyományos videó-jelek töltik ki vagy a videó-jelek hiányában a teljes képet töltik ki. Véteesetén demultiplexerrel kiválogatják a csomagokat és a fejléc segítségével az adatblokkokat helyreállít ják. Az ANTIOPE eljárásban a különböző hírek eg_\ azonos numerikus vonalban multiplexelhetők g „cikk” strukturáltság segítségével. A cikkek struk túrája lehetővé teszi a multiplex eljárást, akár g hírek képernyőn történő kiírása, akár más informá ciótípusok esetén. Minden cikk négy egymást követő képsorbói tevődik össze : cikk-kezdet, cikk-fejléc, adatmező és cikk-vég. Ilyen struktúrát szemléltet az 1. ábra. A cikk kezdetét és végét egyedi kódok jelzik Tudvalevő, hogy általában a teletextben használt kódokat egy 16 soros és 8 oszlopos táblázatba sorolják. Minden kódot saját oszlopának sora (0-7-ig) és vonalának sora jelöl (0-15-ig). így a cikk kezdetéhez használják a 0/1 sorok két SOH és a:: 1/14 sorok RS kódját. A cikk végét a megfelelő 0/3 és 0/4 ETX-EOT-tal kódolják. A cikk fejlécét HAMMING kódolású byte sorozat (vagy egy byte: 4 információs bit + 4 védő bit) alkotja. A fejléc az alábbi három, egymást követő részből áll:- osztályozó képsor,- összekötő byte, és- egy interpretáló képsor. Az osztályozó képsor lehetővé teszi, hogy továbbítsanak egy „osztályozó számot”, mely megjelöli a hírt a továbbítandó hírek nyilvántartásában és részt vesz a forrás és vevő közötti kapcsolatban. Például egy „oldal” kiválasztása saját „száma” által. Ez a képsor három byte-ot (Cl, C2, C3) tartalmaz (átvételük sorrendjében idézve). Minden byte-nak van egy hexadecimálisán felírható értéke. A 16 lehetséges érték felírható egyrészt 0—9-ig az első 10, másrészt A, B, C ... F-ig a hat utolsó érték számára. A byte-ok által felvett értékek a cikk által hordozott hírek mibenlétének első osztályozását határozzák meg. A különböző cikkeket osztályozási számuk szerint, három osztályba osztják szét,- első osztály : C1=C2 = C3 = 0: a cikknek ez a száma „0 sorok” leírására van fenntartva. A 0 sor egy „segéd képernyő”, melyet a szolgálati közlemények közlésére szántak. A teletextben egy vevőterminálról felteszik, hogy fogad és interpretál minden 0 számú cikket (egy adott cikk interpretálása a felhasználó határozott kérésének megfelelően előnyben részesül, de a 0 sorok vétele rejtve marad a kezelés alatt).- a második osztály : CiC2C3 001 és 999 között értendő: ez a számozási mező olyan információk átvitelére van fenntartva, melyeknek a főképernyőn megjeleníthető különleges híranyaggal (1—24 sorok és a margó) van kapcsolatuk. Ebben az esetben QC2 és C3 az oldalszámoknak megfelelő százasokat, tízeseket és egyeseket jelölik.- a harmadik osztály: A Cl, C2, C3 byte-ok közül legalább egy egyenlő A-val, a többi 0 és 9 között értendő: az A értéket úgy kell figyelembe venni, mint egy bármilyen érték egyenértékét, melyet a megfelelő byte vett fel 0 és 9 között. Azonban a 000 számot nem szabad úgy figyelembe venni, hogy bennefoglaltatik ebben az egyenértékben. Ez a mechanizmus lehetővé teszi egyetlen üzenet küldését egyszerre több terminál esetén is, melyek különböző „oldalszámok”-hoz vannak csatlakoztatva. Mindezen kérdések részletes leírása megtalálható a „Radiodiffusion-Télévision” című folyóiratban (80. 3. és 82. 1.). Miután felelevenítettük egy teletext eljárás ezen különböző jellemzőit, immár megközelíthető az a probléma, melynek megoldását tűzi ki célul a találmány. Egy teletext eljárásra szánt magazint ciklikusan sugároznak. A magazint alkotó cikkeket is, (melyek struktúráját már pontosítottuk) ciklikusan továbbítják. Vétel esetén a felhasználó kiválaszt egy cikket úgy, hogy a billentyűzeten tárcsáz egy három számjegyű számot 001 és 999 között. Az előbbiek szerint látható, hogy a felhasználó valójában csak második osztályú cikkekhez fér hozzá, a billentyűzeten jelzett szám egybeesik a magazin egy oldalának a számával. Az első teletext eljárásoknál az egy oldal jelzéséhez szükséges információkat a megfelelő cikk teljes mértékben tartalmazta. A ciklikusan sugárzott ösz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
