187157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többrétegű tömlő előállítására

1 187 157 2 A találmány tárgya eljárás többrétegű tömlő elő­állítására, aminek során külső rétegbe belső, példá­ul folyadékzáró réteget helyezünk és a külső réteg­gel hőközlés és nyomás együttes alkalmazása mel­lett összeerösitünk. Tárgya még a találmánynak az ugyanilyen célú berendezés is, ahol a tömlőnek külső rétege és ebben elhelyezett, adott esetben folyadékzáró belső rétege van, a berendezésben továbbá menesztő szervek vannak. A folyadékszállításra használt tömlőszerkezetek olyan bélelt tömlők, amelyek természetes vagy ve­gyi szálakból, esetleg ezek keverékéből készült fo­nalból szövési, kötést vagy más lapképzési techno­lógiával zárt csőszerű alakzatok formájában ké­szülnek. Ezekre mint külső rétegre a belső falra gumi vagy más képlékeny anyagból készült belső, például folyadékzáró réteget ragasztanak fel rész­ben a tömítés, részben az áramlási ellenállás csök­kentése céljából. Tűzoltó tömlők készítésére ismeretes az az eljá­rás, amely során vastag textilfonalból készült szö­vetköpeny belsejébe folyékony állapotban vagy előre elkészített gumi, poliuretán stb. anyagú töm­lőt vezetnek be és a tömlő kb. 20 méteres szakaszait megfelelően kiképzett csatlakozásra illesztik, majd a tömlőt túlhevített gőzzel felfújják. Az eljárás so­rán a tűlhevített gőz hőtartalma a gumi vagy poli­uretán bélést felheviti és ennek hatására a belső réteg külső (a szövettömlő belső felületével kapcso­lódó) felületén az előzőleg felvitt ragasztóanyag kocsonyás állapotba jut. A gőz túlnyomása a ra­gasztóval ellátott vízzáró belső réteget a külső ré­teg, a textiltömlő pórusaiba nyomja, és a ragasztó­réteggel együtt a hőmérséklet és a nyomás együttes hatására a textiltömlő belsejében a külső réteg bel­ső felületével kapcsolódva megszilárdul. Az eljárás hátránya, hogy az ilyen módon előállí­tott tömlő célszerűen kezelhető hosszúsága kb. 20 méter, a belső réteg beragasztása pedig csak szaka­szosan, a tömlő hosszúságának megfelelő terem­ben, illetve munkahelyen történhet. A szintén az egyik bejelentő tulajdonát képező korábbi, 180 493 lajstromszámú magyar szabada­lom tanítása szerint is a már elkészített textiltömlő­be bevezetik a belső vízzáró réteget, amelynek a beragasztása függőlegesen vezetett tömlőszakaszok belsejében lévő felhevített folyadékkal, például víz­zel végzik. Az ehhez szükséges nyomást a függőle­ges tömlőben megfelelő magasságú vízoszlop ki­képzésével, a ragasztóanyag kötéséhez szükséges hőmérsékletet pedig a külső rétegen kívül elhelye­zett hevítőtestekkel hozzák létre. A gyakorlat megmutatta, hogy a 180 493 sz. ma­gyar szabadalmi leírás szerinti eljárás kivitelezésé­nek több nehézség is gátat szab. Elsősorban a belső rétegnek a külső réteghez való ragasztásához szük­séges nyomást kb. 20 méter magas vízoszloppal lehet létrehozni. Ez tehát ilyen magasságú berende­zést, illetve ezt a berendezést magába foglaló épület létrehozását teszi szükségessé. Az eljárás másik hátránya a hőközlés módjából adódik. Mint említettük, itt a hőforrás a külső, textilanyagú rétegen kívül van elhelyezve. A textil rossz hőfelvevő, illetve hővezető képessége követ­keztében a ragasztóréteg, illetve a belső réteg kellő 2 ' mértékű, a megtapadáshoz szükséges felhevítésé­hez igen nagy külső hőmérsékletet kell alkalmazni, amely nagy külső hőmérséklet mellett a külső réteg textilanyagának degradációja lép fel. Ez a hőmér­séklet például a poliészter szálak olvadáspontját meghaladja. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert eljárások és berendezések hátrányainak kiküszöbö­lése mellett olyan új eljárás, valamint ezt az eljárást célszerűen foganatosító berendezés kialakítása, amely végre kellő minőségben, drága berendezési és épületi beruházás szükségessége nélkül egyszerű módon és gazdaságosan teszi lehetővé többrétegű tömlő előállítását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egyrészt a beragasztáshoz szükséges hőmérsékletet nem a külső rétegen kívülről, hanem a sokkal jobb hővezetési képességű belső rétegen belülről kell ki­alakítani. Másrészt a beragasztáshoz szükséges nyomást sem magas vizoszloppal kell létrehozni, hanem vagy valamilyen nehéz fajsúlyú anyaggal, vagy pedig folyadék elgőzölögtetésével, gőznyomás létrehozásával. Az eljárás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében most már a hőt a belső rétegen belül hozzuk létre, amihez a belső rétegen belül indukci­ós úton hevíthető anyagot helyezünk el és a hevítést az anyag intermolekuláris súrlódásának előidézésé­vel végezzük. A találmány értelmében célszerűen indukciós úton hevíthető anyagként nehéz fajsúlyú, alacsony olvadáspontú fémet helyezhetünk a belső réteg bel­sejébe, amit indukciós úton megolvaszthatunk. De eljárhatunk úgy is, hogy a belső réteg belsejét leg­alább egy szakaszon folyadékkal töltjük fel, amibe indukciós úton hevíthető betétet helyezünk, ezzel a folyadékot felhevítjük és egy részét gőzzé alakítjuk. Célszerű az a foganatosítási mód is, amely értel­mében a külső réteget kívülről indukciós tekerccsel vesszük körül. Az indukciós tekercset a külső réteg hőmérsékletének és/vagy a belső rétegen belül ural­kodó nyomásnak a függvényében vezérelhetjük. A termelékenységet növeli, ha a belső rétegnek a külső rétegbe való beragasztását folyamatosan végezzük. A találmány másik célszerű foganatosítási módja esetében az összeerősítést két egymás után kapcsolt szakaszon folyamatosan végezzük, aminek során az első szakaszban a belső rétegen belül hőt és belső nyomást hozunk létre és a második szakaszban a külső réteget hütjük és a belső nyomást csökkentjük. A berendezés találmány szerinti továbbfejleszté­se értelmében a berendezés menesztő szervei között a tömlő anyagpályájának függőleges hevítő szaka­szát kialakító és a tömlő szabad belső keresztmet­szetét eme szakasz két végén elzáró terelőgörgők vannak, a belső réteg belsejében eme hevítő szakasz hosszának legalább egy részére kiterjedő, indukciós úton hevíthető anyag van elhelyezve, a külső réte­gen kívül pedig eme szakasz hosszának legalább egy részére kiterjedő indukciós tekercs van elren­dezve. A találmány értelmében célszerűen az indukciós úton hevíthető anyag nehéz fajsúlyú, alacsony ol­vadáspontú fém, vagy pedig olyan betét, amely a I I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom