187385. lajstromszámú szabadalom • Fungicid, herbicid és növénynövekedés-szabályzó hatású készítmények, valamint eljárás a hatóanyagonként alkalmazható optikailag aktív triazolil-alkohol-származékok előállítására

1 187 385 2 hatást gyakorolnánk a virágra; ily módon növel­hetjük a termesztett növény kereskedelmi értékét. A (+ )-triazolil-alkohol-származékok erős herbi­­cid hatást fejtenek ki különféle Graminacea-típusú gyomnövények, mint kakaslábfű, ujjas muhar és ecsetpázsit, Cyperacea-fajtájú gyomnövények, mint Cyperus rotundus, széleslevelű gyomok, mint disznóparéj, libatop, porcsin és közönséges madár­húr, rizsföldek egynyári és évelő gyomnövényei, mint kakaslábfű, Monochoria, pettyesvirágú Rota­­la, Dapátrium junceum, káka és csetkáka ellen. A szántóföldi alkalmazásban a (+ )-triazolil­­alkohol-származékok erős hatást fejtenek ki a kü­lönféle fontosabb gyomnövényekkel szemben; ezek a hatóanyagok egyaránt jó hatásúak a talajnak a növények kikelése előtt történő kezelése esetén, va­lamint a kikelt növények korai fejlődési szakaszá­ban a levélzet kezelése esetén is. Ezek a találmány szerinti hatóanyagok igen fontos előnyöket mutat­nak abból a szempontból, hogy nincsenek káros hatásaik a fontosabb kultúrnövényekkel, mint a rizzsé), szójával, gyapottal, kukoricával, földimo­gyoróval, napraforgóval és cukorrépával szemben és biztonságosan alkalmazhatók a zöldségfélék, mint fejes saláta, retek és paradicsom kultúrákban is. így tehát a találmány szerinti hatóanyagok igen jó eredménnyel alkalmazhatók a gyomok leküzdé­sére különféle gabonaföldeken, veteményeskertek­ben, gyümölcsösökben, gyep-pázsitokon, legelő­kön, tea-ültetvényeken, málna- és eper-kultúrák­ban, gumiültetvényeken, erdős területeken, meg­művelés alatt nem álló földeken és a mezőgazdaság számos más területén is. A kísérleti tapasztalatok azt is bizonyították, hogy a találmány szerinti ( + )- és (- )-triazolil­­alkohol-származékok nem toxikus hatásúak emlős állatokra és nem ártalmasak a halakra sem, így ezek a hatóanyagok, illetőleg az ezeket tartalmazó növényvédőszerek, növénynövekedés-szabályozó és egyéb agrokémiai készítmények veszély nélkül alkalmazhatók a mezőgazdaságban a különféle hasznos növények védelmére, illetőleg kezelésére. Az új ( + )-, illetőleg (— )-triazolil-alkohol-szár­­mazékokat a találmány értelmében az optikailag aktív vegyületek előállítására általában ismeretes és szokásos eljárásmódokkal, mint aszimmetrikus re­dukció útján, illetőleg a racém vegyületből vala­mely optikailag aktív reakcióképes vegyülettel ké­pezett diasztereomer-pár rezolválása útján állíthat­juk elő. Az alábbiakban ezeket ámódszereket rész­letesen ismertetjük. 1. Előállítás aszimmetrikus redukció útján Az (I) általános képletű racemátok ismert mó­don (vö.: 124 771/1980 sz. közzétett japán szaba­dalmi bejelentés) a csatolt rajz szerinti 1. reakció­­vázlaton ábrázolt (II) általános képletű keton-szár­mazékok - ahol X jelentése a fentivel egyező - valamely fém-hidrogén-komplex, mint lítium­­alumínium-hidrid (LiAlH4) vagy nátrium-bór­­hidrid (NaBH4) alkalmazásával történő redukálása útján állíthatók elő; ezt a reakciót az emlitett 1. reakcióvázlat szemlélteti. Az aszimmetrikus redukciót általában annak az enantioszelektív reakciónak a felhasználásával