187443. lajstromszámú szabadalom • Rostélyszerkezet szilárd tüzelőanyag folyamatos elégetésére

1 187 443 2 A találmány rostélyszerkezetre vonatkozik, szi­lárd tüzelőanyag folyamatos elégetésére, és főleg kisteljesítményű tüzelőberendezéseknél alkalmaz­ható előnyösen. Ismeretes, hogy a kisteljesítményű tüzelőberen­dezéseknél a visszamaradó salak csupán oly módon távolítható el, ha magát a tüzelést teljesen vagy részlegesen megszüntetjük. Ez az állapot, valamint ennek járulékos következményei okozzák azt, hogy a kisteljesítményű tüzelőberendezéseknél a salak eltávolítása minden esetben jelentős tüzeléstechni­kai veszteséggel jár, és ezen túlmenően hosszadal­mas és kényelmetlen műveletet jelent. Ily módon üzemelnek például a háztartásokban elterjedt különböző felépítésű szilárd tüzelőanyag­gal táplált, kisméretű, központi fűtésű kazánok, amelyeknek a szakaszos üzemelés alapvető hátrá­nya. Általában a felügyelet nélküli éjszakai fűtés vagy az a nappali időszakban történő fűtés, amikor a kazánokat nem kezelik, szükségessé teszi a tűztér­­ben lévő teljes salaktömeg időszakonkénti eltávolí­tását és az újbóli begyújtást. Az ilyen jellegű kazá­noknál a fenti esetekben a tűzfészek felülről lefelé vagy pedig megfordítva vándorol, ami által a fűtő­­felület kihasználása - a tűzfészek helyének változá­sa miatt - csak részleges lehet. A háztartásokban alkalmazott kisméretű, ill. kis­teljesítményű tüzelőberendezéseknél a salak eltávo­lítása azért is jelent lényeges nehézséget, mert az ilyen berendezéseket kezelő személy munkaidejét nem kizárólagosan a tüzelőberendezések kezelése tölti ki, hanem egyéb tevékenységet is végez, mely­nek megszakítása nem kívánatos. A fentiekben említett alkalmazási terület jelentő­ségét megnöveli az a körülmény is, hogy a kismére­tű kazánok iránti igény egyre nagyobb, részben a családi házak korszerű fűtése, másrészt pedig ka­zánnal fűtött fóliasátrak, ill. melegházak elterjedése miatt az utóbbi időszakban ugrásszerűen megnöve­kedett. Az utóbbi mezőgazdasági jellegű berendezések­nél a kazánokat kezelő személy munkaidejének ha­tékony kihasználása még fokozottabban érvénye­sül, mert a kisgazdaságokban (háztáji gazdaságok­ban) egyáltalán nem közömbös, hogy az igen kis létszámú munkaerő a rendelkezésre álló viszonylag rövid idő alatt milyen tevékenységet végez. Folyamatos tüzelést biztosító rostélyszerkezetek­kel ellátott tüzelőberendezések egyébként önma­gukban ismertek. Ilyen pl. a forgórostélyú falazott gázgenerátor vagy pedig a Koller, ill. Kerpely rend­szerű tüzelőberendezések. E műszaki kialakítások igen bonyolult mechanikus áttételek segítségével, többnyire függőleges tengely körül elmozduló ros­télyokra vonatkoznak, ahol nagyteljesítményű be­rendezésekben végbemenő folyamatos égést bizto­sítanak. E megoldások azonban a kisteljesítményű tüze­lőberendezéseknél nem alkalmazhatók és esetleges adaptálásuk esetén a jelentősen kisebb geometriai méreteknél történő megvalósítás a berendezések nagyfokú bonyolultsága miatt nehézségeket okoz. Ugyancsak ismert a 174 473. lajstromszámú ma­gyar szabadalom, amely vízszintes tengelyen csapá­gyazott és megtört síkban elrendezett rostélypálcák alkalmazásával kívánja elérni azt a célt, hogy a