187226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüdődiagnosztikai mérésekhez

187 226 ahol Vt: a tüdő térfogata a lezárás pillanatában; Vr: a zárt és merev kamra (8) térfogata; VH: a mérő­­cső (1) térfogata; pj: a mérőcsőben (1) levő nyomás a lezárás alatt a zárt és merev kamra (8) rányitása előtt és p2: a méró'csó'ben (1) levő nyomás a lezárás alatt a zárt és merev kamra (8) rányitása után. A be­rendezés mérőcsö' et (1), elektronikus nyomásátala­kítót, áramlási utat lezáró egységet, vezérlő kiérté­kelő és kijelző egységet (5) tartalmaz. Lénye, • hogy a mérőcsőhöz (1) pneumatikusan zárt és merev kam­ra (8) csatlakozik az áramlási utat lezáró egységen keresztül, amely két elektromágneses szelepet (6, 7) tartalmaz, melyek egyike alaphelyzetben nyitott és pneumatikusan a környezetre csatlakozik, míg a másik alaphelyzetben zárt és a zárt és merev kamrá­hoz (8) csatlakozik és ezen elektromágneses szele­pek (6, 7) elektromosan a vezérlő, kiértékelő és ki­jelző egységre (5) csatlakoznak. (1. ábra) A találmány tárgya tüdődiagnosztikai eljárás és berendezés, amely gyógyászati intézményekben a tüdő funkcionális diagnosztizálására alkalmazható. A tüdő térfogatának meghatározására számos mód­szer létezik. Például M. Navratil, K. Karlec és C. Daum a „Légzés pathophysiologiája” című könyv­ben (Moszkva, „Medicina”, 1967) a plethysmo­­graphiás és gázanalitikai módszereket ismertetik. A plethysmographiás módszer lényege az, hogy a pacienst hermetikusan lezárt kabinban helyezik el, majd egyidejűleg mérik a kabinban kialakuló, vala­mint a paciens felső légutaihoz csatlakoztatott mérő­csőben belégzéskor lévő nyomást, amikoris a mérés­hez a mérőcsőbe épített szelepet lezárják. A leírt módszer hátránya, hogy mivel a hermetikus kabin nyomását kell mérni a lezárt szelep elleni be­légzési kísérlet pillanatában, így nagyméretű kabin szükséges, a módszerrel nem lehet súlyosan beteg pácienseket vizsgálni, és mivel a vizsgálat során a légzés nem physiológiai környezetben történik, ezért metodikai hibákkal kell számolni. A gázanalitikus módszer lényege az, hogy hélium koncentrációváltozását a „paciens és a műszer” zárt rendszerben, vagy a kilégzett nitrogén koncentrá­cióváltozását mérik, ahogy az oxigén kiszorítja a nitrogént a tüdőből. Ez a módszer mentes a fenti­ekben ismertetett hátrányoktól, azonban a gáz­koncentráció mérése bonyolult és drága berende­zéseket igényel. Mivel az indikátorgáz kimosása a tüdőből hosszú ideig tart, illetve a „paciens és mű­szer” rendszerben elosztlík, ezért csak az egész légzési ciklusra átlagolt tüdőtérfogat kapható meg, ami még nagyobb mérési és metodikai hibát ered­ményez, mintha a tüdő térfoga tot a légzési ciklus egy bizonyos pillanatában határoznák meg. A találmány tárgyához műszaki megoldást tekint­ve az a módszer áll a legközelebb, amely szerint meg­határozzák a tüdő belső nyomását a kilégzés rövid idejű megakadályozása alatt. Ennek a módszernek (amelyet az említett könyv a 81—85. oldalon ismer­tet) a lényege abban áll, hogy egyik végével a paciens­hez csatlakoztatott mérőcsőben állandóan mérik a nyomást. A mérőcső másik végére, amely a szabadba vezet, a levegő bejutását meggátló szelep van szerelve, amelyet vagy manuálisan az orvos, vagy automatiku­san megfelelő berendezés vezérel oly módon, hogy a szelep meghatározott időközönként, illetve bizo­31 nyos áramlási sebességek elérésekor lezár. A rövid idejű (0,1—0,2 s) lezárásokat a paciens nem észleli, de arra elegendőek, hogy a tüdő és a mérőfej nyomá­sa kiegyenlítődjön. A lezárás pillanatát megelőző áramlási sebesség és a lezárás pillanatában mért nyomás értékéből számítható a tüdő áramlási ellen­állasa. A módszer hátránya, hogy a lezárás pillanatában a „paciens-mérőcső” rendszerhez nem kapcsol meg­határozott térfogatot, így a hiányzó adatok miatt nem lehetséges a tüdő térfogatának meghatározása a légzési ciklus kívánt szakaszában. Tüdődiagnosztikai vizsgálatokhoz különböző be­rendezések ismertek. így a bevezetőben említett könyv ismertet tüdődiagnosztíkai vizsgálatokra alkal­mas berendezést, műszert, amely áramlásmérő mérő­csövet, kézi, illetve elektromágneses működtetésű szelepet, tükrös manóméiért és regisztrálót alkalmaz. Ennek az eszköznek a hátránya, hogy nem tartalmaz a mérőfejhez szeleppel csatlakozó zárt és merev kamrát. Ennek hiányában pedig nem lehet megha­tározni a tüdő térfogatát a szelep lezárásának pilla­natában. A 20 16 073 számú NSZK szabadalmi leírásból olyan nyíl trendszerű berendezés ismerhető meg túdődiagnosztikai célokra, amely áramlásátalakító mérőcsövet, áramlás útját elzáró egységet, elektroni­kus nyomásmérőt, elektronikus kiértékelő és vezérlő egységeket tartalmaz. A tüdődiagnosztikai eljárások rregvalósítása szempontjából hátrányos az, hogy n ncs a mérőfejhez csatlakoztatható zárt és merev szilárd kamra, amelyet a szelep zárásakor rá lehetne nyitni a rendszerre, így a berendezés nem alkalmas a tüdő térfogatának meghatározására a lezárás pilla­natában. A találmány célja az ismert tüdődiagnosztikai el­járások és berendezések fent említett hiányosságainak megszüntetése. Felismertük, hogy az ismert spirometriás diag­nosztikai eljárás elve továbbfejleszthető és a gáz­­analitikai eljárás módosításával a kitűzött cél jól el­érhető. A felismerés alapja, hogy a tüdő állapotát és működőképességét jól jellemző residuális tüdőtér­fogatot nyomásarányok mérésével is meg lehet állapítani, amikoris a légzési térfogatot nyílt rend­szerű integráló pneumotachographfal (spirométerrel) mérve meghatározzuk a lezárás pillanata után a ki­légzés végéig a paciens által kilégzett térfogatot és ezt kivonjuk a lezárás pillanatában mért tüdőtérfo­gatból. A találmány feladata ennek megfelelően olyan eljárás és berendezés létrehozása, amellyel tüdődiag­nosztikai célokra a tüdő térfogata a lezárás pillana­tában meghatározható, és amivel a gázanalitikai mód­szer kiváltható. A kitűzött feladat megoldására olyan tüdődiag­nosztikai mérési eljárást dolgoztunk ki, amikoris a felső légutakhoz csatlakoztatott mérőcsőben a nyo­mást a kilégzés, illetve a belégzés alatti rövid idejű lezárás pillanatában mérjük és a találmány szerint a lezárás és a nyomásmérés pillanatában a mérőcsövet meghatározott nagyságú zárt és merevfalú kamrával 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom