187445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytermesztési tápanyagok és növényvédőszerek oldatainak és diszperzióinak készítésére és öntözésére alkalmas víz előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás növénytermesztési táp­anyagok és növényvédőszerek oldatainak és diszper­zióinak készítésére és öntözésre alkalmas viz előállí­tására természetes vizekből. A korszerű növénytermesztésben egyre növekvő mértékben használnak olyan különleges tápanyag-ké­szítményeket (lombtrágya, mlkrotápelem, növényi hormon vagy regulator készítményeket) és növény­védőszereket, amelyeket vízben feloldva, illetve dlszpergálva permetezéssel juttatnak el a növényekre és a talajra. A rendszerint nagy értékű tápanyagok és növényvédőszerek felhasználásakor azonban igen ko­moly veszteségeket okoz az oldatok, szuszpenziók vagy emulziók készítéséhez felhasznált víz keménysé­ge. A kemény vízzel készített oldatokban és disz­perziókban ugyanis csapadék képződik a hatóanyag egy részéből, így az a felhasználás szempontjából ér­téktelenné válik, veszendőbe megy. A kivált csapa­dék eltömődést is okozhat a permetező berendezé­sekben, és akadályozhatja, sőt meghiúsíthatja a per­medé egyenletes szétszóródását. A víz keménysége rontja a diszperziók stabilitását is, aminek következ­tében a szuszpenzió vagy emulzió alakjában kijutta­tott tápanyag, illetve növényvédőszer eloszlása egye­netlenné válik: egy helyütt nem jut elegendő ható­anyag a talajra vagy a növényre, más helyütt káro­sodást, például levélperzsel ődést okoz a kívánatosnál nagyobb mennyiségű hatóanyag. Újabb megfigyelések szerint a víz keménysége károslehet akkor is, ha egyes növényfajok, elsősorban zöldségfélék és virágok termelésében rendszeresen használnak kemény vizet öntözésre. A károk megelőzése végett az említett célokra használt természetes vizet felhasználás előtt lágyítani kell, vagy más módon kell gondoskodni arról, hogy a természetes víz keménysége ne okozzon hatóanyag­­- veszteséget vagy más károkat. A vízlágyítás ismert eljárásai a fenti célra nem bi­zonyultak alkalmasnak. A termikus eljárást költsé­ges volta miatt megsem kísérelték. A növénytermesz­tésben, illetve növényvédelemben felhasznált óriási mennyiségű víz kezelésére ez az eljárás energiaigénye miatt nyilvánvalóan gazdaságtalan. A mész-szódás és trinátriumfoszfátos vízlágyítás eljárás hátránya, hogy viszonylag sok, gazdaságosan nem kihasználható vegyszert igényel, és csak szakaszosan foganatosít­ható, maga az eljárás lassú, ezért nagy mennyiségű víz termelésére nem alkalmas. Az eljárás további hátránya, hogy bevezetésekor a mezőgazdasági üzem­nek be kell rendezkednie nagy mennyiségű környe­zetszennyező melléktermék tárolására, elszállítására és elhelyezésére. Az ílymódon lágyított víz nátrium­ionokat tartalmaz, melyek károsak a talajra. Legelő­nyösebbnek az ioncserés vízlágyítás látszik, ennek a szóban forgó célra való alkalmazását azonban az előbbiekhez hasonló hátrányok akadályozzák. Ha ugyanis hidrogénionokra cserélik a víz keménységét okozó kationjait, számolni kell a regeneráláshoz hasz­nált sav környezetszennyező hatásával, ha viszont nát­riumionokra cserélik ki a keménységokoző kationo­kat, a talajra káros nátriumtartalmú vizet kell hasz­nálni a permetezőszerek készítéséhez, valamint öntö­zésre. A kemény víz okozta gondokat ezért más módon próbálták megoldani növénytermesztési tápanyagok és uövényvédőszerek oldatainak és diszperzióinak ké­szítése során. így fejlődtek ki az olyan eljárások, amelyek lényege, hogy a keménységet okozó katio­nokat nem távoiítják el, hanem vegyszeres kezeléssel szüntetik meg káros hatásukat. A 3.975,282. számú Amerikai Egyesült ÁUamok-beli szabadalmi leírás sze­rint alkoxialkohol-szulfonátokkal, a 3.717.452, szá­mú Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírás szerint speciális hidrofil kolloidokkal javítják a hatóanyagok oldatban maradásának, illetve a disz­perziók stabilitásának fizikai-kémiai feltételeit. A 177.492. szánni magyar szabadalmi leírás szerint a permetezőszerhez, illetve az annak készítésére használt vízhez kálium- vagy ammóniumkarbonátot, iiletve kálium- vagy ammónium-dihidrogénfoszfátot adnak az oldódás, illetve a díszpergdlódás elősegíté­sére. Ezeknek az eljárásoknak az a hátrányuk, hogy nem elég termelékenyek és nehezen foganatosítha­tók a mezőgazdasági üzemek szokásos adottságai mellett. Termelékenységűk kicsi, mert csak szakaszo­san lehet végrehajtani őket. Gyakorlati megvalósítá­sukat akadályozza, hogy munkaigényesek és jól képzett munkaerőt igényelnek, hiszen gondoskodni kel! a kezelendő víz elemzéséről, a vegyszerek pontos beméréséről és a kezelés eredményének utólagos ellenőrzéséről. Ezért ezek az eljárások nem terjedtek el széles körben a növénytermesztési gyakorlatban. További hátrányuk, hogy az öntözővíz, kezelésére eleve alkalmatlanok. A találmány célja, hogy olyan eljárást biztosítson növénytermesztési tápanyagok és növényvédőszerek oldatainak és diszperzióinak készítésére és öntözés­re alkalmas víznek természetes vizekből való előállí­tására, amely egyszerűen foganatosítható, alkalmas nagy mennyiségű víz folyamatos üzemben való ter­melésére, kevés vegyszert igényel, illetve lehetővé teszi a vegyszerek jó kihasználását és amelynek gya­korlati megvalósítása során nem képződik környezet­szennyező melléktermék. A találmány feladata, hogy olyan ioncserés vízke­zelési eljárást biztosítson, amely eleget tesz a fenti kö­vetelményeknek. Vizsgálataink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a kitűzött feladatot megoldhatjuk, ha a perme­tezőszerek készítéséhez vagy öntözésre felhaszná­landó természetes vizet az eddigiektől eltérő ionfor­májú, a növénytermesztés szempontjából elfogadható ionokat oldatba bocsátó kationcserélő gyantával kezeljük, és az ioncserélő gyantát ennek megfelelő ionokat tartalmazó oldattal regeneráljuk. E felismerés alapján a találmány szerint olymódon járunk el, hogy a természetes vizet ammónium- és/ /vagy kálium-formájú kationcserélő gyantát vezetjük át, és a kationcserélő gyantát ammónium- és/vagy ká­lium-ionokat tartalmazó oldattal, előnyösen Ilyen ionokat tartalmazó folyékony műtrágyával vagy műtrágya-oldattal regeneráljuk. Az ipari vízkezelési gyakorlatban ioncserés víz­­lágyítási eljárást korábban csak a gyógyszer- és finom­vegyszeripar igényeinek megfelelő sómentes víz és az erőművekben használatos kazántápvíz előállítására használtak. Az előbbi célra a nyersvizet katíoncserélő és anioncserélő gyanta kombinációjával dolgozzák fel, hogy a kationokat és az anionokat egyaránt eltávolít­sák belőle. A kationcserélő gyantát erős ásványi sa­vakkal, az anioncserélőt nátrium-hidroxlddal regene-87.445 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom