187269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtárolók szerkezetifelépítettségének és/vagy geológiai szénhidrogén készletének megállapítására alkalmas kőzetfizikai paraméterek meghatározására
8 187269 9 vizsgálatuk során, - közel azonos nedvesítési tulajdonsággal rendelkeznek, ugyanis a mag előkészítése, extrahálása minden esetben azonos módon történik. A mag tisztításához azonos összetételű oldószereket, a vizsgálatok végzéséhez pedig etanol-fluidumokat használunk fel (25 g/1 NaCI oldat, kereskedelmi petróleum, levegő). A tárolóbeli nedvesítési állapot minden tárolóra konkrét vizsgálatokkal határozható meg. Ha a vizsgált területeken a kőzetfizikai paramétereket befolyásoló tényezők változnak, - kőzet, fluidum összetétele, nedvesítés, stb., - a függvény-paraméterek értéke is változni fog. A higanykapilláris nyomságörbék meghatározásában rejlik még egy olyan előny az összes kapilláris nyomásgörbe meghatározási módszerrel szemben, hogy fel lehet venni szabálytalan alakú mintákon, valamint fúradék-mintákon is. A fúradékminták szemcséinek akkoráknak kell lenniök, hogy azok több pórust foglaljanak magukba és reprezentatívak legyenek pórus-szerkezet szempontjából arra a tárolóra amelyikből származnak. Mérésekkel igazoltuk, hogy a fúrási magminta és annak százaléka minden esetben a mérési pontosságon belül azonos ms pórusszerkezeti tényezőt adott. Mivel a tárolóból származó 2,5-5 cm3 térfogatú kőzetminta és az ugyanilyen térfogatú fúradék és/vagy százalékmínta ms pórusszerkezeti tényezője megegyező, ezért az általunk közölt függvénykapcsolatok alkalmazhatók mind a tároló nagy kőzetmintáira, mind a fúradék és százalékmintára. Ily módon a találmány által bevezetett ms pórusszerkezeti tényező segítségével megadható a szabálytalan alakú és a fúradékminták vízszintes, függőleges irányú abszolút, az effektiv áteresztőképesége, az effektiv porzitása, a végtelen kapilláris nyomáshoz tartozó kezdeti víztelítettség és a mobil telítettség. A gyakorlati alkalmazás szempontjából a találmány általános alkalmazását egy-egy mező rétegeire külön vizsgálatokkal és a függvények paraméterinek konkrét meghatározáséval lehet bevezetni. A találmány szerinti eljárás értelmében egy szénhidrogénmező,- lehet az egy új kőolaj, vagy földgáztelep is,- két-három fúrásából a tárolórétegekből származó tejes maganyagon,- a heterogenitásnak megfelelően,meghatározzuk konvencionális módon az alap kőzetfizikai paraméterket. A továbbiakban ugyanazon a kőzetmintán, amelyen kőzetfizikai paraméter meghatározás történt,- tisztítás után,- felvesszük a higany kapilláris nyomasgörbéket. Az előzőkben ismertetett képletek alapján kiszámítjuk a ms pórusszerkezeti tényezőt. A kőzetfizikai paraméter és a ms púrusszerkezeti tényező ismeretében statisztikai módszerrel meghatározzuk kapcsolatukat. Ezek alapján a réteg,- két-három fúrásból származó,- maganyagának részletes feldolgozásával megismerjük, hogy az hány különböző szerkezetű rétegrészből épül fel. A továbbiakban a konvencionális vizsgálatok helyett a tárolóréteg egészére vonatkozóan egy-egy fúrás esetében csak a ms pórusszerkezeti tényező vertikális irányú változását kell méréssel meghatározni. A rétegre meghatározott függvény kapcsolatok alapján kiszámítható, vagy a függvény alapján esetenként felvett nomogramról leolvasható a mért ms pórusszerkezeti tényezőhöz tartozó kőzetfizikai paraméter értéke, melyből a geológiai szénhidrogénkészletek a gyakorlati hibahatáron belül megállapíthatók. A ms pórusszerkezeti tényező meghatározásához felhasználható a magfúrás által nyert kőzetminta, fúradékminta és az oldalfalminta is. Egy korszerű műszerezettségíi fúrástechnológia alkalmazása mellett kellő pontossággal azonosítható a fúradékminta rétegbeli (származási) helye. A fúradékminta feldolgozásával lehetőség nyílik a kőzetfizikai paraméterek folyamatos szolgáltatására. A kózetfizikai paraméterek ismeretében a fúrási művelet befejezésével egyidőben megadható a rétegsor kőzetfizikai paramétereinek szelvénye is. A fúradékmintából végzett kőzetfizikai paraméter meghatározás pontosításához felhasználható az oldalfalminta is, mivel az ms pórusszerkezeti tényező meghatározásához kis térfogatú minta szükséges és értéke független a rétegződés irányától. További előny, hogy kábeles oldalfalmintavételt az olyan műszaki állapotú kutakban is végrehajthatjuk, amelyekben a magfúrás műszaki balesetek elkerülése vagy egyéb okok miatt nem valósítható meg. (Pl. irányított ferdefúrásnái) A mintavételi helyeket a végmélység elérése után a geofizikai szelvények alapján pontosan ki lehet jelölni. Ez különösen a kutatás kezdeti stádiumában igen lényeges előny - a gazdasági szempontokon kívül az információgazdagság szempontjából is - a magfúrással történő kőzetminta vétellel szemben. A találmány szerinti eljárás általános alkalmazásával ismertté válhat az egész szénhidrogéntároló szerkezeti változása. Minden ms pórusszerkezeti tényező értékhez egyegy fáziscserén alapuló kapilláris nyomásgörbét rendelhetünk, (amely rétegfluidumokkal rétegkörülmények között is meghatározható), ezek alapján az irodalomból ismert módon megadhatjuk a víztelítettség változásét a víz-szénhidrogén határtól mért távolság függvényeként is. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az Információszerzés bővítésére lehetőség nyílik a kőzetmintákon mért fizikai paraméterek felhasználása útján a reális földtani modell felépítéséhez, valamint a telepmodellek kialakításához. Megfelelő mennyiségű és minőségű adat állhat rendelkezésünkre a sta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65 6
