187415. lajstromszámú szabadalom • Fémszerkezetű váz
1 .187 415 . 2 A találmány szerinti fémszerkezetű váz további ismérve lehet, hogy a fűző fülek a megszakadó tartógerenda gerinclemezéhez és merevítő szegélyéhez a fűző fülek elcsavarással való rögzítését megengedő nyaktagok útján kapcsolódnak. A váz egy lehetséges kiviteli alakjánál a gerendahálózat szélső tartógerendái egyéb épületszerkezeti elemekhez való csatlakozást szolgáló részekkel, pl. záró szegéllyel van ellátva. Egymást keresztező tartógerendákból összeállított gerendahálózat esetében az átmenő tartógerenda gereincelmezét a fejlemezzel és a merevítő szegéllyel egyaránt kívülről nézve domború tompaszögben találkozó sík lemez alkotja. A merevítő szegély pereme a fejlemezzel célszerűen párhuzamos helyzetű. A szomszédos tartógerendák közé iktatott térhatároló lapok az egymás felé néző merevítő szegélyek peremeire vannak ráfektetve, és előnyösen a merevítő szegélyek könyökei és peremei közé be is vannak szorítva. Egy másik lehetséges kiviteli alak esetében a gerinclemezt a fejlemezzel kívülről nézve domború tompaszögben találkozó első részt és a merevítő szegéllyel kívülről nézve domború tompaszögben találkozó második részt tartalmazó tört vonalú lemez alkotja, a gerinclemez első része és második része pedig egymással ugyancsak kívülről nézve domború tompaszöget zár be. A merevítő szegély könyöke ebben az esetben is előnyösen a fejlemezzel párhuzamos helyzetű. A találmány szerinti fémszerkezetű váz számos előnnyel rendelkezik. Ezek között legfontosabb a kapcsolatkialakitás rendkívüli egyszerűsége, ami abban nyilvánul meg, hogy az egymással találkozó vagy egymást keresztező tartógerendák megbízható módon egymáshoz erősíthetők anélkül, hogy ehhez akár csomólemezre, akár pedig hegesztési varratra vagy valamilyen szokványos mechanikus kötőelemre, így szögecsre vagy csavarra volna szükség. Kedvező, hogy a szelvények nagy tervezői szabadsággal és széles mérethatárok között igen egyszerű technológiával, egyetlen megfelelő szélességű sík lemezből hideg hengerléssel vagy élhajlítással előállíthatok. Előny az is, hogy a kapcsolat létrehozására szolgáló fűző füleket és az azok ellendarabjait képező kapcsolónyílásokat rendkívül termelékeny módon megfelelő idomszerrel ki lehet vágni. Alkalmas a szelvény arra is, hogy egymás mellé sorolva és kiegészítő elemek, pl. térhatároló lapok segítségével belőlük összefüggő térhatároló lefedéseket lehessen létrehozni. Végül, de nem utolsósorban előnyös a szelvény és a belőle alkotható váz azért is, mert igen egyszerűen teszi kombinálhatóvá a tartógerendákat egyéb teherhordó szerkezeti elemekkel, sőt módot ad arra is, hogy a szelvényt bentmaradó zsaluzatként beton vagy vasbeton tartókkal vagy tartórészekkel együttdolgozóvá tegyük. A találmányt kiviteli példák kapcsán, .rajzok alapján mutatjuk be közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a tartógerenda egy lehetséges kiviteli alakja, a 2. ábra az 1. ábra szerinti tartógerendák egymást keresztező kapcsolta, a 3. ábra a tartógerenda végkiképzése, a 4. ábra az 1. ábra szerinti tartógerenda módosított változata, az 5. ábra térlefedés kialakítása, a 6. ábra tört gerincű tartógerenda szelvényalakja. Az 1. ábrán látható vékonyfalú ún. „békaszelvényű” 1 tartógerenda az egyetlen sík lemezből hideg alakítással készül, és célszerűen a függőleges ly tengelyére szimmetrikus. Ennek megfelelően a fölső 11 fejlemezhez kétoldalt azonos hajlásszögű tompaszögben csatlakozik a két darab 12 gerinclemez, ezekhez pedig a 13 merevítő szegély. A 13 merevítő szegély előnyösen maga is két részből, a 13a könyökből és a 13b peremből áll. A 13a könyök a 12 gerinclemezhez tompaszögben csatlakozik, míg a 13a könyök és a 13b perem egymással hegyesszöget zár be. A 13b perem síkja célszerűen a 11 fejlemez síkjával párhuzamos helyzetű. A 2. ábrán föltüntettük az 1. ábrán bemutatott szelvényeket tartalmazó gerendahálózat egy lehetséges kereszteződési pontját. A kereszteződési csomópontban a keresztmetszetben ábrázolt 1 tartógerenda megszakítatlanul áthalad, míg a rá merőleges 2 tartógerenda megszakad. A kereszteződési pontban a kapcsolat a 2 megszakadó tartógerendák 25 fűző fülei segítségével valósítható meg. Ilyen 25 fűző fülek a 2 megszakadó tartógerenda 22 gerinclemeze és 23 merevítő szegélye mentén egyaránt lehetnek. A 25 fűző fülek az 1 átmenő tartógerenda 12 gerinclemezében és 13 merevítő szegélyében kialakított 14 kapcsoló nyílásokba nyúlnak bele. A 3. ábrán külön is bemutatjuk a 2 megszakadó tartógerenda végét. Jól látható, hogy a 25 fűző fülek a 24 nyaktagok útján kapcsolódnak a 22 gerinclemezhez és a 23 merevítő szegélyhez. Érzékelhető, hogy a 24 nyaktagok olyan „gyönge” keresztmetszetet képviselnek, amelyek a 25 fűző fülekre kifejtett csavaró erő hatására könnyen alakváltoznak, és így a kívánt rögzítő kapcsolat az 1 átmenő tartógerenda és a 2 megszakadó tartógerendák között létrehozható. A 4. ábrán az 1. ábrán bemutatott 1 tartógerendához hasonló 3 tartógerendát tüntettünk föl. Az előbbiekkel összehasonlítva ez nem szimmetrikus, annak érdekében, hogy valamilyen sajátságos funkciót tölthessen be. Az adott esetben ezt a célt a 34 zárószegély teszi lehetővé. Ilyen megoldásra a gerendahálózat széleinél van szükség. Egyebekben a 3 tartógerenda 31 fejlemezéhez ugyanúgy csatlakoznak a 32 gerinclemezek, az utóbbiakhoz pedig a 33 merevítő szegélyek, mint ahogy azt az 1. ábrán bemutatott 1 tartógerendánál láttuk. Az 5. ábra szerinti elrendezés arra mutat példát, hogy miként lehet az 1 tartógerendák egymás mellé sorolásával és a közéjük iktatott 5 térhatároló lapok segítségével összefüggő térlefedést kialakítani. Látható az 5. ábrán az is, hogy az 5 térhatároló lapok a 13 merevítő szegélyek 13a könyökei és 13b peremei közé beszoríthatok és ezáltal rögzíthetők. Ha az 1 tartógerendákat bentmaradó zsaluzatként együttdolgozó tartószerkezet részeként használjuk, akkor természetesen az 5 térhatároló lapok is zsaluzat szerepűek lehetnek. Ilyenkor nincs akadálya 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
