187131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-5-aroil-pirrol-2-ecetsav-származékok előállítására

1 187 131 2 Azt találtuk továbbá, hogy az X helyén =NH csoportot és R2 helyén alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű ketimin-észterek lúgos hidrolí­zise során az észter-csoport lényegesen gyorsabban hidrolizál, mint a ketimin-csoport (K^,TM1 : K^TM'„ = = 105 : 1); ez a körülmény lehetőséget nyújt arra, hogy a hidrolízis reakciókörülményeinek megfelelő megválasztásával az eddig ugyancsak ismeretlen, X helyén =NH csoportot és R2 helyén hidrogéna­tomot tartalmazó (I) általános képletű (ahol Ar, R és R1 a fenti jelentésűek) ketimin-savakat, vala­mint ezek savaddíciós sóit, illetőleg alkálifém- vagy alkáliföldfémsóit állítsuk elő. Ezek a vegyületek azután kívánt esetben erélyesebb reakciókörülmé­nyek között lefolytatott hidrolízissel alakíthatók át a megfelelő, X helyén oxigénatomot és R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű l,4-dialkil-5-aroil-pirrol-2-ecetsavakká (a további­akban: keto-savak), illetőleg ezek sóivá. Amennyi­ben ez utóbbi anyagok előállítása a cél, nem feltét­lenül szükséges a ketiminsavak elkülönítése, a keti­min-észterek insitu is átalakíthatok keto-savakká. A találmány szerinti eljárás azonban további lé­pésösszevonást is lehetővé tesz. A találmány szerint módosított Houben-Hoesch-féle ketimin-előállítás az általunk vizsgált esetekben olyan jó termeléssel és minőségben szolgáltatja az I képletű ketimin­­észtereket, hogy egy edényben, az intermedierek elkülönítése nélkül végezhetjük a teljes (II) -» keti­­min-észter —> ketimin-sav -» keto-sav reakciósort, ami technológiai szempontból különösen előnyös. Az (I) általános képletű keto-savak előállítását cél­zó eddig ismert eljárások esetén, amelyekben a (II) általános képletű vegyületeket aroil-halogenidek­­kel acilezték, majd az így kapott keto-nitrilt vagy keto-észtert alakították tovább keto-savvá, a fenti­hez hasonló lépésösszevonás nem valósítható meg, mert az ott alkalmazott aroilhalogenid-felesleg, va­lamint az acilezési reakcióban keletkező kátrányos melléktermékek szükségessé teszik a közbenső ter­mékek tisztítását. A találmány tárgya tehát olyan új eljárás az (I) általános képletű 5-aroil- vagy 5-(aromás ketimi­­no)-pirrol-2-ecetsav-származékoknak - e képletben Ar, R, R\ R2 és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - valamint az X helyén iminocsoportot tartalmazó vegyületek savaddíciós sóinak és az R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek alkálifém- vagy alkáliföldfémsóinak az előállítására, amelynek so­rán valamely (II) általános képletű pirrol-szárma­­zékot - e képletben R és R1 jelentése a fentivel egyező, Y egy —COOR3 csoportot és ez utóbbiban R3 1-4 alkilcsoportot képvisel - száraz hidrogénk­­lorid-gázzal telített szerves oldószerben, előnyösen aromás szénhidrogénben, valamely (III) általános képletű aromás nitrillel - ahol Ar jelentése a fenti­vel egyező - reagáltatunk és kívánt esetben a hid­­roklorid alakjában kapott, X helyén iminocsopor­tot és R2 helyén 1-4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű ketimin-észtert - ahol Ar, R és R1 jelentése a fentivel egyező - hidro­lízis útján a megfelelő, R2 helyén hidrogénatomot és X helyén iminocsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű ketimin-savvá vagy annak alkálifém­vagy alkáliföldfémsójává, illetőleg savvaddíciós só­jává és/vagy további hidrolízis útján az R2 helyén hidrogénatomot és X helyén oxigénatomot tartal­mazó (I) általános képletű ketosavvá, illetőleg an­nak alkálifém- vagy alkáliföldfémsójává alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele során célszerűen oly módon járunk el, hogy vala­mely (II) általános képletű, kiindulási pirrol-szár­­_ mazékot és legalább ezzel ekvimolekuláris mennyi­­' ségű, de legfeljebb 20 mól% feleslegben vett (III) általános képletű aromás nitrilt valamely aromás szénhidrogénben, előnyösen toluolban vagy ben­zolban oldunk, majd az oldatot szobahőmérsékle­ten száraz hidrogén-klorid-gázzal telítjük és 10 °C és 80 °C közötti, előnyösen 20 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten 20-24 óra hosszat állni hagyjuk és ezután az oldószert csökkentett nyomáson elpáro­logtatjuk. A maradékként kristályos alakban ka­pott ketimin-észter-hidrokloridot valamely e ve­­gyületet rosszul oldó oldószerrel, például éterrel vagy valamely alacsony forráspontú észterrel vagy ketonnal való eldörzsölés és szűrés útján tisztíthat­juk, továbbfeldolgozás esetén azonban tisztítás nél­kül hidrolizálhatjuk a megfelelő ketimin-savvá, ille­tőleg annak alkálifém- vagy alkáliföldfémsójává. Ebből a célból a ketimin-észter-hidrokloridot például etanolban oldjuk és 0,1-10 n vizes alkáli­fém- vagy alkáliföldfém-hidroxid-oldattal 0 °C és 60 °C közötti, előnyösen 15 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten 10-15 percig keverjük. Ily módon a megfelelő ketimin-sav alkálifém-, illetőleg alkáli­­földfémsóját kapjuk, amelyet például valamely ás­ványi savval való reagáltatás útján alakíthatunk át a megfelelő savaddíciós sóvá. Ha a fenti módon kapott ketimin-savakat vagy ezek sóit erélyesebb körülmények között, például 1-10 n vizes alkálifém-hidroxid-oldatban 60 °C és 110 °C közötti, előnyösen 90-100 °C hőmérsékleten tovább hidrolizáljuk, akkor a megfelelő, de X he­lyén oxigénatomot tartalmazó (1) általános képletű ketosav alkálifémsóját kapjuk, amelyet kívánt eset­ben számított mennyiségű ásványi savval alakítha­tunk át a megfelelő (I) általános képletű ketosavvá. Az X helyén iminocsoportot és R2 helyén rövid­­szénláncú alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű ketimin-észterek azonban a fent említett erélyesebb reakciókörülmények alkalmazásával közvetlenül is a megfelelő, X helyén oxigénatomot tartalmazó (I) általános ketosavakká hidrolizálha­­tók, így ilyen vegyületek előállítása esetén nincsen szükség a hidrolízis két lépésben történő lefolytatá­sára, sőt a ketimin-észter közvetlenül az előállítási reakcióelegyében is hidrolizálható, vagyis a (II) általános képletű kiindulási vegyület közbenső ter­mékek elkülönítése nélkül, közvetlenül, ugyanazon reakcióelegyben az (I) általános képletű ketosav­­végtermékké, illetőleg annak kívánt sójává alakít­ható. A találmány szerinti eljárás előnyei tehát az aláb­biakban foglalhatók össze:- a ketimin-észter-só közbenső termékek olyan tisztaságban keletkeznek, hogy kívánt esetben el­különítés nélkül alakíthatók tovább; a ketimin-észter-sók hidrolízisekor az észter­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom