187250. lajstromszámú szabadalom • Etető-szállító szerkezet termények, főleg járvaszecskázók szecskázószerkezetéhez szőnyeg alakban való vezetéséhez

2 187250 3 A találmány tárgya etető-szállító szerke­zet terménynek főleg járvaszecskázók szecs­kázószerkezetéhez szőnyeg alakban való ve­zetéséhez, amely révén a termény egyenletes rétegvastagságban és fennakadás nélkül szállítható a szecskázószerkezethez. Már ismertek olyan betakarító gépek, amelyek a szálas terménynek termőterületről való eltávolítására, méretének vagy vágott hosszúságának csökkentésére és kocsihoz vagy más gyűjtőhelyre való továbbítására szolgálnak. Az egyik Ilyen Ismert géptípusnál a levágott szálas terményt táplálószerkezet továbbítja egy hengeres vagy motollás típu­sú vágófejhez, amelynek geometriai tengelye párhuzamos a szállitószerkezet etetőhengerei­nek vagy forgó szerkezetrészeinek geometri­ai tengelyeivel. Az anyagnak vágófejhez táp­látása lényegében sugárirányban történik. A vágófej és etetőrendszere rendszerint egy­mással párhuzamos és lényegében föggöleges oldalfalak között helyezkednek el. Az etető­rendszer többnyire két, egymással szemben levő szállítóegységet tartalmaz, amelyek közül az egyik (általában az alacsonyabban levő) a vágófejhez képest rögzítve van, a másik pe­dig szabadon be tud állni, ami révén növel­hető az etetönyílés és lehetővé válik a moz­gásban levő szálas termény mennyiségében bekövetkező változásokhoz való alkalmazko­dás. A szálas anyag mozgását rugalmas szer­kezetrészek korlátozzák, a betáplált anyag­réteget nyomás alatt tartják, ami révén haté­kony etetést tesznek lehetővé. Az ilyen szállítószerkezetben általában egymás mellett levő hengerek vannak, ame­lyeknek palástiéiülete különlegesen van ki­képezve (például fogazott vagy sugárirány­ban kinyúló bordákkal van ellátva) annak érdekében, hogy az anyagtovábbítás haté­kony legyen. Használnak végtelenített szalag típusú szállítószerkezeteket is, amelyekben a szállítószalag vályuszerúen, görgőkön fekszik föl, amelyek azt meghajtják. Régóta problémát jelent az utánengedö módon beálló fölső szállitószerkezetnek az a törekvése, hogy a szálasanyagban oldalirány­ban fellépő egyenetlenségek miatt főiemel­kedjen vagy elbillenjen. Ha a fölemelkedést vagy kismértékű elbilienést meg kívánják engedni, akkor a görgők végei és az oldalfa­lak között hézagokat kell hagyni, ami esetleg azzal a következménnyel jár, hogy a görgő­ket és tengelyeket a szálasanyag elborítja, a betáplált szálasanyag-réteg vastagságának szabályozhatósága csökken. Növekedhet a meghajtó szerkezetrészek és a csapágyak kopásának mértéke is. Már próbálkoztak a fölső szállítószerke­­zet-részhez olyan tartószerkezet létrehozásá­val, amely a fölemelkedést meg tudja akadá­lyozni és biztosítani tudja a görgőknek egy­­vonalban tartósát. Ezeknél a megoldásoknál a szállítószerkezet-rész egymással szemben le­vő oldalait a vágófej közelében összekötik, például egy keresztirányú tengely segítségé­vel egymáshoz kapcsolják, amely tengely a görgőket hordó tartókarokban van csapá­gyazva. A tartókarok a végeiken hajtó fo­gaskerekekhez vagy hajtó tengelyekhez csatlakoznak, minek eredményeként egy ete­­töráccsal vagy szállitókerettel kerülnek kap­csolatba, amely etetörács vagy széllítókeret viszont egy oldalfalhoz vagy kerethez van kötve. Egy másik ismert megoldásnál az oldal­falakban vagy keretben csapágyazott, elcsa­­varodással szemben merev tengely szögeme­­lók vagy csuklós szerkezetrészek segítségé­vel a szállító szerkezetrész egymással szem­ben levő oldalaihoz van csatlakoztatva. Az ilyen megoldások a fölemelkedéssel kapcsola­tos problémákat csak részben tudják megol­dani, mert a szállító szerkezetrész egymással szemben levő oldalait csak közvetett módon kapcsolják össze. Viszonylagos bonyolultsá­guk következtében kopási helyek és csatla­kozási hézagok jelentkeznek és az így létre­jövő holtjátékot ki kell küszöbölni, még mie­lőtt az egyenetlen szálasanyag-réteg által keltett, a szállítószerkezet egyik részét föl­emelni igyekvő erők az egyik oldalról áta­dódhatnának a másikra. Csak így lehet elérni azt, hogy a két oldal együtt, egymással összhangban mozogjon. Ismert olyan megoldás is, amelynél a fölső szállitószerkezet részben a vágófejtől távol eső helyen, azonban az elülső etetőhen­geren kívül és az etetóhenger mögött - tehát mechanikailag kevéssé előnyös helyen - tor­ziós tagot helyeznek el abból a célból, hogy torzióval és hajlitással szemben hatékony el­lenállást lehessen biztosítani a szállító­szerkezet alsó keretének elülső része számá­ra. A szálas termények betakarítására szol­gáló gépeknél további problémát jelent a vá­gófej etető szerkezetében a széíasanyag-ré­­teg összenyomáséra alkalmas olyan önbeálió fölső szállítószerkezetrész létrehozása, amely gyorsan és finoman érzékeli és követi a szá­lasanyag áramának változásait és a szálasa­nyag-réteg (szőnyeg) vastagságában bekö­vetkező változásokat, és amely olyan egyen­letes és állandó nyomást képes kifejteni, amely meggátolja eltömődések és a hajtószer­kezetben torziós nyomatékcsúcsok föllépését. Sok ismert szállítószerkezet hornyos vezető szerkezetrészt alkalmaz, amely a szállítószer­kezet beálló mozgását irányítja. Ennek a megoldásnak hibája, hogy előre nem látható surlódóerők léphetnek föl. A csak csuklós kapcsolatokat alkalmazó megoldásoknál is a hengerfeszítő szerkezetrészt közvetett mó­don, például rugók, lengótengelyek és ru­­das-csukiós kapcsolószerkezetek révén mű­ködtetik, minek eredményeként a széilitó­­szerkezet járulékos keretére ferde irányú visszatartó erők jutnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom