187417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spergualin-származékok előállítása sóik formájában

1 187 417 2 Megjegyzés: * Átlagos letális dózis egyszeri be­adásnál ** Maximális értéke annak az összadózisnak, amely nem okoz halált, ha 6 egymást követő napon át naponta az egérnek állandó mennyiségű (egység­nyi testsúlyra vonatkoztatva) hatóanyagot adunk be. A fentiekben ismertetettből tehát látható, hogy a találmány szerinti előállított (I) általános képletű vegyületek karcionasztatikus vegyületekként hasz­nálhatók. A korábbiakban felsorolt vegyületek mindegyike kiváló növekedésgátló hatást fejt ki egér L—1210 leukémia sejtek vonatkozásában. Ezek közül a vegyületek közül különösen azok hatáso­sak, amelyek (I) általános képletben R hidrogén­­atomot vagy adott esetben hidroxilcsoporttal he­lyettesített, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsopor­­tot vagy helyettesítetlen benzilcsoportot jelent, n értéké 1 és 6 közötti egész szám, azzal a megkötés­sel, hogy ha Y jelentése — CH(OH) — CH2 — cso­port, akkor R jelentése hidrogénatomtól eltérő. Implantált rákban szenvedő egereknél kiváló terá­piás hatást fejtettek ki továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R jelentése hidrogénatom vagy adott esetben hidroxilesoport­­tal helyettesített, 1 vagy 2, előnyösen 1 szénatomot tartalmazó alkilcsoport és n értéke 4, 5 vagy 6. Ezek közül a legutoljára említett vegyületek közül az R helyén metilcsoportot tartalmazónak a kémiai stabilitása is kiváló, így a 9., 19. és 22. vegyületek a leginkább előnyösek. A követklezőkben a találmány szerinti eljárást ismertetjük részletesen. Bár szerves oldószerekben is végrehajtható, vala­mely (II) általános képletű omega-guanidino-zsír­­sav-amid a (III) általános képletű dihidroxi-etán­­amid kondenzálását általában kis mennyiségű víz jelenlétében végezzük, minthogy mindkét vegyüle­­tet rendszerint savvaddíciós só formájában hasz­náljuk, és ezek vízben jól oldódnak. Ha szerves oldószert kell használnunk, akkor célszerűen acetont vagy dimetil-formalmidot hasz­nálunk, de a kondenzálást rendszerint kis mennyi­ségű viz jelenlétében, szerves oldószerek alkalma­zása nélkül hajtjuk végre. Az alkalmazott vízmeny­­nyiségnek legalább a kiindulási anyagok feloldásá­hoz elegendőnek kell lennie. Általában egy mól (II) általános képletű omega-guanidino-zsírsav-ámidra vonatkoztatva 2-60 mól, előnyösen 4-40 mkól vi­zet használunk. Minthogy a (II) és a (III) képletű vegyületeket rendszerint savaddíciós só formájá­ban hasznosítjuk, nincs szükség sav adagolására a reakcióelegyhez. Ugyanakkor azonban a konden­zációs reakció hozamának javítása céljából előnyös savkatalizátorok közé tartoznak szervetlen savak, például sósav, kénsav, foszforsav és bórsav vala­mint szerves savak, például az ecetsav, citromsav, borkősav, borostyánkősav, glutársav és az dipin­­sav,. Előnyös egy dikarbonsav például glutársav alkalmazása. Az alkalmazott savmennyiség I mól (II) általános képletű omega- guanidino-zsírsav­­amidra vonatkoztatva 0-10, előnyösen 0,5-4 mól. A reakcióhőmérséklet 0 °C és 100°C közötti lehet rendszerint szobahőmérséklettől függően változik. A hozam növelése céljából előnyös az 1-2 napos reakcióidő. Bár a (II) általános képletű omega­­guanidino-zsírsav-amidnak a (III) képletű dihid­­roxi-etánamidra vonatkoztatott mólaránya nem lé­nyeges, általában az utóbbiból 0,5-4 mólt, előnyö­sen 0,8-1,5 mólt használunk 1 mól előbbire. így egy (la) általános képletű vegyületet - a képletben Y és n jelentése a korábban megadott -, vagyis egy, R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kapunk. Az R helyén hidrogénatomtól eltérő helyettesítőt tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vala­mely (la) képletű vegyület 11-helyzetű hidroxilcso­­portjának egy megfelelő alifás alkohollal, diazo­­paraffinnal vagy benzilalkohollal végzett alkilezése útján állíthatók elő. (la) általános képletű vegyület­­ként használhatunk tehát az előzőekben ismertetett kondenzáció útján kapott vegyületet vagy mikro­­biális tenyésztéssel kapott fermentléből elkülönített spergualint. Az alkilezéssel kapott vegyületek az (Ib) általá­nos képletű N-[4-(3-amino-propil)-amino-butil]-2- (omega-guanidino-zsírsav-amido)-2-alkoxi-etán­­amid-származékok - a képletben Y és n jelentése az (I) általános képletnél megadott, míg R’ jelentése adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy helyette­sítetlen benzilcsoport. Az alkilezést a következőképpen hajtjuk végre. Valamely (la) általános képletű vegyület és egy alkohol közötti reakciót rendszerint egy savas kata­lizátor jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót meg­előzően az (la) általános képletű vegyületek guani­­dino- és aminocspportjait - ha nem is szükségszerű­­er - megvédhetjük. Az alkohol a (IV) általános képlettel - a képletben'R’ jelentése az (Ib) általános képletnél megadott - jellemezhető. Az ilyen alko­holok közé tartoznak rövidszénlkáncú alkanolok, például metanol, etanol, propanol és butanol; gli­­kolok, például etilén-glikol és propilén-glikol, vala­mint benzilalkohol. A reagáltatást előnyösen ma­gét a (IV) általános képletű alkoholt mint oldó­szert használva hajtjuk végre, bár használhatunk egy közömbös oldószert is. Az alkalmazható savas katalizátorok közé tartoznak szervetlen savak, pél­dául sósav és a kénsav, szerves savak, például az ecetsav és a p-toluol-szulfonsav, valamint kation­cserélő gyanták. A reakcióhőmérséklet 0 °C és 100 °C közöztt, rendszerint 80 °C között változhat, előnyösen szobahőmérséklet megfelelő. A reakció­idő a reakcióhőmérséklettől függően változhat. így 1 óra és 10 nap közötti lehet, előnyösen 1-2 nap. Ha valamely (la) általános képletű hidroxi­­etánamid-származéknak egy (IV) általános képletű alkoholban alacsony az oldékonységa, akkor a ho­zam növelése céljából előnyösnek bizonyul az (la) általános képletű vegyület amino-és iminocsoport­­jainak védőcsoportokkal való megvédése. Alkal­mas védőcsoportok kiválaszthatók a szakiroda­­lomban, például a Mcomie, J. F. W. szerkesztésé­ben 1973-ban New York-ban megjelent „Protective Groups in Organic Chemistry” c. könyvben ismer­tetettek alapján. Amino-védőcsoportokat haszno­­sí hatjuk. Az egyvegyértékű védőcsoportokra pél­daképpen a benziloxi-karbonil-, 4-metoxi-benzil-11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom