187299. lajstromszámú szabadalom • Önzáró kötélmegfogó kapcsolat
1 187.299 2 megoldásokkal, - el kell vetni azt az eddig elengedhetetlennek tartott követelményt, hogy a kötélerő megszűnésekor a kapcsolat könnyen, szinte automatikusan nyíljék. A kapcsolat ilyen tulajdonsága a magasépítésben ugyanis teljesen fölösleges, és több hátránya van, mint előnye. Elgondolásunk értelmében, ha el is vész a kapcsolat oldhatósága, de helyette - mint sokkal fontosabb követelmény - megvalósítható az, hogy az erőátadás a kötélnek valamely előre megadott, milliméter pontossággal meghatározott helyén történjék. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti önzáró kötélmegfogó kapcsolat kötélszerkezetű tartók csomópontjainak kialakítására, főleg nagy erőknek valamilyen teherátadó szerkezeti elemről kötélre vagy egyik kötélről egy másikra való továbbítására - amely kapcsolat a kötelet átellenes oldalakról közrefogó, egymással rögzitő csavarok útján összeköttetésben lévő szoritópofákat és velük együttműködő egy vagy több ékidomot tartalmaz, az önzáró megfogás pedig az egy vagy több ékidom befeszülése és a rögzitendő kötélhez való hozzászorulása árán jön létre - oly módon van kialakítva, hogy a szorítópofák a rögzítő csavarok útján egymással össze is vannak erősítve, az ékidomok és a szorítópofák egymás felé néző felületei közé súrlódást csökkentő réteg, az ékidomok és a kötél közé súrlódást növelő réteg van beiktatva, a súrlódást csökkentő réteg adott esetben adalékot is tartalmazó kenőanyag, pl. olaj, a súrlódást növelő réteg pedig valamilyen hordozó anyagba, pl. festékbe, zsírba, tömítő anyagba stb. belekevert szemcsés anyag, pl. ásványféleség őrleménye. A találmány szerinti önzáró kötélmegfogó kapcsolat további ismérve lehet, hogy a rögzitő csavarok elhelyezésük után meg vannak feszítve. Az ékidomok csonkakúp-palást alakúak, és a kötélnél kisebb keménységű acél vagy más fém ötvözetből vannak. Az ékidom kúpszöge kisebb vagy egyenlő a kötél és az ékidom közötti súrlódási félkúpszög, valamint az ékidom és a szorítópofák közötti súrlódási félkúpszög különbségével. A találmány szerinti önzáró kötélmegfogó kapcsolat az eddigi megoldásokkal összehasonlítva, számos előnnyel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy kiküszöböli az ismert kötélmegfogásoknak azt a közös tulajdonságát, hogy üzemben való elkészítésük esetén az erőfelvételre megnyugtatóan alkalmasak, a helyszíni kapcsolatok kialakításakor azonban bizonytalan működésűek. A találmány szerinti megoldással a kötelek bármely közbenső helyén nagy erő fölvételére alkalmas, teljességgel megcsúszás-mentes kapcsolatot lehet kialakítani. Ezért nem fordul elő az a jelenség, amely a jelenleg ismert és használatos bilincsek esetében kivédhetetlen. Nevezetesen az, hogy lökésszerű terhek esetében olyan nem kívánt mozgások jönnek létre, amelyek nem csupán az erőátadás helyét változtatják meg, hanem szélső esetben akár akkora csomóponti elmozdulást is létrehozhatnak, amely végső soron a kapcsolat szétesését is eredményezheti. A fentiekkel ellentétben a találmány szerinti megoldásnak köszönhetően a csavarok megfelelő meghúzása egyértelműen gondoskodik arról, hogy a kúpos alátét szorító hatása automatikusan bekövetkezzék, és minden a helyszínen szerelhető és a kötél bármely pontján alkalma2:ható módon valósuljon meg. Ily módon kötelekkel felfüggesztett acélszerkezetek, valamint kötéltartós épületek esetében olyan megbízható kapcsolatot lehet létrehozni, amely bármely kötél, bármely közbenső pontjának megfogását és a megfogási ponton való erőátadást lehetővé teszi. Az elmondottak egyben azt is jelentik, hogy a megoldásnak köszönhetően nagymértékben kiszélesedik a kötélszerkezetű tartók alkalmazási köre, amihez kézenfekvő előny fűződik, hiszen a nagy nyílások áthidalása legolcsóbban, mint az közismert, kötélszerkezettel valósítha tó meg. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapjáa ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti önzáró kötélmegfogó kapcsolat egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra ugyanennek oldalnézete, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III síkok mentén vett metszet, illetve nézet, a 4. ábra a kapcsolat egy másik kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, az 5. ábra ugyanannak oldalnézete, a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt VI-VI síkok mentén vett metszet, illetve nézet. Az 1. ábrán látható, hogy az 1 kötelet a kúpos kialakítású 2 ékidomok fogják közre, amelyeket a jobbról és balról elhelyezett 3 szorító pofák kényszerítenek az 1 kötélhez való hozzászorulásra. A mir den esetben párban alkalmazott 3 szorító pofák összeerősítésére a 4 rögzítő csavarok segítségével történik. A 4 rögzítő csavarok a 2. ábrán látható módon célszerűen szimmetrikusan vannak kiosztva az 1 kötél geometriai tengelyvonalához képest. Az 1. és 3. ábrán egyaránt látható, hogy a 2 ékidomok és a 3 szorító pofák egymással érintkező kúppalást alakú felületei között helyezkedik: el a 7 súrlódást csökkentő réteg, ami célszerűen valamilyen vékony olajfilm lehet. Az egymással érintkező felületeket esetleg olyan olajjal kezelhetjük,, amely valamilyen adalékanyagot tartalmaz. Ez utóbbinak természetesen nem szabad az olaj súrlódást csökkentő hatását rontania. Ugyancsak látszik az 1. és 3. ábrán az is, hogy az 1 kötél és a 2 ékidom egymással érintkező hengerpalást jellegű felülete mentén a 8 súrlódást növelő réteg helyezkedik el, amely általában szemcsés anyag, pl. ásványféleség őrleménye. Az őrlemény valamilyen hordozó anyagba, előnyösen festékbe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
