187506. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés stabil munkapontú komplementer kaszkád, szélesávú erősítő létrehozására

1 187 506 2 A találmány tárgya olyan kapcsolási elrendezés, mely alkalmas szélessávú erősítők előállítására. A feladatot azzal oldjuk meg, hogy háromfoko­zatú, egyenáramúlag is csatolt komplementer kasz­­kád szélessávú erősítő munkapontjait egy zener diódás hálózat segítségével stabil értékre állítjuk be. E megoldás azt eredményezi, hogy a munkapon­tok tranzisztor paraméterektől és a hőmérséklettől alig függenek. A szakirodalomból ismert, hogy a nagy sávszé­lességű, illesztett be- és kimenetű tranzisztoros erő­sítők a földelt emitteres erősítőfokozatok soros áram és párhuzamos feszültség visszacsatolt együt­tes alkalmazásával alakíthatók ki. Ilyen megoldást ismertet pl. Petre Sturzu „Use CAD to Optimize Broad Amplifier Design” című cikke. A szélessávú erősítők tranzisztorainak munka­pont beállítására számos ismert megoldás létezik. A megoldások közül a legismertebbek az egyedi bázisosztókkal történő beállítások. Ezen kapcsolá­sok nagy hátránya, hogy a stabil munkaponthoz elég nagy bázisosztó áram szükséges, és a bázisosz­tók parazitaként szerepelnek a nagyfrekvenciás áramkörökben. Korszerű szélessávú erősítő elrendezést ismertet az I 516 190 lajstromszámú angol szabadalom, amelynek a nagyfrekvenciás visszacsatolásait oly módon valósították meg, hogy egyben a tranziszto­rok munkapontjáról is gondoskodnak. A közöltekből kitűnik, hogy az egyenáramú be­állításhoz tartozó elemértékek nem választhatók a nagyfrekvenciás tulajdonságokhoz szükséges elem­értékektől függetlenül. Zener diódás áramgenerátoros munkapontbeál­lítást ismertet a 4 047 118 lajstromszámú USA sza­badalom. E szabadalom szerinti megoldás lényegé­ben csak egy tranzisztor áramát tartja meghatáro­zott értéken. Az általunk kidolgozott találmányhoz a legköze­lebb az 1 965 163 lajstromszámú NSZK szabada­lom áll. A szabadalom kapcsolási elrendezésében komp­lementer tranzisztor is szerepel, de nem felváltva. Ezen kívül a munkapont beállításában diódával kiegészített visszacsatoló hálózat is szerepel, amely az egyenáramú beállításon kívül a teljes erősítés­­frekvenciamenetet is meghatározza. A napjaink szakirodaimából egyértelműen meg­állapítható, hogy bár egyes részfeladatokat megol­dottak, azonban megnyugtatóan a teljes célfeladat még nincs kidolgozva. Ezt a célkitűzést valósítja meg az általunk kidol­gozott találmány. A találmányunk szerinti megoldás azon a felis­merésen alapul, hogy a háromfokozatú komple­menter kaszkád szélessávú erősítő egyenáramú be­meneti és kimeneti fázisviszonyai olyanok, hogy a zener diódát is tartalmazó egyenáramú visszacsa­toló hálózaton keresztül az egyes tranzisztorok munkapontja egyszerre stabilizálható, és a tranzisz­tor paramétereiről, valamint a környezeti hőmér­séklettől kellően függetlenül beállítható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkal­más stabil munkapontú komplementer kaszkád, szélessávú erősítő létrehozására. A kapcsolási elrendezést az 1. ábrában mutatjuk be. A vázolt kapcsolási elrendezésben az áramkör bemenete az 1 bemeneti illesztő hálózaton keresztül a Tr, tranzisztor bázisa a 3 párhuzamos visszacsa­toló hálózat egyik pontja által alkotott közösített pontba van bekötve. A Tr, tranzisztor kollektora a 3 párhuzamos visszacsatoló hálózat másik pontja és az R2 egyik, kivezetése egy további 4 párhuzamos visszacsatoló hálózat egyik pontja és a Trc komplementer tran­zisztor bázisa által alkotott közös pontba van csat­lakoztatva. A Trc komplementer tranzisztor kollektora a 4 párhuzamos visszacsatoló hálózat másik pontja, az R.3 ellenállás egyik kivezetése egy további 5 párhu­zamos visszacsatoló hálózat egyik pontja és egy további Tr2 tranzisztor bázisa egy közösített pont­ra csatlakozik. , A Tr2 tranzisztor kollektora az 5 párhuzamos visszacsatoló hálózat másik pontja a 2 kimeneti illesztő hálózat egyik pontja közös pontra van csat­lakoztatva. A 2 kimeneti illesztő hálózat pontja az áramkör kimenetére van kötve. A Tr! tranzisztor emittere egy 6 soros visszacsa­toló hálózaton keresztül, egy további Tr2 tranzisz­tor emittere egy 8 soros visszacsatoló hálózaton keresztül, az R3 ellenállás másik kivezetése pedig a földre van csatlakoztatva. A Trc komplementer tranzisztor emittere a 7 soros visszacsatoló hálózaton keresztül az R2 ellen­állás másik kivezetése az UT tápfeszültségre csatla­kozik. A Tr2 tranzisztor kollektora az 5 párhuzamos visszacsatoló hálózat a 2 kimeneti illesztő hálózat egyik pontja által alkotott közösített pontra továb­bi R4 és R5 ellenállások egyik kivezetése van be­kötve. Az Rs ellenállás másik kivezetése egy Z zener dióda egyik elektródával és a C, kondenzátor egyik fegyverzete közös pontra csatlakozik. A Z zener dióda másik elektródája egy további R6 ellenállás egyik kivezetése, egy további C2 kon­denzátor egyik fegyverzete és az R, ellenállás egyik kivezetése által alkotott közösített pontra van köt­ve. Az R, ellenállás másik kivezetése pedig az 1 bemeneti illesztő hálózat a Tr, bázisa és a 3 párhu­zamos visszacsatoló hálózat egyik pontja által al­kotott közös pontban van csatlakoztatva a C, és C2 kondenzátorok másik fegyverzetei és az Re el­lenállás másik kivezetése a földre van bekötve. Az R4 ellenállás másik kivezetése pedig az UT tápfeszültségre csatlakozik. Az 1. ábrában vázolt kapcsolási elrendezés mű­ködése a következő: Az UT telepfeszültség bekap­csolásakor az R4, Rs ellenállásokon és a Z zener diódán keresztül a C2 kondenzátor töltődni kezd, az itt létrejövő feszültség az R, ellenálláson keresz­tül kinyitja a Tr, tranzisztort. A Tr, tranzisztor kinyitja a Trc komplementer 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom