187411. lajstromszámú szabadalom • Ampullanyitó készülék

1 187 411 2 A találmány tárgya ampullanyitó eszköz, amely egészségügyi és más egyéb területeken alkalmazott üvegampullák gyors és balesetmentes kinyitására szolgál. Az üvegampullák nyitására általánosan alkal­mazott fémlemezek és -reszelők megfogása nehéz­kes, főleg nedves kézzel, élettartamuk pedig rövid, mivel gyorsan elvesztik vágóélüket, ami azzal jár, hogy a további nyitási próbálkozásoknál nem bontják meg az ampulla üvegfelületét, igy a kézzel történő nyitásnál könnyen baleset következhet be. Ennek kiküszöbölésére a 342 210 sz. osztrák sza­badalmi leírás olyan eszközt ismertet, amelynek két végén egy-egy különböző átmérőjű, rugalmas falú üreg van kialakítva, amelybe a megreszelt nyakú ampulla fejét beszorítva az ampullafej balesetmen­tesen letörhető. A megoldás hiányossága, hogy az ampullanyak megbontásához külön eszköz, vagyis egy hagyományos ampullareszelő szükséges. A 3 003 211 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás alapján ismert egy olyan ampullanyitó eszköz, melynek dobozszerűén kialakított alapteste van, amely az egyik oldalélébe beágyazható ampullare­­szelők befogadására és tárolására alkalmasan van kialakítva, emellett különböző méretű ampullafe­jek befogadására és letörésére alkalmas furatokkal van ellátva. Ennek a megoldásnak legfőbb hátrá­nya terjedelmessége és nem kézreálló volta, emellett a fémreszelők kopás miatti gyakori cseréjének szükségessége. A találmány által megoldandó feladat az eddig ismert ampullanyitó eszközök hátrányosságainak a kiküszöbölése és olyan egyszerű, olcsó, hosszú élet­tartamú és kis terjedelmű eszköz létrehozása üveg­ampullák nyitására, amelynek segítségével azok gyorsan, könnyen és balesetmentesen nyithatók. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött feladat egyrészt a vágólap megfelelő befogása és jó vágási tulajdonságai, másrészt a megbontott nyakú ampullák balesetmentes megfogása révén oldható meg. További lényeges felismerés az volt, hogy kerámia vágóéi alkalmazásával az eddigiek­nél minden szempontból kedvezőbb vágási tulaj­donságokat lehet elérni. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azál­tal oldottuk meg, hogy a különböző méretű ampul­lafejek befogadására alkalmas furatokkal ellátott alaptesttel és az alaptesthez társított vágólappal rendelkező ampullanyitó eszköznél az alaptest hosszúkás, lapos foglalatként van kialakítva, amelynek egyik hosszanti oldalélében kialakított résben kerámia anyagú vágólap van rögzítve, amely vágólapnak ékalakban összefutó, egyenes vágóéle van. Egy másik lényeges kiviteli alaknál az alaptest különböző átmérőjű átmenő furatokkal ellátott, kézbe igazodó, hozzávetőleg háromszög alakú la­pos foglalatként van kialakítva, ahol a furatok alatt egy konzol húzódik, amelyneK a furatok felé eső felületében kerámia anyagú vágólap vau rögzít­ve, amely vágólapnak ékalakban összefutó, egye­nes vágóéle van. Ez utóbbi megoldásnál célszerű, ha a foglalatban legalább egy, valamely tárgyon való szilárd rögzí­tést biztosító furat van kialakítva. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alap­ján ismertetjük, amely a találmány szerinti ampul­lanyitó eszköz néhány példakénti kiviteli alakját tünteti fel. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti ampullanyitó eszköz perspektivikus elölnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti ampullanyitó eszköz oldalnézete, bedugott fejű ampullával, a 3. ábra a találmány szerinti ampullanyitó esz­köz egyik változatának perspektivikus elölnézete, a 4. ábra a 3. ábra szerinti ampullanyitó eszköz oldalnézete, bedugott fejű ampullával, az 5. ábra a találmány szerinti ampullanyitó esz­köz egy további változatának perspektivikus elöl­nézete, a 6. ábra pedig az 5. ábra szerinti ampullanyitó eszköz oldalnézete, bedugott fejű ampullával. Az 1. és a 2. ábrán látható találmány szerinti ampullanyitó eszköznek kerámia anyagú, ékalak­ban összefutó egyenes vágóéllel rendelkező egy vá­gólapja van, amely egy hosszúkás, lapos két fogla­latként kiképzett alaptest egyik hosszanti élébe van beágyazva, például ezen hosszanti élben kialakított résben van ragasztással rögzítve. Az előnyösen mű­anyagból készített 2 foglalatban egymás mellett különböző átmérőjű 3, 4, 5, 6 furatok vannak ki­alakítva, amelyek egy méretsort képezve alkalma­sak különböző nagyságú ampullafejek befogadásá­ra, amint az a 2. ábrán is látható. Ezt a találmány szerinti ampullanyitó eszközt úgy használjuk, hogy a 2 foglalatba beágyazott 1 vágólap vágóélével megkarcoljuk a 7 ampulla nya­kát, miáltal a nyomás alatt mozgatott vágóéi a keménységkülönbség hatására megbontja az üveg felületét. Ezután a 7 ampulla fejrészét a megfelelő 3, 4, 5 vagy 6 furatba dugjuk és az ampullát a megbontott felülettel ellentétes irányba feszítve a fejrészt könnyedén leválasztjuk, miközben a levált fejrész újjal rögzítve az ampullanyitó eszköz furatá­ban marad. Nyitás közben az ampullanyitót termé­szetesen olyan helyzetben kell tartani, hogy a 7 ampulla tartalma ki ne folyhasson. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál a 2 fogla­lat egy kézbe illő, hozzávetőleg háromszög alakú lapos testként van kiképezve, amely szintén átme­nő, különböző átmérőjű 3, 4, 5, 6 furatokkal van ellátva. A furatok alatt, a 2 foglalat széle mentén egy a 2 foglalat alapjára merőleges 8 konzol húzó­dik, amelynek a furatok felé eső felületébe van az ékalakban összefutó egyenes vágóéllel rendelkező 1 vágólap beágyazva. Ennél á kiviteli alaknál a 7 ampulla fejét bedug­juk a megfelelő 3, 4, 5 vagy 6 furatba és a nyakrészt az 1 vágólapra nyomva, a 7 ampullát megforgatjuk. Mialatt az ampulla fejrésze a furatban támaszko­dik, a nyakrész üveganyagát a kemény kerámialap vágóéle megbontja. A bevágott nyakú 7 ampullát a furatban hagyva a bevágással ellentétes irányba feszítjük, miáltal a fej leválik. Az 5. és 6. ábrán egy elvben hasonló kiviteli alak latható azzal a különbséggel, hogy a 8 konzol a 2 foglalat alaplapjának a közepén húzódik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom