187238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hasznonállatok, különösen sertések tartására

3 187238 4 A találmány tárgya eljárás haszonálla­tok, különösen sertések tartására teljes rácspadlós, a rácspadló alatt kiképzett, me­chanikus trágyaeltávolító szerkezetet tártál mazó trágyacsatornás, célszerűen rekeszekre osztott fedett állattartó épületekben. A talál­mány tárgyát képezi továbbá az eljárás fo­ganatosításéra alkalmas berendezés, amely fedett állattartó épületben kialakított reke­szek (ketrecek, boxok) teljes alapfelületére kiterjedő rácspadló alatt kiképzett trágya­­csatorná(ka)t és az utóbbi(ak)ban mechani­kus trágyaeltávolító szerkezetet tartalmaz. Istállók, ólak és egyéb állattartó létesít­mények padozatába bemélyitett trágyagyüjtő csatornába telepített, általában az épület hossztengelyirányában mereszthető különböző mechanikus trágyakihordó és trágyakihúzó szerkezetek önmagukban már ismertek. Külö­nösen heterogén összetételű, alomhulladéko' is tartalmazó trágya mechanikus, időszakos eltávolítására alkalmasnak bizonyultak olyan szárnylapátos trágyaki húzók, amelyek egyik irányban menesztve esernyöszerü rudazat révén teljes munkaszéíességre nyílnak ki, míg üresjárati irányú menesztéskor össze­csukódva lényegében egyirányú, csupán az előirányzott gyűjtőhelyre történő trágyaki­hordást tesznek lehetővé. Egy ilyen szárny­­lapátos mechanikus trágyakihúzó szerkezét ismertetése megtalálható például az 1 943 845 számú német szövetségi köztársaság beli köz­zétételi iratban. A sertés- és egyéb állattartásban ismert az alomnélküli, az almos tömörpadozatos, a rész, és a teljes rácspadlós tartásmód. Al­­mozással köztudottan csökken a fekvőterület hőelvonása, az állatok körül jó mikroklíma alakul ki, így általában a fűtés is elmarad­hat, ugyanakkor azonban az alom rendszeres cserét igényel. A részlegesen rácspadozatos tartásmód esetében ezt pl. úgy oldják meg, hogy a pa­dozat egy tartományát képezik ki trágyázó­térként rácspadlós módon, és a rácspadló alatti tartományt különböző megoldásokkal a könnyű trágyaeltávolítás céljából könnyen hozzáférhetően alakítják ki. Ilyen kialakí­tásra ad példákat többek között a 2 723 256 számú német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírás, amely szerint a padozat rács­padlós része az alatta lévő padlószinthez ké­pest lépcsősen kiemelt módon alakítható ki, vagy a rácspadló tartománya alatt trágya­gyüjtő csatorna lehet kiképezve. Ez utóbbi­ban elhelyezhető mechanikus trágyakihordó ill. -kihúzó szerkezet is. Ugyanakkor az is­mert fenti megoldás nem közöl információt arra nézve, hogy miként lehetne a részleges rácspadlós tartásmódot almozással is társítani a rácspadlós kialakítás előnyeinek megtartása mellett. A teljes rácspadlós tartás célja kettős. Alkalmazásával egyrészt csökkenteni lehet a tartási hely takarításával járó élőmunkai­gényt, másrészt ugyancsak csökkenthető a fajlagos épületigény (m2/fh). Ezt a kettős célt a teljes rácspadlós tartás azzal éri el, hogy a rácspadlón a vi­zelet lefolyik, a bélsár pedig az állatok, kü­lönösen sertések járkélása révén áttaposódik. A teljes rácspadlós tartás fajlagos épületigé­nye más tartási megoldásokhoz viszonyítva azért kisebb, mert a pihenőtér a teljes rács­­padló révén egyben trágyázótér is, tehát külön trégyázótérre nincs szükség. A trá­gyázótér egyébként a pihenőtér 20-30%-a kö­zött van. Az is köztudott, hogy az állattar­táshoz szükséges beruházási költség 60-80%­­-át az épületek (istállók) költsége képviseli. Ugyanakkor azonban teljes rácspadlós tartás eddigi mogoldásainak bizonyos hátrá­nyai is ismertek. A szükséges, megfelelő szilárdság köve­telménye miatt használatos ismert rácspadlók anyagukból eredően (fém, vasbeton) jó hőve­zetők. Ezért az állatok tömörpadlón tartása­kor szokásos hőérzet biztosításához 1-2 °C­­-kal magasabb teremhőmérséklet biztosítása szükséges, ami a fűtési idény meghosszabbí­tását és több fütőenergia felhasználását eredményezi, Illetőleg olyan tartási sza­kaszban is fűtést igényel, amikor tömörpado­zatos és különösen almos tartásnál arra nincs szükség. Másik hátrány, hogy a teljes rácspadlós tartással hígtrágya keletkezik, amelynek el­távolítása és gyűjtése ugyan könnyen meg­oldható, de a környezetvédelem szempontjait is kielégítő tárolása és felhasználása költ­ségigényes. Találmányunkkal célunk a teljes rács­padlós tartás fajlagos épületigény előnyének megőrzése, és egyidejűleg az almozásnak az állat körüli mikroklímára kedvező, a fűtést mellőzhetővé vagy erősen korlátoz hatóvá tevő hatásának a kihasználása. A találmánnyal megoldandó feladatot a fentiek szerint olyan eljárás és berendezés megvalósításában jelölhetjük meg, mely teljes rácspadlós tartás esetén is lehetővé teszi az almozást, úgy, hogy a teljes rácspadlós tar­tás funkcióképességét továbbra is biztosít­juk, de az almozásnak a trágyaeltávolítást megnehezítő, a jelenlegi közfelfogás szerint rácspadló alatt kizáró problémáját is elhárít­juk. A kitűzött célt olyan tárgyi eljárás al­kalmazásával érjük el, amelynél a találmány szerint az állatokat lényegében csupán híg trágyalé, különösen vizelet átengedésére al­kalmas áttörésekkel bíró, csekély szerkezeti vastagságú rácspadlón a mindenkori szezoná­lis szükségletnek megfelelően változó fajlagos mennyiségben elterített szárazaimon tartjuk, az elszennyezett almot a rácspadló célszerű­en nyitható padlótartományain keresztül idő­szakosan a trágyacsatornába ürítjük és a rácspadlct friss szárazalommal terítjük be, a trágyacsatornából az elhasznált, szennyezett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom