187428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy villamos hálózat n-számú kivezetése között fennálló belső kapcsolatrendszer vizsgálatára és berendezés az eljárás foganatosítására, valamint kapcsolási elrendezés nagyszámú csomópontot tartalmazó hálózatok belső összeköttetés struktúrájának vizsgálatára

1 187 428 2 A találmány szerinti eljárás mind a vizsgálat, mind a keresés során figyelembe veszi a hálózatról szerzett korábbi információt és ezért a vizsgálati lépések száma minimalizált, és ugyancsak minima­lizált a vizsgálat eredményeinek rögzítéséhez szük­séges memóriarekeszek száma is. A hálózat belső struktúrája a záróbit bevezetése révén logikus cso­portokban helyezkedik el a memória soronként következő címein, az egymással összekötött csomó­pontok záróbitje egyes logikai szintű egészen a rá­következő első nulla értékű záróbittel ellátott kive­zetésszámig, amely még ehhez a csoporthoz tarto­zik. Az ilyen rendszerű tárolás elősegíti a feltárt hibás kapcsolatok azonosítását, továbbá a kere­sést. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban kiviteli példák kapcsán a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés általános tömbvázlata, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt kapcsolás részlete, amely a kölcsönhatás kialakulását szemlélteti, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés általános tömbvázlata, a 4. ábra a vizsgált hálózat egy részletét szemléltető vázlat, és az 5. ábra táblázatos formában szemlélteti a memó­ria feltöltését. Az 1. ábrán olyan logikai kapcsolás vázlata lát­ható, amely megfelelő vezérlés esetén alkalmas le­het nagyszámú csomópontot tartalmazó ismeretlen NW hálózat belső kapcsolatrendszerének feltárásá­ra és ellenőrzésére. A vizsgálandó NW hálózat nagyszámú T csomó­ponttal rendelkezik, amelyek tetszőleges belső struktúrával összhangban kapcsolódnak. Ha a T csomópontok száma z, akkor előfordulhat, hogy 0-tói szélső esetben z-ig terjedő T csomópont egy­mással közvetlen összeköttetésben áll. Az NW hálózat minden egyes T csomópontjával DMX demultiplexer tömb egy-egy kimenete kap­csolódik. A DMX demultiplexer tömb több, egyen­ként például k számú kimenettel rendelkező egyedi DEMUX demultiplexerből épülhet fel, amelyek címzést DMC címző áramkörtől kapnak. A DE­MUX demultiplexerek száma például n. Az NW hálózat ugyanezen T csomópontjaihoz MX multiplexer egység MX 1 első multiplexer ősz lopának MUX multiplexerei bemeneteikkel csatla koznak. Az MX multiplexer egység címzését MPC címgenerátor AB cimbuszon keresztül végzi. Az ismeretlen belső struktúrájú NW hálózat bel­ső kapcsolatrendszerének feltárása elvileg a követ­kező vezérlési elv alapján lehetséges. A DMX de­multiplexer tömb demultiplexereinek z számú ki­menetét és az MXL első multiplexer oszlop multi­plexereinek z számú bemenetét az 1. ábra szerint a z számú T csomópontra kapcsoljuk. Ezt követői n a DMX demultiplexer tömb első kimenetére ala­csony TTL szintű jelet kapcsolunk. Ezt a jelet fenn­tartva az MX multiplexer egység összes lehetséges állapotát beállítjuk és az MX3 harmadik multiple­xer oszlop OUT kimenetén vizsgáljuk a beadott L szint megjelenését. Az összetartozó címeket és állapotokat egy, a rajzon nem vázolt tárban rögzít­I 4 jük. A fenti eljárást minden demultiplexer kimenet L szintű vezérlése mellett megismételjük. A 2. ábrán az 1. ábra elrendezésének egy részlete látható, amely az NW hálózaton belül egy belső összeköttetési ICP vonallal kapcsolódó j számú csomópontot és az ahhoz kapcsolódó demultiple­xer és multiplexer áramkörök Tr, illetve MTr tran­zisztorait szemlélteti. Aj szám értéke tetszőlegesen nagy, akár többezer is lehet. A Tr tranzisztorok az 1. ábrán vázolt DEMUX demultiplexereket alkotó integrált áramkörök ré­szét képezik és nyitott kollektoros kapcsolásban vannak elrendezve. Ilyen jellegűek például a keres­kedelmi forgalomban kapható SN 7445 és SN 74 159 típusú demultiplexer kimenetei. Az ugyan­ide csatlakozó MUX multiplexerek bemeneti áram­köreit az MTr tranzisztorok szemléltetik, ezek bázi­sai egy-egy Rb ellenálláson keresztül a + VS tápfe­szültségre kapcsolódnak. Az Rb ellenállások értéke jellegzetesen 4 kohm. Az MTr tranzisztorok E emitterei képezik a multiplexer bemeneteket, ezenkívül rendelkeznek AD címbemenetekkel és egy G kapubemenettel. Az 1. ábrán vázolt elrendezés fentiekben leírt működését több körülmény megzavarhatja. Az első ilyen körülményt a 2. ábra kapcsolási részlete alapján az alábbiak szerint érthetjük meg. A DMX demultiplexer a kijelölő L szintet olyan T csomópontra adja, amely nincs összekötve a 2. ábrán vázolt ICP vonallal. A működés során téte­lezzük fel, hogy a második MTr2 multiplexer cím­zést kap. A címzés eredményeként E2 emittere és a földpont között áram indulhat meg a nyitott emit­­ter-bázis átmeneten és az Rb2 ellenálláson keresz­tül a + VS tápfeszültség felé. Az elrendezés helyes működése esetén ilyen áram nem indulhat meg, mert az ICP vonallal összekötött összes Tr tranzisz­tor zárt állapotban van. Ha a j szám, azaz a párhu­zamosan kapcsolódó zárt állapotú, nyitott kollek­toros Tr tranzisztorok száma elegendően nagy, ak­kor azok visszáramai összegződnek és eredőjük elegendően nagy lesz a címzett MTr2 tranzisztor nyitására. A visszáram nagysága tranzisztorról tranzisztorra változhat, de egy integrált áramköri eszköztípuson belül szórásuk viszonylag csekély, jellegzetesen 10 pA. Már 100 ilyen tranzisztor ösz­­szekapcsolódása 1 mA áramot eredményez, ami már nyitja a címzett MTr2 tranzisztort és hamis jelzés keletkezik. A gyakorlatban éppen ezért nem szoktak 10-20- nál nagyobb számú demultiplexer kimenetet közö­síteni, ez magyarázza, hogy az 1. ábrán vázolt el­rendezésnek eddig csak elvi jelentősége volt. Az itt vázolt probléma kiküszöbölhető, ha a ta­lálmány szerint a nyitott kollektoros kimenetű de­multiplexerek minden kimenete és a + VS tápfe­szültség közé olyan értékű Rk kompenzáló ellenál­lást kapcsolunk, amelyen az átfolyó áram nagysága éppen a lezárt tranzisztor visszáramával egyezik meg. Ez az érték jellegzetesen 100 kohm körül van. A 2. ábrán a Tr2 és a Trj tranzisztoroknál vázoltuk az Rk kompenzáló ellenállásokat, a Trl tranzisztor pedig a nyitott kollektoros alapkapcsolásban látha­tó kompenzáló ellenállás nélkül. Az Rk kompenzáló ellenállás alkalmazása esetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom