187502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takaróanyagot nem igénylő gombák intenzív termesztésére
1 187 502 A találmány egy olyan kiemelkedően energiatakarékos intenzív gombatermesztési eljárásra vonatkozik, melynek során a termesztőaljzat anyagát a fonófűzfeldolgozásnál hulladékként képződő háncs alkotja. A találmány tárgya takaróanyag nélkül fejlődő gombák - előnyösen Pleurotus-félék és Lentinusfélék - intenzív termesztése cellulóztartalmú termesztőaljzaton az aljzatnak a gomba szaporítóanyagával való elkeverésével, átszövetésével, érlelésével majd termesztőhelyiségben való termesztésével oly módon, hogy a termesztőegységekbe helyezett termesztőaljzatként fonófűz (cserje alakú fűzféle, Salicaceae) vesszőjének nedves hőkezelésével és hántolásával fonásra alkalmas vesszővé alakítása során melléktermékként keletkező, legalább 40%- célszerűen 50-60% - nedvességtartalmú háncsot közvetlenül alkalmazunk a hántolást követő tárolás után olyan időpontban, mielőtt a háncs számot- 2Q tevő mikrobiológiai változáson esne át. Jj A jelenlegi gombatermesztési gyakorlatban a takaróanyagot nem igénylő gombák (pl. laskagombák) intenzív termesztésénél termesztőaljzatként főként mezőgazdasági mellékterméket - legáltalánosabban kukoricacsutkát, kukoricaszárat, szál- 5 mát - alkalmaznak. Ismeretesek ugyan eljárások faipari hulladékoknak (fürészpor, forgács stb.) termesztőaljzatként történő felhasználására is, mellyel széles körű irodalom foglalkozik, azonban faanyagú táptalajon intenzív termesztési módszert nem 30 alkalmaznak. Ennek legfőbb oka az, hogy az eddig ismert eljárások szerint a faipari hulladékok csak jelentős munka- és energiaigényes előkezeléssel (pl. hőkezeléssel, feltárással stb.) tehetők alkalmassá intenzív gombatermesztésre. Ugyanakkor a faipari 35 melléktermékek a jelentős értékük miatt is célszerűen egyéb, jobban jövedelmezőbb területeken kerülnek felhasználásra. A takaróanyagot nem igénylő gombák intenzív termesztéséhet a szükséges aljzat előállítása történ- 40 hét előkezeléssel, s elvileg előkezelés nélkül is. A táptalaj anyagában eredetileg jelenlevő, a termesztendő gomba számára káros, konkurens mikroorganizmusok miatt azonban előkezelés (vegyszeres, biológiai v. fizikai) nélküli módszer idáig 45 nem vált be. Ezért a korábbi intenzív gombatermesztési módszerek előírják a felhasználandó aljzat előkezelését - többnyire több napig tartó hőkezelését, sterilizálását, vagy egyéb energiaigényes feltárását, s ezt követi a termesztendő gomba szaporító- 50 anyagával történő beoltás. A jelen találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a fonófűzfeldolgozás jelenleg általánosan alkalmazott, nedves hőkezelést és hántolást magába foglaló technológiája során képződő, lényegében 55 háncsot tartalmazó melléktermék bármilyen további kezelés nélkül is, közvetlenül alkalmas a takaróanyagot nem igénylő gombák - előnyösen a Pleurotus-félék és Lentinus-félék - termesztésének aljzataként. 60 A fonófűzfeldolgozásnál cserje alakú füzféléket (Salicaceae) - előnyösen Salix viminalis L. és Salix americana Hort. - használnak fel. A feldolgozási technológia egyrészt nedves hőkezelést - pl. vízben való forralást - majd azt követő hántolást tartalmaz. 65 A keletkező háncs melléktermék - továbbiakban fűzháncs - az utóbbi évtizedben több ezer tonnát meghaladó, hozzáférhető mennyiségben képződik. Jelenleg vagy szeméttelepre hordják, ahol csak jelentős költséggel tárolható, vagy mezőgazdasági, ill. erdészeti területeket foglal el. Többszöri anyagmozgatása nem megtérülő üzemanyag-felhasználást és bérköltséget igényel. A fűzháncs speciális szerkezetű, 40% feletti - előnyösen 50-60% - víztartalmú, jellegzetes struktúrával és halmaztextúrával rendelkezik. Könnyen nemezelődő, szálas, igen erősen hidrofil tulajdonságú. Ez utóbbi tulajdonság két összetevőből ered: egyrészt az anyag szálai már kis nyomás hatására is olyan mértékben tömörödnek, hogy közöttük a víz a kapilláris csövekben megmarad, másrészt a szálak belső szerkezete a roncsolás hatására kapillárissá válik. Részben a sejtfalak sérülései, részben az intercelluláris üregek tágulása eredményezi a nagy vízfelvevő és víztároló képesség kialakulását. Mindezek együttes hatására a fűzháncs jól szabályozható víz-, hő- és levegőgazdálkodással rendelkezik, mely tulajdonságok, a háncs nagy fajlagos felületével, pH-értékével (gyengén savas, 4,0 és 6,5 közötti), valamint kiváló beltartalmi értékeivel (magas cellulóztartalom, makroelemek, nyomelemek stb.) együttesen alkalmassá teszik arra, hogy közvetlenül, bármilyen további kezelés nélkül is, gombatermesztés aljzataként kerüljön felhasználásra. A fonófűzfeldolgozási technológia során képződő füzháncs tárolása általában kontrolálatlan körülmények között (tárolás módja, hőmérséklete, tetszőleges időjárás stb.) történik. Kísérleteink alapján úgy találtuk, hogy a hántolást követően 0-30 °C közötti tárolás esetén azonnal - előnyösen 10 napon belül - de legfeljebb 40 napon belül, 0 'C alatti tárolás esetén mihamarabb - előnyösen 20 napon belül - de legfeljebb 6 hónapon belül kell a fűzháncsot felhasználni, és a tárolást, az aljzat kialakítását megelőzően, a kritikus tömeget nem elérő halmokban vagy rakatokban kell végezni. A tárolás időtartama a megadott időhatárokon belül megnyújtható akkor, ha a felhasználandó aljzathoz fungicid, fungisztatikus, valamint inszekticid anyagok valamelyikét, ill. ezek bármelyikének keverékét adjuk. Kísérleteikkel kimutattuk, hogy a fűzháncsot a hántolást követően közvetlenül, bármilyen kezelés nélkül is, a termesztendő gomba (pl. Pleurotus- v. Lentinus-félék) csírájával megfelelő - előnyösen 1,5-2% - arányban keverve az átszövés a szokásos hőmérsékleten - előnyösen 18-20 °C-on - általában 8-10 nap alatt teljessé válik, és ezt követően az átszövetett aljzat az érlelés után gombafajtól vagy -fajtától függően - így a Pleurotus-féléknél 2-4 héten belül - termőre fordul. A termesztőaljzatot tartalmazó termesztőegységek borítása légáteresztő anyaggal - előnyösen perforált műanyag fóliával - történik, és alkalmazhatunk ilyen anyagokkal bélelt ládákat is. A fűzháncs szálas szerkezete ugyanakkor kiváló lehetőséget nyújt ahhoz, hogy nagyüzemi módon, légáteresztő anyaggal - előnyösen műanyag fóliával burkolt bálák képezzék a termesztőegységeket. Ilyenkor ' 2 2