folyamatos üzemeltetés végrehajtható legyen. Fi­gyelembe kell venni azt, hogy a szóban forgó meg­oldásnak csak a 2. igénypont vagy az utána követ­kező igénypontok szerinti kiviteli alakja valósítha­tó meg. Ha ugyanis a szóban forgó szabadalom 1. ábrája szerinti 2 fix rostélyszerkezet alkalmazása nélkül készül el a tüzelőberendezés, akkor nincs olyan szerkezeti egység, amely a rostély elforgatása során meggátolná, hogy a friss szén a hamutérbe csússzék. Márpedig, ha a fix rostélyt alkalmazni kell, akkor amiatt a követelmény miatt, hogy an­nak fésűszerűen kell illeszkednie a csapágyazott rostély rostélypálcáihoz, mind a fix rostélyt, mind a csapágyazott rostélyt igen pontosan kell legyárta­ni, gyakorlatilag egy-egy darabból kell azokat kia­lakítani. Ez a követelmény gyártástechnikai okok­ból nehézséget jelent. További gond, hogy a hasz­nálat során előforduló esetleges deformációk miatt a fésűszerű illeszkedés miatt rostélytörés léphet fel, és mivel a rostély egy darabból készül, a sérülés miatt az egész egységet cserélni kell. Egyéb hát­rányként jelentkezik, hogy a fésűs fix rostély által elfoglalt felület levegőáteresztő képessége kevesebb a rostélyfelület azon részéhez viszonyítva, ahol nincs fésűs fix rostély. Emiatt az utóbbi felületen gyorsabban játszódik le az égés, és mialatt a fix rostély felett még tart az égés, de a már kiégett szénrétegen át túlzott mennyiségű másodlevegő is áramlik be, ami a keletkező füstgázok hőmérsékle­tét és ezzel a tüzeléstechnikai hatásfokot is rontja. Ismeretes továbbá kiskazánokhoz alkalmazott olyan rostélymegoldás, amelynek különálló víz­szintes rostélypálcái egyik végükön csapágyazot­tak, másik pontjukban körhagyó tárcsával alátá­masztottak. A lesalakozást ezekkel a rostélyszerke­zetekkel úgy végzik, hogy a rostélyt a közel vízszin­tes állás és a körhagyó tárcsa által megengedett lejtős állás között lengetik (rázzák) a körhagyó tárcsa forgatása által. A salak egy része a rostély­­pálcák között áthullik, más nagyobb darabokból álló része a csapágyazással ellentétes rostélyvég felé vándorol. A rostély csapágyazatlan végén olyan kézzel nyitható nyílás van, amelyen lesalakozás közben a salakdarabok lehullanak, összesülő sala­kú szénnel történő tüzelés esetén azonban előfor­dulhat, hogy a kazán fala és a mozgó rostély között lesalakozásícor kialakuló rész kicsi ahhoz, hogy a salak lehulljék. Találmányom elé azt a célt tűztem ki, hogy az alkalmazott rostélyszerkezet tegye lehetővé a kistel­jesítményű és háztartási méretekhez közel álló tüze­lőberendezések folyamatos üzemeltetését, amellett, hogy a tüzeléstechnikai hatásfok a lehetőségekhez képest a nem kívánt levegőbeáramlás miatt ne ro­molják, és a szükséges salakozás elvégezhető le­gyen. A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan rostélyszerkezettel teszek eleget, amely azzal jelle­mezhető, hogy a szemben lévő, egymásba fésűsze­rűen kapcsolódó rostélypálcák pálcasort alkotnak oly módon, hogy a 3 rostélypálcák egyik végükön egy vízszintes 4 tengelyen csapágyazottan vannak elrendezve, másik végük pedig egy 7 víszintes tenge­lyen elrendezett 1 tárcsákon nyugszik. A 7 vízszin­i 5 10 15 20 25 30 .35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom