187308. lajstromszámú szabadalom • 5-(piridil-2'-oxi)-2-nitro-benzoesav-származékokat tartalmazó herbicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
1 187 308 2 Melegházban levő, körülbelül 15 cm átmérőjű virágcserepekbe növénymagokat vetettünk úgy. hogy cserepenként 12—30 növényke fejlődhessen ki. Közvetlenül a kísérleti növények elvetése után a talaj felületét a hatóanyagok 25%-os emulziókoncentrátumából, illetve az olyan hatóanyagok esetén, amelyekből a nem megfelelő oldhatóság miatl emulziókoncentrátum nem készíthető a fenti 4. példában ismertetett módon, zsíralkohol-szulfátok nátriumsóinak az elegyével, naftalin-szulfonsavformaldehid kondenzátummal és kaolinnal készített 25%-os nedvesíthető porából előállított vizes diszperzióval kezeljük. Négy különböző koncentráció-sorozatot alkalmazunk, amelyek hektáronként 4, 2, 1 és 0,5 kg hatóanyagnak felelnek meg. A virágcserepeket melegházban, 22-25 °C hőmérsékleten és 50-70% relatív páratartalom mellett tartjuk, és a kísérletet 3 hét múlva kiértékeljük. A vizsgált (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények ebben a kísérletben hektáronként 1 és 2 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben a gyakorlatban használható hatást mutattak a széleslevelü és a legtöbb fűféle gyommal szemben is, mig a kultúrnövényeket, így a kukoricát ér részben a búzát, kölest, rizst, szóját és gyapotot sem vagy csak jelentéktelen mértékben károsították. A kiértékelést az alábbi skála alapján végeztük: 1 a növények nem csíráztak ki vagy teljesen elpusztultak, 2-3 nagyon erős hatás, 4-6 közepes hatás, 7-8 gyenge hatás, 9 nincs hatás (a növények ugyanolyanok, mint a kezeletlen kontroll növények). Összehasonlító anyagokként az alábbi hatóanyagokat tartalmazó készítményeket vizsgáltuk: A: (2,4-diklór-fenil)-(4'-nitro-fenil)-éter, B: a-[4-(2,4-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propionsavmetil-észter. Ezeket a készítményeket például a Pesticide Manual, 5. kiadásának (1977.) 387. és 358. oldalán ismertetik. A hektáronként 4 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítmény alkalmazásakor kapott eredmények az alábbiak. Kikelés előtti herbicid hatás Hatóanyag száma A véna Setaria Sinapis Stellaria í. 6 2 2 4 2. 6 1 4 8 3. 6 2 9 7 4. 8 2 9 8 5. 8 4 7 8 6. 9 5 7 8 7. 9 1 9 6 8. 7 2 4 7 9. 9 5 7 8 10. 8 2 2 8 11. 5 2 6 4 12. 6 2 4 7 13. 5 2 6 8 14. 9 4 5 8 15 4 2 3 6 Hatóanyag száma A vena Setaria Sinapis Stellaria 16. 8 7 7 8 17. 7 2 5 7 18. 7 5 9 9 19. 6 4 7 6 23. 5 l 3 7 21. 7 1 3 1 22. 5 1 6 9 23. 9 2 8 9 24. 9 2 8 9 25. 6 2 5 8 25. 9 2 9 9 27. 6 2 3 9 23. 3 1 1 7 29. 3 1 2 7 39. 3 2 2 9 31. 2 1 1 9 3 2. 3 1 2 8 3 3. 3 2 3 9 3 4. 2 1 1 9 3 5. 5 2 4 8 35. 8 8 7 7 3 7. 2 1 1 9 33. 7 1 2 6 39. 8 2 8 9 40. 4 2 5 9 4!. 8 2 6 8 4.2. 8 2 9 9 43. 5 1 1 8 44. 9 2 3 9 4.3. 6 2 4 5 46. 9 9 8 7 4’7. 3 2 2 8 48. 9 4 8 7 40. 9 2 6 2 50. 7 1 3 5 5 . 7 6 9 7 52. 5 2 3 8 53. 6 1 1 5 5(>. 9 9 9 9 A 6 3 4 7 B 6 3 4 7 Kikelés utáni herbicid hatás (kontakt hatás) Nagy számú gyomnövényt és kultúrnövényt, amelyek között mind egyszikűek, mind kétszikűek voltak, bepermeteztünk kikelés után (4-6 levéllel rendelkező stádiumban) a hatóanyagok vizes diszperzióival hektáronként 0,5, 1, 2 és 4 kg hatóanyagm k megfelelő mennyiséggel, majd a növényeket 24—26 °C hőmérsékleten, 45-60% relatív páratartalom mellett tartottuk. A kísérletet 3 héttel a kezelés után kiértékeltük. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények ebben a kísérletben is a gyakorlatban hasznosítható hatást mutattak a széleslevelű és a legtöbb füféle gyommal szemben hektáronként 1 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben, míg a ki ltúrnövényeket, így a kukoricát, a gabonaféléket, így az árpát, kölest és rizst, valamint a gyapotot és a szóját nem vagy csak nagyobb felhasznált hfc tóanyagmennyiségek esetén károsították. A kísérletek kiértékelését a kikelés előtti hatás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6