187476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xantátszármazékok előállítására

1 187 476 2 vart, ami a sima sejtek többszörös rétegéből álló sűrű kolóniák kialakulásához vezet. Ha a dezoxiribonukleinsavat (DNA) emberi agy­daganattal hozzuk érintkezésbe, a normális sejtek daganatos sejtekké alakulnak át. Ha ezeket a daga­natos sejteket bizonyos ideig a találmány szerinti vegyületek hatásának tesszük ki, a daganatos sejtek visszalakulnak az előzőekben leírt tulajdonságok­kal rendelkező normális sejtekké. Az ismertetett eredményeket mikroszkopikus vizsgálattal igazol­tuk. In vivo daganatellenes hatás A leírt vizsgálatban bemutatjuk a találmány sze­rinti vegyületeknek a daganat kifejlődésének meg­előzésében kifejtett hatását. Egerekben G. Fuerstenberger, D. L. Berry, B. Sorg és F. Marks „Skin Tumor Promotion by Phorbol Ester, A Two-Stage Process”, Proc. Natl. Acad. Sei., USA 78, 7722-7726 (1981) eljárása sze­rint bőrdaganatot indukálunk. Azonos körülmé­nyek között, azonos egértörzsekkel végzünk kísér­leteket, eszerint a kontroll csoport 18 állata közül 17-nél fejlődött ki 3 hónap alatt bőrdaganat. A ta­lálmány szerinti vegyületekkel (különösen a 6. pél­da szerinti vegyülettel) kezelt csoportban a daganat csaknem egyáltalán nem fejlődött ki. A vegyülete­­ket epikután alkalmaztuk a bőrön 3 pg/ml mennyi­ségben acetonos oldat formájában, a kezelést he­tente kétszer ismételtük 3 hónapon keresztül. A ta­lálmány szerinti vegyületekkel kezelt állatoknál a 18 állat közül csak egynél fejlődött ki bőrdaganat. Adagolási módok A találmány szerinti vegyületeket vírusölő szer­ként vagy egyéb célból bármilyen megfelelő és/vagy szokásos módon adagolhatjuk. Orális alkalmazás céljára az adagolási egység általában 10-100 mg xantátészter vagy -só hatóanyagot tartalmaz, a mennyiség előnyösen 50 mg. Injekciós oldatban történő parenterális alkalmazás esetén az adagolási egység általában 0,05-5 mg, előnyösen 2,5 mg ható­anyagot tartalmaz. Mint már említettük a ható­anyagot előnyösen valamilyen gyógyászati hordo­zóanyaggal együtt alkalmazzuk, előnyös a tablet­ták alkalmazása. A xantátszármazékot tehát általánosan ismert módon valamilyen nemtoxikus gyógyászati hígító­szerrel vagy hordozóanyaggal keverjük össze. A hí­gítószer vagy a hordozóanyag lehet folyékony vagy szilárd halmazállapotú. A készítmény lehet tablet­ta, por, kapszula, folyékony oldat, emulzió vagy szuszpenzió vagy egyéb orálisan alkalmazott ké­szítmény. Orális alkalmazás esetén folyékony vagy félszilárd hígítószereket alkalmazhatunk. Ilyen anyagok lehetnek az oldószerek, például a víz. A folyékony hígítószer szempontjából csak az a fontos, hogy összeférhető és kellemes ízű legyen. A xantátszármazékokat szilárd hígítószerekkel és/ vagy tablettázási segédanyagokkal is összekever­hetjük. Ilyenek a rizskeményítő, a búzakeményítő, a burgonyakeményítő, a laktóz, a szacharóz, a zse­latin, a talkum, a sztearinsav, a magnézium-sztea­­rát, a karboxi-metil-cellulóz, a ragasztóanyagok, mint az arab mézga, a tragant mézga, a növényi kaucsuk és az agar-agar. A folyékony halmazálla­potú készítmények lehetnek steril vagy nemsteril oldatok, szuszpenziók, diszperziók, elixírek. Helyi (topikus) alkalmazás esetén a készítmények az ol­datok, kenőcsök, krémek. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az új (I) általános képletű vegyületek - a képletben R* jelentése norbornil-, triciklodecil-, izobornil­­ciklohexil- vagy ciklodecil-csoport, és R2 jelentése alkálifématom - előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamilyen R1—O—Me általános képletü al­­koholátot - a képletben R1 jelentése a már meg­adott és Me jelentése alkálifématom - szén-diszulfiddal reagáltatunk a visszafolyatási hőmérsékleten vagy legfeljebb 220 °C hőmérsékle­ten adott esetben oldószer jelenlétében és adott esetben nitrogén- vagy más ínertgáz-atmoszférá­­ban, vagy b) valamilyen R’OH általános képletü vegyüle­­tet - a képletben R1 jelentése a már megadott - alkálifém jelenlétében szén-diszulfiddal reagálta­tunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás S-kálium-O­­(4-izobornil-ciklohexil)-xantát előállítására, azzal jellemezve, hogy kálium-4-izobornilciklohexanolá­­tot szén-diszulfiddal reagáltatunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás S-kálium-O­­(2-exo-biciklo[2.2.1]heptil}-xantát előállítására, az­zal jellemezve, hogy kálium-exo-norboneolátot szén-diszulfiddal reagáltatunk. 4. Eljárás vírusölő és daganatellenes hatású gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jelle­mezve, hogy valamilyen 1. igénypont a) vagy b) eljárása szerint előállított (I) általános képletű ve­­gyületet - a képletben R1 és R2 jelentése az 1. igénypontban megadott - a gyógyszergyártásban szokásos hígító- és töltőanyagokkal gyógyszerké­szítményekké alakítunk. 5. Eljárás (I) általános képletű vegyületeket - a képletben R' jelentése benzil-, 5-7 szénatomos cikloalkil­­vagy 10-12 szénatomos alkilcsoport, és R2 jelentése alkálifématom - tartalmazó vírusölő és daganatellenes hatású gyógyszerkészítmények előállítására a) valamilyen R1—O—Me általános képletü al­koholét - a képletben R1 jelentése a már megadott és Me jelentése alkálifématom - szén-diszulfiddal való reagáltatásával a visszafo­lyatási hőmérsékleten vagy legfeljebb 220 °C hő­mérsékleten adott esetben oldószer jelenlétében és adott esetben nitrogén- vagy más inertgáz-atmosz­­férában, vagy b) valamilyen R’OH általános képletű vegyület 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom