187195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ipari- és mezőgazdasági hulladékok, szerves trágyák, valamint szennyvíziszapok komposztálására
2 187175 A találmány tárgya eljárás és berendelés ipari- és mezőgazdasági hulladékok, szerves trágyák, valamint szennyv íziszapok komposztálására oxigéntartalom által vezérelt mesterségesen levegőztetett előre meghatározott minimális oxigéntartalmú komposztprizmák alkalmazásával. Az eljárás során keletkező termék a mezőgazdaságban felhasználható, nagy víztartóképességű, humuszképző és nagy tápanyagtartalmú szerves trágya. A felhasználható hulladékok egy része tartalmazza a szerves és szervetlen tápanyagokat. A hulladékok lehetnek például cukorgyári, konzervgyári, vágóhídi stb.. .. főleg élelmiszeripari hulladékok, állati trágya — főleg szakosított állattartó telepekről; kezelt vagy kezeletlen települési szennyvíziszap stb. A hulladék másik részének célja a komposztkeverékben az anyag lazítása, a keverék jó levegőztetése, oxigénellátása. Ilyenek: szalma, szálas takarmányhulladék (pl. kukoricaszár), fürészpor, faforgács, fakéreg, furfurol, korpa stb. A hagyományos komposztálási módszerekről jó áttekintést ad Dr. Jócsik Lajos: Komposztálás (1962. Mezőgazdasági Kiadó) című könyve. Az általa ismertetett hazai módszereknél ún. dréncső szerszámmal levegőztető járatokat nyitnak a komposztprizma tetején és rézsűjén, és ha ezek a légjáratok a szél és eső hatására eltömődnek, ugyanazzal a módszerrel helyreállítják őket. Alkalmazzák a komposztprizma átforgatását is levegőztetés céljából, ha beindult komposztfolyamat közben a prizma hőfoka 30—35 °Calá esik. A komposztálódási folyamatról hőmérőzéssel győződnek meg. Gépi levegőztetést ismertet E. Epstein et al.: A forced aeration system for composting wastewater s.l dgc (1976/4 Journal WPCF) című cikke, mely szerint n -ontposztálásra légfúvót alkalmaztak, éspedig a clep -lián át szívó és a depóniában nyomó irányban egyaránt. Arra törekedtek, hogy az oxigénkoncentráció 5—15% között legyen a prizmában, ennek megfelelően állították be manuálisan a levegőszívás intenzitását. Ugyancsak gépi levegőztetést ismertet (2451 284. sz.) XSZK Szabadalmi leírás, mely légzáró fenék és oldalfalak között rácsos rostélyszerkezetre helyezi a komposztálandó anyagot és a rosta alatti teret szíva levegőztetik. A kiszívott, levegő oxigén- és metántartalmát gázelemzővel határozzák meg, és oly módon vezérlik a levegőztetőszerkezetet, hogy 10 % oxigéntartalomnál kevesebb sohase legyen a komposzthalmazon már átbocsátóit levegőben. Ily módon az átlagosan 10 %-os oxigéntartalmat biztosítják, és tájékoztatást kapnak arról is, hogy nem áll-e elő anaerob folyamat a komposzttérben. Manuális beavatkozással változtatják a levegőátboosátás irányát, ill. permetezőberendezéssel a komposzthalmaz nedvességét. E beavatkozások szükségességére, ill. mértékére állandó hőmérséklet és alkalmi nedvességmérések adatai nyújtanak tájékoztatást. Ismeretesek ezenkívül cépi komposztálási módszerek (MÜT-DAXO, KXEER, ROEDTOER stb.), melyeknél zárt tartályban megy végbe a komposztfolyamat, gépi lcvegőbefúvás mellett; esetleg a tartály egyidejű forgatásával. Hátránya a hagyományos módszernek, hogy munkaigényes, nagy területet igényel, hosszú a kezelési idő (40 nap), egyenlőtlen a késztermék minősége, fertőtlenítő hatása csökkent értékű, az oxigéntartalom és kompcsztfolvamat nehezen kézbentartható. A gépi levegőztetés módszerénél gyakori a túllevegőztetés, miáltal a komposztprizma kiszárad, esetleg lehűl. A vezérelt gépi levegőztetés sem hibátlan megoldás a 'entebb ismertetett német találmány szerinti megoldással, mivel nem véd az indokolatlan túllevegőztetéstől. Ez a módszer a komposzttömeget lehűtheti, illatve kiszáríthatja, emellett energiapazarláshoz is vezet. Az egész komposzttömegen átszívott levegő oxigéntartalmát, mérő eljárás nem ad felvilágosítást a komposzttömeg egyes (esetleg kritikus elhelyezkedésű) pontjainak valóságos oxigéntartalmáról és csak utólag képes beavatkozásra az anaerob folyamatok kiküszöbölésére. A durva — nagy lépcsőkben történő — szabályozás csak a szívási periódusra korlátozódik, tehát hosszú időtartamokon át a vezérlés szünetel. A gépi komposztálás költséges berendezést igényel és ezért csak városi ruigy hulladéktelepeken gazdaságos. A találmány célja olyan megoldás, amely az előbbiekben ismertetett hátrányokat kiküszöböli, ugyanakkor minimális élőmunka-ráfordítás, rövid kezelési idő, kisebb területi igény, gazdaságos energiafelhasználás és kisebb beruházási költség mellett és egyenletesebb komposztminőséget biztosít; és amely azonos egységek felhasználásával kis és nagy berendezések kialakítására egyaránt alkalmas. A találmány szerinti eljárás és berendezés azon a felismerésen alapul, hogy előnyös, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük a komposztprizma belsejében lejátszódó folyamatokat, és ennek alapján tesszük meg az optimális feltételek biztosítása érdekében szükséges beavatkozásokat. Részletesebben kifejtve ez azt jelenti, hogy előre beállítjuk a keverék pH értékét, szén-nitrogén arányát és nedvességét. A komposztprizma belsejében oxigén- és nedvességtartalmát, valamint hőmérsékletét folyamatosan detektáljuk és ezen adatok birtokában vezéreljük alégbefúvás ütemét, irányát, valamint annak időtartamát. Az el járás lényege, bogy a komposztálandó anyagok összekeverésével 35 : 1-től 40 : 1-ig terjedő szén-nitrogén arányt, pH 7,0—7,5 és 40—60% nedvességtartalmat állítsunk be. Az így kapott keverékkel komposztprizmát alakítunk ki oly módon, hogy a prizma hossztengelyére merőlegesen haladva az első prizmához szorosan illeszkedve közös platókiképzéssel deponáljuk a komposztálandó további anyagot. A komposztálás szempontjából maximálisan szükséges 15%-os oxigénkoncentráció esetén a levegőztetést automatikusan leállítjuk és újra beindítjuk, ha az oxigénkoncentráció a szükséges kb. 5%-os minimumra esik. A levegő bevií Jenek a külvilágtól a komposzt belseje felé vezető irányát (szívás) 60% nedvességtartalom felett — nedvess ígmérővel vezérelve — megfordítjuk (nyomás), szárítás céljából. A komposztfolyamat lezajlását jelző hőmérsékletesés által vezérelve leállítjuk a levegőztetést, ha a komposztprizma hőmérséklete 30 °C alá süllyed. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a komposztprizma tengelye mentén a térszín alatt elhelyezett csurgalck víz-összegyűjtő és -elvezető vályúval, amely egyik végéhez csurgalékvíz-elvezető csatornához vízzárás gégecsöves kifolyóval ellátott csővel van csat- 1 ikoztatva, másik végén levegőztetőcső által levegőztetőrcndszerrel van összekötve, mely automatikus ve5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
