187511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok gázzal való keverésére

1 2 187 511 10 15 25 14. ábra a fúvóka elölnézetét ábrolja a 13. ábra szerinti XIV nyíl irányában, a 15. ábra egy olyan kiviteli formát ábrázol, amely­nél a folyadékfúvókák torkolatainak tengelyei a gázfúvóka torkolatának tengelyét átszeli, a 16. ábra a fúvókák elölnézetét ábrázolja a 15. ábra szerinti XVI nyíl irányában. Az 1. ábrában az 1 folyadékfúvókában egy 2 perdítőelem van elrendezve, amelyhez egy 3 belső fúvóka csatlakozik. Egy ilyen 3 belső fúvóka a folyadéksugarat például lapos sugárrá alakíthatja. Ez a 3 belső fúvóka azonban minden esetben oly­módon tereli el a sugarat, hogy a folyadéksugár még az 1 folyadékfúvóka 4 kilépő végének elhagyá­sa előtt az 1 folyadékfúvóka 5 belső falának ütköz­zék és az így kialakult keverési zónában a 6 gázfú­­vókán keresztül bevezetett gázsugár körül egy kör­gyűrű alakú folyadéksugarat hozzon létre. A 2. ábra szerinti kialakításnál az 1 folyadékfú­­vóka a 4 kilépő vég tartományában koncentrikusan 20 körülveszi a 6 gázfúvókát, ilymódon a gázsugár körül közvetlenül keletkezik a körgyűrű alakú fo­lyadéksugár. A 3. ábra szerinti kialakításnál a 4 kilépő vég előtt meg van hajlítva az 1 folyadékfúvóka, így a folyadéksugár felütközik az 1 folyadékfúvóka 5 belső falán. Ezzel a kialakítással is a 6 gázfúvókán keresztül bevezetett gázsugár legalább részbeni kö­­rülfogása valósul meg. A 4. ábra szerinti kialakításnál egy, az 1. ábra 30 szerinti 3 belső fúvókától eltérő belső fúvóka van. Ebben az esetben is úgy alakiul a 7 folyadéksugár, hogy az a 4 kilépő vég elhagyása előtt az 1 folya­dékfúvóka 5 belső falának ütközzék és így biztosít-, sa a 6 gázfúvóka által bevezetett gázsugár körülfo- 35 gását. Az 5. és 6. ábrák szerinti kialakításnál a 6 gázfú­vóka az 1 folyadékfúvóka homlokfelületi végtarto­mányában vezeti be a gázt, miközben az 1 folya­­dékfúvókának ez a homlokfelületi végtartománya 40 vezetőberendezésként van kialakítva. A folyadék­sugár ennél a kialakításnál legalább részben körül­veszi a gázsugarat és így a 6 gázfúvókából kiáramló gázáramlattal közel laminárisán áramolva hagyja el a 8 keresztmetszetet. Hasonlóan az 1-4. ábrák 45 szerinti kialakításokhoz ez a kialakítás sem a gáz továbbítására használja fel a folyadéksugár kineti­kai energiáját, továbbá ennél a kialakításnál is a fúvókák homlokoldalán való kilépés után történik a levegőnek vízzel való körülfogása. A 7. és 8. ábrákon bemutatott 3 belső fúvóka a folyadéksugarat egy körgyűrű formájú sugárrá ala­kítja, miközben a körgyűrű csak az 1 folyadékfúvó­ka belsejében elrendezett 3 belső fúvóka rögzítésé­nek tartományában van megtörve. A 9. és 10. ábrán látható látható kialakításnál az 1 folyadékfuvókát és a 6 gázfúvókát ellátó 10 és 9 vezetékek egymással párhuzamosan vannak elhe­lyezve. Egy ilyen kialakítás egyszerű módon illeszt­hető a szennyvíztisztítómedence keresztmetszeté- 60 hez és nagyságához, miközben a 6 gázfuvókák radi­álisán haladnak keresztül a 9 vezetéken és az 1 folyadékfuvokákon, amelyek a 10 vezetéknek ugyancsak radiális nyúlványai. Ilymódon tehát itt is körülveszi a folyadéksugár a gázsugarat. 65 50 55 A folyadék- ill. gázsugár kilépő nyílásának for­mája széles határok között változtatható. A 11. ábra szerinti kialakítás esetében a 6 gázfúvóka 11 torkolatvége trombita alakuan van kiszélesítve és azt egy hasonló módon alakított 1 folyadékfúvóka veszi körül. Ezzel szemben a 12. ábra szerinti kiala­kításnál mind a 6 gázfúvóka, mind az 1 folyadékfu­­vóka homlokoldal felőli 12 végein fuvóka alakú szűkület van kialakítva. A 13. és 14. ábrák szerinti kialakításnál a folyadék egy oldaláról csatlakozta­tott 1 foíyadékfuvókán keresztül a 6 gázfuvókába van vezetve, így a folyadéksugár felütközik a 6 gázfúvóka palástján és ily módon létrejön a gázsu­gár kívánt körülvétele. A 15. és 16. ábrák szerinti kialakításnál a 6 gázfú­vóka a két 1 folyadékfuvókától el van választva. Az 1 folyadékfúvókák ennél a kialakításnál közös sík­ban vannak elrendezve, miközben a fuvókatorko­­latok 13 tengelyei átszelik a 6 gázfúvóka torkolatá­nak 14 tengelyét. A folyadéksugarat a gáz eltereli és a 6 gázfúvóka torkolatának 14 tengelye körül körben mozog. A folyadéksugarak összes kinetikai energiája ennél a kiviteli formánál is a gáznak fi­nom buborékokba való feloszlására van felhasznál­va és nem a gáz továbbítására ill. felszívására van elvesztegetve. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás folyadékok gázzal való keverése, külö­nösen gázok bevitelére egy folyadékba a folyadék szintje alatt, azzal jellemezve, hogy a gázt és folya­dékot nyomás alatt egy vagy több fuvókába vezet­jük és legalább a fuvóka ill. fúvókák kilépő tarto­mányában a befújt gázsugarat legalább részben körülvesszük a befújt folyadéksugárral. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy előbb a folyadéksu­garat vezetjük a keverési zónába, a keverési zóná­ban a folyadéksugarat lényegében körgyűrű ke­resztmetszetű sugárrá formáljuk, és ebbe vezetjük a gázsugarat. 3. Berendezés az I. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, amelynek folyadékfuvó­­kája és gázfuvókája van, azzal jellemezve, hogy a folyadékfúvókában (1) a kilépő vége (4) környeze­tében belső fuvóka (3) és/vagy perditóelem (2) van elhelyezve, és ezek valamint a folyadékfúvóka (1) kilépő vége (4) között oldalirányból legalább egy gázfúvóka (6) van a folyadékfuvókába (1) csatla­koztatva. 4. Berendezés az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, amelynek folyadékfuvó­­kája és gázfuvókája van, azzal jellemezve, hogy a folyadékfuvókába (1) egy gázfúvóka (6) van koaxi­álisán elrendezve, amelynek kilépőnyilása a folya­dékfúvóka (1) kilépő vége (4) környezetében van. 5. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, amelynek folyadékfuvókája és gázfuvókája van, azzal jellemezve, hogy a folyadék­­fuvóka (1) és a gázfúvóka (6) egymástól függetlenül van elrendezve, a tengelyük (13, 14) szög alatt haj­lik egymáshoz, és a tengelyek (13, 14) egymáshoz legközelebbi pontjai, adott esetben a metszéspont­

Next

/
Oldalképek
Tartalom