folytatják le, amely akkor következik be, ha a (II) általános képletnek megfelelő keton-származékot valamely királis fém-hidrogén-komplex redukáló­szerként való alkalmazásával redukálják. Néhány ilyen eljárásmódot az alábbiakban ismertetünk: a) Királis fém-hidrogén-komplexek redukáló­szerként való alkalmazása esetén általában azt a királisan módosított lítium-alumínium-hidridet al­kalmazzák, amely a lítium-alumínium-hidridnek valamely optikailag aktív alkohollal való részletes lebontása esetén keletkezik; vö.: Tetrahedron Let­ters, 29, 913 (1973); Bull. Soc. Chim. Fr., 1968, 3795; J. Org. Chem., 38 (10), 1973; Tetrahedron Letters, 36, 3165 (1976). A találmány szerinti eljárásban az aszimmetria biztosítására alkalmazható optikailag aktív alko­holok példáiként a ( + )- vagy (-)-mentol, ( + )­­vagy ( —)-borneol, ( + )- vagy ( —)-N-metil-efedrin és ( + )- vagy (-)-2-(N,N-dimetil-amino)-l-fenil­­etanol említhetők. Alkalmazhatók természetesen más optikailag aktív alkoholok optikailag aktiv alakjai is; ilyen optikailag aktív alkoholok lehet­nek alkaloidok, szénhidrátok vagy amino-alkoho­­lok, mint például kinin, cisz-mirtanol, 2-[N-benzil- N-metil-amino]-l-fenil-etanol vagy 4-(dimetil­­amino)-3-metil-l,2difenil-2-butanol. A redukáló­szerként alkalmazható királisan módosított lítium­­alumínium-hidrid redukálószer oly módon állítha­tó elő, hogy az aszimmetria biztosítására alkalma­zott optikailag aktív alkoholt 1-3 mol-ekvivalens mennyiségi arányban adjuk a valamely megfelelő oldószerben szuszpendált, 1 ekvivalens mennyiségű lítium-alumínium-hidridhez. Általában oly módon szoktak eljárni, hogy ehhez a reakcióhoz oldószer­ként valamely étert, mint dietil-étert vagy pedig tetrahidrofuránt vagy dioxánt alkalmaznak; meg­felel azonban erre a célra oldószerként valamely aromás szénhidrogén, mint benzol vagy toluol vagy pedig valamely alifás szénhidrogén, mint n-hexán vagy n-pentán is. b) Egyes esetekben előnyös lehet királis fém­­hidrogén-komplexként olyan királisan módosított lítium-alumínium-hidrid-típusú redukálószert al­kalmazni, amelyet 1 ekvivalens optikailag aktív alkoholnak és 2 ekvivalens (III) általános képletű N-helyettesített anilinnak - ahol R2 rövidszénláncú alkilcsoportot vagy fenilcsoportot képvisel - 1 ekvi­valens lítium-alumínium-hidriddel való reagáltatá­­sa útján kapunk [irodalom: Tetrahedron Letters, 21, 2753 (1980)]. A találmány szerinti eljárásban aszimmetria-forrásként alkalmazható optikailag aktív alkoholok példáiként különféle optikailag aktív amino-alkoholok optikailag aktív alakjainak egyike, mint ( + )- vagy (-)-N-metil-efedrin vagy ( + )- vagy ( — )-2-(N,N-dimetil-amino)-l-fenil­­etanol említhető. N-helyettesített anilinként megfe­lelő eredménnyel alkalmazhatók a rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített anilinok, mint N-me­­til-anilin, N-etil-anilin vagy difenil-amin. Az ilyen királisan módosított lítium-alumínium-hidrid re­dukálószerek például oly módon állíthatók elő, hogy 1 ekvivalens lítium-alumínium-hidridet vala­mely megfelelő oldószerben szuszpendálunk és a szuszpenzióhoz 1 ekvivalens mennyiségben vala­mely optikailag aktív alkoholt, majd 2 ekvivalens mennyiségi arányban valamely N-helyettesített ani-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom