187407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vizes oldatok oldott összes nitrogéntartalmának meghatározására

1 187 407 2 a redukáló egységet követően pedig az ammónia­elektród van beiktatva. A találmány szerinti berendezés további előnyös kiviteli alakja perisztaltikus pumpát, első spirált, második spirált, második UV reaktort, dializátort és fotométert vagy pH-mérőt tartalmaz, az első spirál pedig a perisztaltikus pumpa és az első UV reaktor közé van beiktatva, a második spirál után pedig a második UV reaktor kimenete a redukáló egységhez van csatlakoztatva, a redukáló egységet követően pedig dializátor van beiktatva, amelynek fogadóágában fotométer vagy pH-mérő van elren­dezve. A találmány szerinti eljárás és berendezést a mel­lékelt rajzokon ábrázolt példakénti kiviteli alakok kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés am­móniaelektróddal felépített kiviteli alakjának váz­latos rajza. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés foto­méterrel felépített kiviteli alakjának vázlatos rajza. A 3. ábra az alkalmazott UV reaktorok előnyös kiviteli alakjának vázlata. Az 1. ábrán láthatóan az ábrázolt kiviteli alak 1 perisztaltikus pumpát, a hozzákapcsolt 2 első spi­rált, 3 első UV reaktort, 4 második spirált, 5 máso­dik UV reaktort, 6 redukáló egységet, 7 ammónia­­elektródot és 8 regisztrálót tartalmaz, amelyek a fenti sorrendben vannak összekapcsolva. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 6 redukáló egységet követően 10 dializátor, ezt követően pedig 11 fotométer, 8 regisztráló, sornyomató van elren­dezve, és 9 mintaváltót tartalmaz. A 3. ábra szerinti UV reaktor lényege, hogy 17 belső spirálcső 13 első elektródával és 14 második elektródával ellátott 16 kisülési csőben van elren­dezve, a 13 első elektróda pedig 15 nagyfrekvenciás generátorhoz van csatlakoztatva. A minta analízise során az 1 perisztaltikus pum­pa a vízmintát, valamint az esetleg szükséges savat, például 0,05 n kénsavat a 2 első spirálba továbbítja, ahol a minta és az adott esetben alkalmazott sav alaposan keveredik. Ezt követően a savas minta a 3 első UV reaktorba jut, ahol ultraibolya besugár­zást kap, a 3. ábra szerinti megoldásnál előnyösen minden oldalról. A legtöbb esetben a minta ezen besugárzás alapján már nem tartalmaz szerves nit­rogénvegyületet, ezért lúgosítás után elvégezhetjük a szervetlen nitrogénvegyületek redukcióját ammó­niává. Ha még jelen vannak szerves nitrogénvegyü­letek, ismételt ultraibolya besugárzást alkalma­zunk, ezt azonban lúgos közegben végezzük. A lúg­oldatot, például 2 M nátriumhidroxidoldatot ugyancsak az 1 perisztaltikus pumpa juttatja a 4 második spirálba, és a lúgos oldatot az 5 második UV reaktorba juttatja. Az egyszeresen vagy kétszeresen besugárzott mintában lévő szervetlen nitrogénvegyületeket a 6 redukáló egység, célszerűen Devarda oszlop am­móniává redukálja. Az ammónia mennyiségét az 1. ábra szerinti megoldásnál a 7 ammóniaelektród­dal határozzuk meg, míg a 2. ábra szerinti megol­dásnál a mintaoldatbból az ammóniát a 10 dializá­torral elkülönítjük, és a 10 dialitzátor fogdóágában az abszorbancia változását a 11 fotométerrel re­gisztráljuk. Az 1 perisztaltikus pumpa biztositja a minták közötti szegmentáló levegő benyomását is. A 9 mintaváltó pedig a különböző analizálandó minták cseréjét végzi. A 8 regisztráló és a 12 sor­nyomtató önmagában ismert módon rögzíti az adatokat. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye, hogy lehetővé teszi a különböző vizes oldatok ösz­­szes nitrogén tartalmának gyors és pontos megha­tározását, kisebb idő-, vegyszer- és energiaráfordí­tással, mint az ismert eljárás. A találmány szerinti berendezés hordozható kivitelben is kialakítható, előnyösen telepről, illetve gépkocsi akkumulátorról működtethető, tehát adott esetben helyszíni mérés­re is felhasználható. Ennek következtében különö­sen nagy a környezetvédelmi jelentősége. Szabadalmi igény•pontok 1. Eljárás vizes oldatok oldott összes nitrogén­tartalmának meghatározására, melynek során a szerves nitrogénvegyületeket szervetlenné alakítjuk át, azzal jellemezve, hogy az analizálandó mintát savas közegben ultraibolya fénnyel besugározzuk, majd meglúgosítjuk, kívánt esetben az ultraibolya fénnyel ismételten besugározzuk, az oldatban jelen­levő szervetlen nitrogénvegyületeket Devarda­­ötvözettel redukáljuk és az oldat ammóniakoncent­rációját mérjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ultraibolya fénnyel való besugárzást 2 pH-értéken végezzük. 1. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lúgositást vizes nátriumhidroxid oldattal pH > 13 értékig végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ultraibolya fénnyel való besugárzást 20-25 °C-on, előnyösen 30-40 °C- on végezzük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ammóniakoncent­ráció mérését ammóniaelektróddal végezzük. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ammóniakoncent­ráció mérését úgy végezzük, hogy az ammóniatar­talmú oldatot ammóniagáz-áteresztő membránnal ellátott dializátoron vezetjük át és a dializátor foga­dé ágában átfolyó indikátor oldat abszorbanciájá­­nak vagy pH-értékének az ammóniakoncentráció­val arányos változását mérjük. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy indikátorként timol­­kék-tartalmú indikátoroldatot alkalmazunk. 8. Berendezés vizes oldatok szerves nitrogéntar­talmúnak meghatározására, főleg az 1-7. igény­pontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításá­hoz, azza/ jellemezve, hogy legalább egy első UV reaktort (3) és azzal összeköttetésben lévő redukáló egységet (6), perisztaltikus pumpát (1), első spirált (2), második spirált (4), második UV reaktort (5) és ammóniaelektródot (7) tartalmaz, az első spirál (2) a perisztaltikus pumpa (1) és az első UV reaktor (3) közé van beiktatva, a második spirál (4) az első 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom