187185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott nitrogénleadású NPN-tartalmú takarmánykomponens koncentrátumok előállítására

1 187 185 2 dául NPN anyagot tartalmazó hulladékvizek ad­­szorpciós közegeként alkalmazva ezeket a hordo­zóanyagokat. Ebben az esetben a szárítás után visz­­szük fel a reakcióképes oxocsoportokat, majd a megfelelő mólarány beállításával biztosítjuk azt, hogy további NPN anyag is felvihető legyen. Tulaj­donképpen közömbösnek tekinthető az ásványi hordozókon kívül az aktív szén is, mely az etetés szempontjából inert anyag és az állat hasznosítás nélkül kiüríti. Azélőzőekhez képest takarmányozá­si szempontból lényegesen előnyösebben alkalmaz­ható a nagy felületű részlegesen hidrolizált növényi maradékanyag, melynek tulajdonságait, illetve hasznosságát a 166 612 és 170 617 sz. magyar sza­badalmak részletesen bemutatják. Új azonban az a felismerés, hogy ezen hordozóanyagok felületén levő lignin, illetve furfurol félgyantákat az NPN anyagok megkötésére kémiai reakció biztosítása mellett hasznosítsuk. Eljárásunk kidolgozása során a közömbös hor­dozóra és a növényi eredetű maradékanyagra egy­aránt végeztünk vizsgálatokat. Vizsgálataink során arra az érdekes megállapításra jutottunk, hogy a hordozóanyag a polikondenzációs folyamatot ka­talizálja alacsony víztartalom (5% alatti) mellett és magasabb hőfokon. A hőfok 80 illetve 100 °C felet­ti attól függően, hogy a hordozóanyag milyen - szilikagél, növényi maradékanyag stb. A víztarta­lom csak 30% felett zavaró jellegű, savas katalizá­tor alkalmazása ellenére is csökkenti a poliaddíciós készséget. Az alkalmazható savas katalizátorok nagy számának megfelelően a további paraméterek (például hőfok vagy tartózkodási idő) is széles ha­tárok között változtathatók, tehát a találmányunk szerinti eljárás rendkívül variábilis. Munkánk so­rán a nitrogén beépülés ellenőrzését, hidrolizálha­­tóságát a retard hatású nitrogénműtrágyákhoz analóg módon a vízoldható és össznitrogéntarta­­lom elemzésével követtük nyomon. A polikonden­zációs folyamat előrehaladását a vízoldható alde­hid fotometriás elemzésével is nyomon követtük, hiszen az aldehid a növényi maradékanyagon is megtalálható, 1%-nyi, illetve néhány tized %-nyi mennyiségben. A találmányunk szerinti eljárás, illetve eljárá­sunkkal készített termékek az alábbi előnyös tulaj­donságokkal rendelkeznek:- az ismert NPN anyagokhoz képest nagyobb mennyiségű nitrogén etetését teszik lehetővé mérge­zés veszélye nélkül;- az etetési kísérletek alapján növelik a takar­mány hasznosulás hatásfokát, egyidejűleg csökken­tik az N-veszteséget;- eljárásunk variábilitása lehetővé teszi a külön­féle formájú (például derce vagy pellet; az utóbbi 15 és 45% együttes víz-, illetve vinasz-tartalom mel­lett készíthető) és összetételű termék gyártását; és- az összetevők variálhatósága lehetővé teszi, hogy a komponenseket beltartalmi értékekre (a N melett: rost, hamu, kálium-, nátrium-, magné­zium-, kalciumarány, mikroelem tartalom stb.) op­timalizáljuk. A találmányt az alábbi kiviteli és összehasonlító példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. /, példa A 170 617 sz. magyar szabadalom I. sz. példájá­ban definiált 3% nedvességtartalmú hordozóanyag­ból 400 kg-ot 2 bar-os gőzzel indirekt módon fűlött keverőben (fordulatszám: 150 fordulat, perc) 40 kg, 130 °C-os karbamid olvadékkal és 9,0 kg 90",,-os HiP04-val homogenizáltunk 10 perces tartózkodá­si idő mellett. 2. példa Az 1. példa szerinti, 3% nedvességtartalmú anyagból 300 kg-ot és 450 kg 70%-os szeszgyári sűrítményt (vinaszt) indirekt módon 1 bar-os gőz­zel fűtött csigás keverőben (fordulatszám: 90 fordu­­lat/perc) homogenizáltunk. A vinaszt a 10., 20. és 30. percben adagoltuk egyenlő arányban 150 kg­­onként. A 60 perces tartózkodási idő alatt a víztar­talom a természetes ventilláció útján 14%-ra csök­kent. 3. példa A 170 617 sz. magyar szabadalom 2. példájában definiált, hidrolízis utáni nedves maradékanyagból 500 kg-ot 132 kg 130 °C karbamid-olvadékkal és 12,5 kg 65%-os salétromsavval indirekt módon 2 bar-os gőzzel fűtött csigás keverőben (fordulat­szám: 90 fordulat/perc) homogenizáltunk. A csigás keverős reaktort megszívás alá helyeztük (mara­déknyomás 0,6 bar) igy a reakció végén (tartózko­dási idő 60 perce) az anyag nedvességtartalma 12,6% volt; nitrát- és/vagy nitrit-nitrogént az. anyag nem tartalmazott. 4. példa A 3. példa szerinti nedves anyagot dobszárító­ban, 4% nedvességtartalomig szárítottuk, majd a szárított termékből 400 kg-ot az indirekt módon 2 bar-os gőzzel fűtött csigás keverőben (fordulat­­szám: 100 fordulat/perc) 80 kg 130 °C-os karbamid olvadékkal és 12kgkalcium-monofoszfátlal homo­genizáltunk, majd a 10. percben és a 20. percben 80 30 kg 70%-os vinasszal kezeltük. A 40 perces tartózkodási idő végén a nedvességtartalom 8%. 5. példa 300 kg 0,5-0,1 mm szemcsemérettartományú sz.i­­likagél hordozóra vittünk fel 70 kg, 15 s%-ban furfurolt tartalmazó acetaldehidet csigás keverö­­ben (fordulatszám: 120 fordulat/perc), miközben 15 nC-os vízzel hűtöttük a csigás keverő köpenyéi. A 10. percben 10 kg 90%-os H,P04-val és 82 kg karbamid olvadékkal homogenizáltuk és a hűtés lezárásával egyidőben megkezdtük a fűtést, úgy, hogy a 20. percre érte el a kondenzvíz hőfoka a 100 °C-ot, majd további 20 perces tartózkodási idő és 1 bar-os fűtőgőz nyomás mellett reagáltattuk az. anyagokat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom