187249. lajstromszámú szabadalom • Talajelőkészítő eszköz mezőgazdasági ültető- vagy vetőgépekhez

5 187249 a késtárcsa szemben levő külső felülete és a kerék kerületi palástja határol. Az új kialakítás lehetővé teszi a baráz­da mélységét szabályozó kerék egyszerű és könnyű beállítását. A beállítás kézzel végez­hető. Az ehhez szükséges beállító szerkezet­rész a kereket tartó karok között van és az állító fogantyúhoz szükséges térrel együtt kismértékben a hozzá tartozó kerék kerülete fölé, sugárirányban nyúlik, úgyhogy a kezelő személy könnyen hozzá tud férni és a baráz­da mélységét könnyen és pontosan be tudja állítani. Az elfordulást lehetővé tevő szerkezet­rész és ezáltal a tartó kar elfordulás tenge­lye, valamint a határoló ütközet hordozó tar­tó elfordulás tengelye sugárirányban a kerék kerületén belül van. A kar csuklós csatlako­zási helye a két késtárcsa forgássíkja közöt­ti térben van. A talajelőkészítő eszköz egy­ségének tengelyirányú méreteit gyakorlatilag az egységhez tartozó két kerék mindenkori külső homlokoldalainak egymástól mért távol­sága, a sugárirányú méreteket pedig a ten­gelyeikkel egymáshoz viszonyítva eltoltan el­helyezett késtárcsák és kerekek közös kerü­leti méretei határozzák meg. Csupán a kezelő személy beavatkozása számára szükséges szerkezetrészek vannak kismértékben a ke­rekek kerületén kívül. Ez azt jelenti, hogy az egység tartó kerete is rendkívül kis he­lyet igényel és a késtárcsák határolóvonalát követően alakítható ki. A találmány szerinti talajelőkészítő esz­közt részleteiben egy a rajzokon vázolt pél­daképpen) kiviteli alakkal kapcsolatban is­mertetjük. Az 1. ábra egy találmány szerinti kiala­kítású vetőgép vázlatos hátul nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható vetögépet oldalnézetben mutatja, amely ábrán az első vető egység szabályozó kereke le van véve és a vető egység hátsó végéhez csatlakozó barázdazáró kerekek is föl vannak tüntetve. A 3. ábra a barázda nyitására szolgáló szerkezetrész széthúzott vázlatos oldalnézete. A 4. ábra a 3. ábrán látható, a barázda nyitására szolgáló szerkezetrész hátsó néze­te, részben metszete, amely ábráról a záró boronafogak el vannak hagyva. Az 1. ábrán olyan 10 vetögép van föl­tüntetve, amelyben kis sortávolságokban való vetéshez alkalmas, találmány szerinti, tömö­ren épített és beállítható ültető vagy vető egységek vannak alkalmazva. A 10 vetőgép­ben több elülső és hátsó, lépcsőzötten elhe­lyezett, és keresztirányú vonalban egymástól egyforma távolságokban levő 12 ültető vagy vető szerkezetek vannak, amelyek egy ke­resztirányban elnyúló 14 magtartály alatt vannak elhelyezve. A 12 ültető vagy vető szerkezetet oldalnézetben mutató 2. és 3. áb­rákból kitűnik, hogy a tál aj előkészítő eszköznek két késtárcsából álló 16 barázdanyitó szerkezetrésze van, amelyet a késtárcsák és kerekek tartására szolgáló 18 keret tart. A 18 keretet 20 vonórúd húzza. Mindegyik 20 vonórúd elfordíthatván van a 10 vetőgéppel összeerősitve. Valamennyi 18 keretet és ehhez tartozó, barázda nyitására szolgáló 16 ban.zdanyitó szerkezetrészt 22 ryomórugó lefelé nyomja. A nyomórugó a 18 keret és a 10 vetögép kerete között van elhelyezve. Mindegyik 24 késtárcsa mögött egy a mélység szabályozására és a barázda képzé­sére szolgáló 26 kerék van elhelyezve. Ez forgathatóan, úgy vagy beszerelve, hogy a kerék lényegében felületileg érintkezik a' 24 késtárcsa külső felületével. Mindegyik kerék egy külső 25 karimából és egy sugárirány­ban elnyúló 27 honlokfalból áll, amely a szomszédos 24 késtárcsán kívül, ettől térköz­zel elválasztva van elhelyezve. Így a 26 ke­rekek befelé nyitott üregtereket képeznek. A 25 karima belső széle kaparó érintkezésben van a hozzá tartozó 24 késtárcsa külső felü­letével. A szabályozó 26 kerekek mögött, il­letve a 24 kést&rcsák mögött a barázda zárá­séra szolgáló 28 boronafogak vannak. A két boronafog együtt halad a késtárcsákkal, il­letve a szabályozó kerekekkel. Természetesen a barázdák zárására a 12 ültető vagy vető szerkezethez bármely más megfelelő szerke­zet is kapcsolható. így például ha a talaj nagyon száraz, akkor a barázdák nyitására szolgáló szerkezethez egy szokásos nyomóke­rék, illetve morzsolókerék is kapcsolható. A talajba behatoló és a barázdákat kia­lakító 24 késtárcsákat általában vízszintes, egymást metsző tengelyek tartják a 18 kere­ten. A tengelyek kismértékben ügy hajlanak, hogy a kést&rcsák kerületi részei az elülső altó körnegyed ben, általában a talajba beha­toló részeken egymást érintik. A késtárcsák fölfelé és a haladási irányban nézve hátrafe­lé széttartok. Ennek az a következménye, hogy a késtárcsák szélrészei a fölső hátsó körnegyedben egymástól aránylag nagy tá­volságban vannak. A függőleges síkok, ame­lyekben a késtárcsák forognak, hasonló mó­don fölfelé és hátrafelé széttartók. A mélység szabii yozás&ra szolgáló 26 kerekek olyan tengelyekre vannak forgatha­tóan szerelve, amelyek a késtârcs&k tenge­lyeihez képest hátrafelé eltoltan vannak elhelyezve. Mindegyik tengely lényegében párhuzamos a hozzá tartozó késtárcsa tengelyével. Ezáltal felületi érintkezés hozható letre a 26 kerék belső felülete és a 24 késtárcsa külső felülete kozott. Mivel a 24 késtárcsa tengelye és a hozzá tartozó 26 kerék tengelye egymáshoz viszonyítva eltoltan van elhelyezve, az érintkező felületek terében egy viszonylagos elmozdulás jön létre a 24 késtárcsa es a 26 kerek kozott. Ez az érintkezés és ez a viszonylagos mozgás a 24 kcstárcsán egy ka­paró hatást hoz létre. Ez a kaparó hatás biztosítja, hogy üzem közben a 24 késtarcsa 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom