187397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(acilamino-metil)-1,4-benzodiazepin-származékok előállítására

1 2 187 397 általános képletű racemátokat önmagukban ismert módszerekkel választhatjuk szét az optikailag aktív formákra pl. oly módon, hogy az (I) általános kép­letű racemátból optikailag aktív savval (pl. borkő­savval, 0,0'-dibenzoil-borkősawal, mandulasav- 5 val, di-0-izopropilidén-2-oxo-L-gulonsawal) sót képezünk, a sókat frakcionált kristályosítással egy­mástól elválasztjuk, majd a sókból az optikailag aktív (I) általános képletű vegyülétet felszabadítjuk flásd Willen S. H., Collet A., Jacques J.: Tetrahed- *9 ron 33, (1977) 2725-2736], A sókból a bázist felsza­badíthatjuk, majd kívánt esetben gyógyászatilag alkalmas sóvá alakíthatjuk. A racemátokat, opti­kailag aktív izomereket és a savaddíciós sókat meg­felelő oldószerből (pl. kis szénatomszámú alkoho- 15 lókból és/vagy éterekből) történő átkristályosítás­­sal tisztíthatjuk. A racemátok rezolválását a (II) általános képletű vegyületek előállítása során egy megfelelő korábbi szintézis-lépésnél is elvégezhetjük. 20 A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű 2-(amino-metil)-származékok ismertek és önmagában ismert módon - pl. a 799 001 sz. belga szabadalmi leírásban foglaltak szerint - állíthatók elő. 25 A (II) általános képletű vegyületeket előnyösen oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) acil­­diamint (mely képletben Rlt R2, R7, R8 és R9 jelentése a fent megadott) fölös mennyiségű fosz­­for-oxikloriddal több órán át visszafolyató hűtő 30 alkalmazása mellett forralunk, majd az (V) és (VI) általános képletű vegyületekből (mely képletekben Rí, Rai 1^75 és R9 jelentése a fent megadott és X jelentése klóratom) álló izomer-keveréket a reak­­cióelegyből izoláljuk. Ammóniával vagy primer 35 aminokkal, adott esetben megfelelő oldószer jelen­létében, 20-150 °C-os hőmérsékleten, normál nyo­máson vagy nagyobb nyomás alatt történő reagál­­tatással közvetlenül a (II) általános képletű 2-( a mmo-met i I)-1,4-benzodiazepin-származékok- 40 hoz jutunk. Bizonyos esetekben előnyösen járhatunk , el oly módon, hogy az (V) és (VI) általános képletű vegyületek izomer-keverékét önmagában ismert módon alkálifém-imiddal (előnyösen kálium-ftál­­imiddal) egy 2-(ftálimido-metil)-l,4-benzodiaze- 45 pin-származékká, illetve egy aziddal (pl. nátrium­vagy kálium-aziddal) történő reagáltatással egy 2- (azido-meti I)-1,4-benzodiazepin-származékká ala­­kítunk. A kapott 2-(ftálimido-metil)- ill. 2-(azido­­metil)-l,4-benzodiazepin-származékot önmagában 50 ismert módon alakíthatjuk a kívánt (II) általános képletű 2-(amino-metil)-1,4-benzodiazepin-szár­mazékokká. A ciklizált közbenső termékek vagy a végtermé­kek 1,4-benzodiazepin-vázában levő fenil-gyűrükre 55 utólag halogén- vagy nitro-helyettesítőt vihetünk be. A halogénezést és nitrálást önmagukban ismert módszerekkel - pl. a 799 001 sz. belga szabadalmi leírásban foglaltak szerint - hajthatjuk végre. Halo­­génezöszerként pl. N-klór-szukcinimidet vagy 60 N-bróm-szukcinimjdet alkalmazhatunk. A nitro­­csöportot szokásos nitrálószerekkel (pl. kálium­nitráttal kénsavban vagy kíméletes módon réz(II)­­nitrát-trihidráttal ecetsavanhidridben) vihetjük be. Amennyiben a benzodiazepin-gyürűrendszerben 65 alkoxi- és alkil-tio-csoportok nincsenek jelen, az Rt helyén hidrogénatomot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagokat a megfelelő, R, he­lyén alkilcsoportot - előnyösen metilcsoportot - tartalmazó megfelelő (II) általános képletű vegyü­letekből jód-hidrogénsawal önmagában ismert módon elvégzett dezalkilezéssel is előállíthatjuk. A reakciót tömény jód-hidrogénsawal, 50-100 °C- on végezhetjük el. A találmányunk szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket szabad bázis alakjá­ban izolálhatjuk vagy kívánt esetben szokásos mó­don szervetlen vagy szerves sawal képezett addíci­­ós sóvá alakíthatjuk. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy egy (I) általános képletű vegyületet valamely oldószerben a megfelelő sawal reagáltatunk. Re­akcióközegként előnyösen olyan oldószereket al­kalmazhatunk, melyekben a képződő só nem oldó­dik és így szűréssel elválasztható. Oldószerként pl. etanolt, izopropanolt, étert, acetont, etilacetátot, aceton-éter, aceton-etanol vagy etanol-éter elegyet alkalmazhatunk. Az irodalomból ismeretes, hogy a 2-helyzetben helyettesített 1,4-benzodiazepin-származékok érté­kes farmakológiái tulajdonságokkal rendelkeznek. Az ismert benzodiazepin-származékok különösen a központi idegrendszert befolyásolják (lásd 799 001 sz. belga szabadalmi leírás) és anxiolitikus és ag­ressziócsillapító hatásuk révén a fenti tünetek keze­lésére alkalmazhatók a humángyógyászatban. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmányunk szerinti eljárással előállítható új 2-(fenil-acil­­amino-metil)-l,4-benzodiazepin-származék-ok új­szerű hatás-profilt mutatnak és a pszichofarmako­­lógiai, diuretikus és antiaritmiás hatások mellett kifejezett analgetikus tulajdonságok kerülnek elő­térbe. Az (I) általános képletű vegyületek állatkí­sérletekben 0,1-100 mg/kg dózistartományban analgetikus hatásokat fejtenek ki. Az (I) általános képletű új vegyületeket kifejezett analgetikus tulajdonságaik révén értékes fájdalom­­csillapító szerek készítésére használhatjuk fel. Kis rágcsálókon és majmokon végzett kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képle­tű vegyületek emlősállatok fájdalomküszöbét eme­lik. A fenti hatást két standard teszt-módszerrel - égetősugaras módszerrel egéren és artritisfájdalom­­teszttel patkányon - igazoljuk. Az alábbiakban a kísérleti módszereket ismertet­jük. 1. Minimális toxikus dózis meghatározása A teszt-vegyületet orálisan 300 mg/kg maximális dózisban adjuk be 20-25 g súlyú hímegereknek. Az állatokon 3 órán át óvatosan megfigyeljük a mérge­zési tüneteket. A teszt-vegyület beadása után 24 órán át minden tünetet és elhullást feljegyzünk. A kísérőtüneteket szintén megfigyeljük és feljegyez­zük. Az állatok elpusztulása vagy toxikus tünetek fellépése esetén további egereknek fokozatosan csökkenő teszt-vegyület dózist adunk be. A dózist addig csökkentjük, míg toxikus tünetek már nem jelentkeznek. Minimális toxikus dózisnak a toxikus tüneteket még előidéző legkisebb dózist tekintjük. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom