187224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kőolajtárolóban érintkező fluidumok között levő koncentráció különbség hatására kialakuló transzportfolyamat mérésére

A találmány tárgya eljárás és berendezés kőolaj­­tárolóban érintkező fluidumok között lévő koncent­rációkülönbség hatására kialakuló transzportfolyamat mérésére. A vegyipari műveletek és az olajtermelési eljárások többségénél a hatásmechanizmus döntő eleme az egyes fázisok között kialakuló tömegtranszport. A tömegtranszporton belül eddig a molekuláris diffúzió elkülönített meghatározására helyeztek nagy súlyt, és olyaa laboratóriumi eljárásokat és eszközöket dol­goztak ki, amelyek ehhez voltak felhasználhatók. (Erdey-Grúz Tibor és Proszt János, Fizikai-kémiai praktikum, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976; KO- 2946 a. sz. magyar szabadalmi bejelentés). Ismeretes azonban, hogy' a diffúzió következtében létrejövő koncentrációváltozás általában sűrűségválto­zást okoz, így konvekciós tömegtranszport alakulhat ki (Erdey-Grúz Tibor: Transzportfolyamatok vizes oldatokban, Akadémiai kiadó, Budapest, 1971). A konvekciót is magába foglaló transzportjelenségek komplex mérésére az ismert laboratóriumi berendezé­sek nem alkalmasak. Földalatti, természetes gáz- és olajtárolóknál a tömegtranszport meglétére és azon belül a konvekció jelenlétére utal az olaj- és/vagy gáztelepekkel kapcso­latban álló víztestek gáztelítettségének eloszlása. Szénhidrogén-tartalmú telepekkel kapcsolatban lévő víztestben az oldott szénhidrogéngáz-tartalom expo­nenciálisan csökken a fluidumhatártól mért távol­sággal. Ilyen telepeknél a vízbeáramlást adó kutak­ból vett mélységi vízminták oldott gáz tartalmának meghatározása és elemzése, a mintavétel helyétől számított fluidumhatár távolság becslését teszi lehe­tővé (Korenstejn, V. N., Metodika gidrogeologi­­cseszkih iszledovani neftegazovnosznüh rajonov, Gosztoptehízdat, Moszkva, 1963). Jelentős szén-dioxid-tartalmú fluidummal kapcso­latban lévő telepeknél viszont a víztest mind horizon­tálisan, mind vertikálisan nagy távolságban telített szén-dioxiddal, ami konvekcióra utal. Példa erre a Zalakaros térségében, repedezett tárolóban feltárt, szén-dioxid-tartalmú fluidummal érintkező víztest nagy kiterjedésben mutatkozó szén-díoxid-telítettsége. A telítettségek megléte és a koncentrációkülönbségek felhívják a figyelmet arra, hogy a kőolajtárolók mű­velésénél olyan transzportjelenségek játszódhatnak le, amelyek figyelmen kívül hagyása vagy hibás értelme­zése jelentős energia- és gázveszteségeket okozhat. Az olajtelepek művelésénél a konvekciós transz­portjelenségeket főként a repedezett tárolóknál cél­szerű számításba venni, tapasztalati tény ugyanis, hogy a repedezett tárolóknál elsősorban a függőlegest megközelítő repedések maradnak nyitva, és a karbo­náttartalmú tárolók karsztjáratai is mindhárom di­menzióban jelentősek. A találmány célja eljárás és berendezés biztosí­tása az olajtárolókban érintkező fluidumok között fenálló koncentrációkülönbség hatására bekövetkező transzportfolyamatok sebességének meghatározására. A fenti célt elérjük a találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével. A találmány szerint úgy határozzuk meg a kőolaj­­tárolóban érintkező fluidumok között lévő koncent­rációkülönbség hatására kialakuló transzportfolyama­tot, hogy a méréshez alkalmazott kút termelőcsövé­3 ben elhelyezzük a vizsgálni kívánt különféle fluidu­­molat vagy az eltérő koncentrációjú fluidumokat, az azokat elválasztó határfelületet beállítjuk és az alsó fluidumból legalább két eltérő mélységben min­tát veszünk, majd a minta kémiai analízisét önma­gában ismert módon elvégezzük. Az analízissel ka­pót koncentrációérték alapján kiszámítjuk a leját­szódó transzportfolyamatok sebességét. Fluidumként például szén-dioxidot és vizet alkal­mazunk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szol­gáló berendezés a méréshez használt kút termelő­csövében lévő különféle fluidumokat vagy különböző koncentrációjú fluidumokat elválasztó határfelület alá eltérő mélységig bementhető, legalább két minta­vevő csövet, ezekhez csatlakozó közdarabot és az eg) es mintavevő csöveket a légkörtől elzáró szelepe­ket tartalmaz. A találmány szerinti berendezésnek célszerűen ket­tőnél több mintavevő csöve van, amelyek eltérő mély­ségig menthetők be a különféle fluidumokat vagy kü­­lör bözö koncentrációjú fluidumokat elválasztó határ­felület alá. Az egyes mintavevő csövekhez elzáró szelepek tartoznak, s a mintavevő csövek a közda­rabhoz vannak rögzítve. A közdarab biztosítja a min­ta1 evő csövek külső felületének tömítését is. A találmány szerinti berendezés vagy előnyös ki­viteli alakját az 1. ábra szemlélteti, amelyen a be­rendezés a méréshez, használt kút termelőcsövében helyezkedik el. Az 1. ábrán látható berendezés három (7) minta­vevő csöve a (6) közdarabhoz csatlakozik, s minden egyes (7) mintavevő csőnek egy, azt a légkörtől el­záró (8) szelepe van. A (7) mintavevő csövek eltérő hosszúságúak, és a méréshez használt (1) kút (2) ter­melőcsövében lévő különféle fluidumokat vagy eltérő koncentrációjú fluidumokat elválasztó (13) határ­felület alatti térbe érnek. A találmány szerinti berendezés 1. ábrán bemuta­tott kiviteli alakjának a találmány szerinti eljárás fo­ganatosítására való alkalmazását a szén-dioxidból és vízből álló rendszer kapcsán mutatjuk be. Az (1) kút (2) termelőcsövét feltöltjük a vizsgá­landó vízzel. A (2) termelőcsőben az adott vizsgálati hőmérsékletű helyre nyomjuk le a (9) vezetékben lé­vő szén-dioxidgázzaí a 2 termelőcsőben kialakuló II gáztér és az (1) kútban lévő (10) folyadéktér közötti (13) határfelületet, amely ebben az esetben a vízszint. A határfelület beállítását az (5) béléscső­­tolő nyitott állapota és a kisajtolt víz mennyiségének mérése biztosítja. A nyomást a (12) nyomásmérő­vel mérjük. A kívánt (13) határfelület elérése után a (3) közdarabba (4) záródugót helyezünk, és a (2) termelőcsőről a nyomást lefúvatjuk, majd a kút­fejbe szerelt (6) közdarabba rögzített három (7) min­­lavevő csövet leengedjük a (13) határfelület alá, kü­lönböző mélységekbe. A transzport jelenségeket a (9) vezetékről történő nyomásfelemelés időpont­jától mérjük. Az üzemi gyakorlat azt mutatja, hogy a (2) termelőcsőben a kútfej és a (13) vízszint között tér nyomása gyorsan felemelhető a meghatározott nyomásértékre. A (7) mintavevő csövek felszínen lévő végére szerelt (8) szelepeken keresztül lehet a transzportfolyamatra jellemző mintát venni. A min­tavételt a laboratóriumi gyakorlatban szokásosan 4 187 224 i 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom