187432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélok hőkezelésére

1 187 432 2 lelő mutatókhoz idomul. Az állandó fürdőhőfok és hűtőközeg esetén azonos bemártási időhöz a na­gyobb átmérőjű darabokhoz nagyobb szilárdsági és alacsonyabb képlékenységi jellemzők tartoznak, mint a kisebb átmérőjű darabokhoz. A megeresz- 5 tődés ugyanis, amely diffúzióval jár, alacsonyabb hőfokon lassabban megy végbe, mert a diffúzió sebessége alacsonyabb hőfokon kisebb, mint ma­gas hőfokon. E darabok nagysebességű megeresztése során a 10 szilárdsági jellemzők az - ábrákból is megállapítha­tóan - ugrásszerűen növekednek, amennyiben a megeresztés céljából fürdőbe mártott munkadarab austenitesedésé már megkezdődött és a megeresztés után gyors hűtést alkalmazunk. 15 Növekvő darabátmérőnél az a bemártási idő a nagysebességgel megeresztett és gyorsan hűtött da­rabok átmérőjének növekedésével növekszik. Úgy találtuk, hogy a nagysebességű megeresztés során a fürdőből kiemelt darab lassú hűtése eseté- 20 ben sem jelentkezik a képlékenységi jellemzők, va­lamint a fajlagos törési munka csökkenésével járó megeresztési ridegség. Az említett acélfajta ugyan hajlamos a megeresz­tési ridegségre, azonban ez nem jelentkezett a nagy 25 sebességgel járó megeresztés során sem. Az elvég­zett kísérleteink azt mutatják, hogy a nagy sebes­séggel megeresztett darabok fajlagos ütömunkái a bemártási idők növelésével kezdetben lassan, az­után rohamosan növekednek, majd egy maximális 30 érték elérése után - amely minden fürdőhőfokon állandó érték - a bemártási idők növelésével csök­kennek. E görbék maximumai a fürdők hőfokának növe­kedésével a rövidebb bemártási idők felé tolódnak 35 el. A munkadarabok mikroszkópi csiszolatait vizs­gálva úgy találtuk, hogy a szövetszerkezet mind a hagyományos, mind a nagysebességű megeresztés esetén a szilárd oldatba ágyazott Fe3C alkotta szfe- 40 roidit. Találmányunk szerinti eljárással hőkezelt dara­bokról a műszaki ráfordítás több nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos úton hőkezelt azonos alkatrészeknél, így pl. egy M 12 * 100 mm belső 45 kulcsnyílású csavarnál kb. 1000 darabos adagot figyelembe véve a hagyományos megeresztési tech­nológia alkalmazásánál egy csavarra jutó 0,074 kWh villamosenergiával szemben a nagyse­bességű megeresztésnél egy csavar megeresztéséhez 0,0112 kWh villamosenergia szükséges. Ugyanezen számítást egy 100 mm külső átmérőjű, 10 mm hu­zalátmérőjű 10 hasznos menetből álló csavarrugóra elvégezve megállapítottuk, hogy a hagyományos technológiával végzett megeresztés szerint egy ru­góra jutó villamosenergia 1,304 kWh. Ugyanak­kor a találmányuk szerinti nagysebességű meg­eresztés 0,2308 KWh értéket tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a nagysebességű megeresztést egy 760 °C hőfokú sófürdőben végezve (az említett méretű rugóra vonatkoztatva) évi 250 munkanapot és 3 műszakot alapul véve 695 454 k Wh energia takarítható meg. Fentiekhez járul az a további és a fentiekben már vázolt előny, hogy a két hőkezelő kemence helyett egyetlen kemence elégséges. A hagyományos és a nagysebességű megeresztési eljárásnak alávetett azonos szilárdságú munkada­rabok kifáradási határa egymással - azonos szi­lárdságú értékek mellett - megegyezik. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás acélok hőkezelésére, különösen edzésé­re és megeresztésére azonos hőfokú só-, vagy fém­­fiirdö alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy az önmagában ismert edzési eljárást követően a mun­kadarabot ugyanazon, tehát az edzéshez alkalma­zott fürdőbe mártjuk be és abban a szilárdsági és képlékenységi mérőszámoknak megfelelő ideig 5 másodperc-200 másodperc közötti időtartamban tartjuk bemártva, majd a folyadékból kiemeljük és szabad levegőn lehűtjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy adott keresztmetszet átedzését, valamint átnemesítését egymás után, de azonos időtartam alatt végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az eljárást ak = 1-4 alaktényezőjű munkadarabokon végez­zük. 9 oldal rajz 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom