187383. lajstromszámú szabadalom • Istálló nyul tenyésztésére
1 187 383 2 el, a 12 folyosó másik oldalán a 18 ketrecekben fialó anyanyulakat, míg a 12 folyosót lezáró 11 ketrecblokkban a bakok kapjanak férőhelyet. Ez nemcsak a könnyű áttekinthetőség szempontjából célszerű, de lehetőséget teremt a modern, rotációs nyúltenyésztésre is. A 13 fütőeszköznek a helyét, illetve a 14 kéziraktárt szintén az előregyártott 15 oldalfalak, illetve 16 hátfalak segítségével alakíthatjuk ki, csak itt 17 szintválasztókat nem helyezünk el. Az előregyártott betonelemeket célszerű vízzáró betonból készíteni. A felületükön műgyanta védőbevonatot is elhelyezhetünk, aminek révén könnyebbé válik a tisztítás, de a külső megjelenés is szebbé tehető. Ahogy a fentiekből kitűnik, a 18 ketrec igen jól hasonlít a nyúl számára természetes élettérként megszokott föld alatti nyúlüreghez, minthogy a 18 ketrec az elöl lévő 24 fémrácstól eltekintve teljesen zárt, viszonylag sötét. Minthogy az 1 istállóteret a mindenkori igényeknek megfelelően, az adott esetben megkívánt méretben lehet elkészíteni, nincs benne felesleges légtér. Ha az 1 istállótérnek a külvilággal érintkező falán hőszigetelést alakítunk ki, akkor a tapasztalatok szerint beáll a 16-18 °C közötti hőmérséklet az 1 istállótér belső légterében, ami a nyúl számára a legkedvezőbb hőmérséklet. Ehhez azonban hideg tél esetén fűtésre, meleg nyár esetén pedig hűtésre, szellőztetésre van szükség. Az előbbi célját szolgálja a 13 fűtőeszköz, amelynek viszont a kis légtér és a jó hőszigetelés miatt csak igen kis teljesítményűnek kell lennie. Többnyire megteszi valamilyen hulladékkal fűtött egyszerű kályha is. Nagyon egyszerűen megoldható a találmány révén az 1 istállótér szellőztetése is. A szellőzőkémény formájában kialakított 3 szellőzőnyílás ugyanis a belső levegő hőmérsékleti rétegződése következtében szívja az 1 istállótér belső légterét. Eme szívóhatás következtében a belső 9 ajtón lévő 10 szellőzőnyiláson át levegő áramolhat be a 2 előtér légteréből az 1 istállótérbe. A 2 előtérbe a 4 ablakokon át jut be a friss levegő. Ez még a legintenzívebb légmozgás mellett sem vezethet huzat kialakulásához az 1 istállótér belsejében. De ha még huzat is lenne, a 18 ketrecekben lévő nyulakat még ez sem éri, hiszen a 18 ketreceken nem halad át a levegő. Meleg nyár esetén a párolgásos hőelvonást azzal is növelhetjük, hogy a 12 folyosót fellocsoljuk. Az említett szellőztetés azért lehet ilyen kíméletes, mert a találmány révén az 1 istállótér belsejében nem keletkezik ammóniagáz. A nyulak által ürített trágya ugyanis a 18 ketrecek 22 taposórácsán át rögtön a 23 tepsibe jut, ahol reakcióba lép a 23 tepsiben lévő ammóniagázt semlegesítő anyaggal, például az ecetsavval átitatott fűrészporral. Ha most már a 23 tepsiben belső tálca is van, akkor a takarítás során csak a 23 tepsit kell kihúzni, az összepiszkított tálcát kell belőle kiemelni és rögtön új, friss semlegesítő anyagot tartalmazó tálcát lehet behelyezni. Az összegyűjtött tálcákból az ürülék eltávolítható, kimosható az istállón kívül. Többnyire mesterséges világításra sincs szükség az istállón belül, mert a 8 drótüvegen keresztül általában elegendő fény hatol be a szükséges munkálatok elvégzéséhez. A kellemes, szórt fény, a félhomály a nyulak számára pedig kifejezetten előnyös. Mint ahogy említettem már, az 1 istállótér belsejébe a 2 előtéren át vezet az egyetlen út. A 2 előtér ilyen módon „szúnyogcsapdaként'’ működik, hiszen az 1 istállótér 9 ajtaját már csak akkor kell kinyírni, amikor a 2 előtér külső ajtaja már csukva van. Ráadásul az összes 3 és 10 szellőzőnyíláson, valamint a 4 ablakokon szúnyogháló van. úgyhogy itt sem tudnak a nyulak számára veszélyes betegséget terjesztő rovarok behatolni. Az 1 istállótérnek a 11 ketrecblokkokból való kialakítása mintegy modulszerűen az istállónak a mindenkori igények szerinti kiépítését teszi lehetővé. Az istálló méretének változtatására újabb 11 ketrecblokkok hozzákapcsolásával, illetve elvételével bármikor, gyorsan lehetőség van. A lemezszerű előregyártott elemek szállítása és tárolása sem okoz gondot. Ez most már a kistenyésztők számára is elviselhetővé teszi a manapság elengedhetetlenül megkövetelt zárt tartást. A találmány szerinti megoldás előnyeit azonban nemcsak kistenyésztők esetében lehet kihasználni, hanem lehetőség van ipari méretű nyúltenyésztő telepek kialakítására is. Erre mutat példát a 4. ábra, ahol három 1 istállótér van egymás mellett, egymással párhuzamosan elhelyezve. Itt a középső 1 istállótér 12 folyosója két oldalán lévő 11 ketrecblokkok 16 hátfalai érintkeznek a két szélső I istállótérnek a középső 1 istállótér felé eső 11 ketrecblokkjainak 16 hátfalaival. Ilyen módon a középső 1 istállótér említett 16 hátfalai egyúttal a két szélső 1 istállótér említett 11 ketrecblokkjainak 16 hátfalaiként is szolgálhatnak. Már önmagában ez is jelzi, hogy több 1 istállótérnek egymás mellett történő elhelyezésekor a költségek természetszerűleg nem lineárisan növekszenek az alkalmazott 1 istállóterek számával. A találmány szerinti istálló egyik legfontosabb előnye abban mutatkozik, hogy a tenyésztett nyulak számára a biológiai sajátosságoknak megfelelő, az üregi nyúl föld alatti üregjéhez hasonló körülményeket létrehozó életteret lehet kialakítani a találmány segítségével. Az 1 istállótérben nem keletkezik ammóniagáz, így intenzív szellőztetésre sincs szükség. A 18 ketrecek öt oldalról betonfallal vannak lezárva, csak a hatodik oldalon van 24 fémrács. Az 1 istállótérben nincsen huzat, a nyulakat nem éri légmozgás. Fajtársaiktól el vannak választva, megszokod magányosságában pihenhet. A találmány másik jelentős előnye a segítségével elérhető megtakarítás. A találmány szerinti istálló olcsón előállítható, könnyen felépíthető, modul rendszerűén változtatható, variábilis. Üzemeltetése nem okoz nagy költégeket, nincs szükség nagy légtömegek mozgatására, fűtésére vagy hűtésére. A trágyát sem kell az istállóból vízzel kimosni, ami nemcsak a költségek csökkentését, de a környezetkímélést is lehetővé teszi. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
