187245. lajstromszámú szabadalom • Recésgyomormágnes szarvasmarhák gyomorsérülésének, átfúródásának megelőzésére

2 187245 3 A találmány tárgya recésgyomormágnes szarvasmarhák recésgyomor sérülésének, át­­fúródásának megelőzésére. A rúdmágnes vé­geihez bordázott müanyagfejek csatlakoznak. A hegyes fémtárgyak okozta recésgyo­mor átfúródás a 2 évesnél idősebb szarvas­­marhák egyik igen gyakori betegsége. Követ­kezményeként hashártya- és szívburokgyul­­ladás, máj- és léptályog etb alakul ki. A rendszerint idült lefolyású betegség kondi­­cióromlást, jelentős tejhozamcsökkenést, med­dőséget eredményez, gyakran selejtezést vagy kényszervágatást tesz szükségessé. Gyógykezelése költséges műtéti úton, vagy hosszadalmas konzervativ módszerekkel kísé­relhető meg. Az eredmények gyakran elma­radnak. A betegség megelőzésének leghatásosabb módszere recésgyomormágnes lenyeletése a szarvasmarhával. A recésgyomorban maradó mágnes a fémtárgyakat magához vonzza, rög­zíti, azok korrodálnak és veszélytelenné vál­nak. A recésgyomormágneseknek sok típusa ismert és forgalmazott. Ilyet ismertet például a 174.163 lajstromszémú magyar szabadalom is, amelynek leirása a korábbi típusok kriti­kai elemzését is tartalmazza. A recésgyomormégnesek alapját rúdmág­nes képezi, amelyre műanyagból készített kö­peny csatlakozik. Ezt a fejeket egymással a mágnes hengerpalástjának alkotója mentén végigvonuló bordók alkotják. A hivatkozott szabadalom a bordák kialakításának hátrá­nyaiból indul ki és a palást mentén csak részlegesen bordázott, a közbülső szakaszo­kon, a mágnes palástjának csak egy szaka­szát takaró, terelő bordákkal rendelkező megoldást ismertet. Ez a nem teljesen egye­nes fémtárgyak (drótdarabok, szögek) befo­gására is alkalmas. Ennél és a hasonló egyéb konstrukció­nál is a fejeket legalább az egyenlítő síkjáig zárt kiképzésű gömbsüvegek képezik, ame­lyek alsó féltekéjéből indulnak ki a bordák. A fejeket összekötő bordák egymástól és a rúdmágnes palástjától közzel vannak elvá­lasztva. Ezek a közök - bár elvileg megnöve­lik a befogási teret- a gyakorlatban nem váltották be a hozzájuk fűzött előnyös hatá­sokat. A recésgyomorban mindig jelenlévő ki­sebb fémtartalmú kődarabok az egymás mel­letti bordák, valamint a mágnesrúd és a bor­dák közé szorultak és ezzel a mágnes haté­konyságát lecsökkentették. Az ismert megoldásoknál a legnyagyobb befogható tárgy hosszát a két fej közép­pontjának távolsága (sok esetben még ennél is kisebb távolság) határozza meg. A befogá­si hossz növelése a szerkezet teljes hosszá­nak növelését tenné szükségessé, aminek anatómiai, élettani korlátái vannak. A korábbi szerkezeti kiképzéseknél csak nehezen volt biztosítható a véletlenszerűen nem kedvező térszőgből befogott fémtárgyak­nak a tordakőzökbe való beterelése. A mág­nes és a gyomorfal között kialakuló ütközé­sek a fémtárgyak elrendezését nem minden esetben segítették elő. A szerkezetből kiálló csúcsok a recésgyomor felületét irritálták. Hátrány az is, hogy nyomóhatást fejthet ki a két műanyag fej viszonylag nagy sima fel­fekvési felülete, amely a recésgyomorfalat elsorvaszthatja (nyomási atrophia). A leirt szempontokból nyilvánvaló, hogy a récéi gyomormágnes alaki jellemzőinek a hatékonyságban, a tartós védelmi funkció el­látásában milyen nagy jelentősége van. A találmány feladata olyan recésgyomor­mágnes létrehozása, amely a védelmi funkció fokozott ellátását nagyobb befogási hosszal és térrel, kisebb kapcsolódási felülettel biz­tonságosabban, vagyis hatékonyabban, de változat án szerkezeti méretek mellett képes biztosíte.ni. A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett, hogy egyrészt a mágnes két végén helyezkedő műanyag fejeket ősz­­szekapcsoló bordázatot meg kell szüntetni, mert azok a hatékonyságot csökkenthetik (beszorulási és helycsökkenési problémák) másrészt felül kell viszgálni a fejek végeinek folytonos, sima gömbfelületből való kiképzé­sét, hogy ezzel a felfekvési felületeket csök­kentsük. A találmány szerinti megoldáshoz az itt leírt felismerések konstruktív alkalmazása vezetett, amely szerint a találmány lényege olyan konstrukcióban van, amelyben a rúd­mágnes műanyag borítású fejei elkülönülnek egymástól, azaz a fejek csak a rúdmágnessel, egymással pedig nem kapcsolódnak másrészt a bordákat a fejek részei képezi, abból su­gárirányban legyezőszerűen állnak ki és kö­zeik a fejek teljes hossza mentén (tehát nemcsak a félhossz mentén) nyitottak. A bor­dák külső szélei gömbsüvegbe foglalható ala­kúak, amelyhez befelé tartó szakasz simul és a rúdmógnes palástja felé tart. A műanyag fejek és a kiképzett bordák megnövelték a mágnes befogási hosszát a gömb átmérőjének megfelelő mértékben (amely mintegy 40%-os növekedés a szokásos méretekhez képest), továbbá csökkentették a fejek és a recésgyomorfal nyálkahártya kö­zött kialakuló kapcsolódási felületet. Ezenkí­vül minden irányú befogási lehetőséget biz­tosítanak, úgy, hogy a gyomorfal és a szer­kezet ütközései a befogott fémtárgyat a rúd­mágnes palástjához mozdíthatják. A találmány előnyős kiviteli alakjánál a fejeken kialakított bordák szabályos nyolc­­szögű csillag alakzatnak megfelelően vannak elrendezve. Közeik megfelelő helyet adnak és oldalfeluletük sem túlságosan kicsi. Előnyös, hogy a gömbsüvegből befelé tartó szakasz egyenesszakasz amely a rúd­mágnes tengelyével 50° és 70° közötti szöget zár be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom