187115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza vázszerkezetü homoktalajok öntözésére, talajjavitására, valamint tápanyagellátásának biztositására.
1 2 A találmány laza vázszerkezetű homoktalajok öntözés technikáját adják. Ezek rendszerint elméleöntözésére, talajjavítására és tápanyagellátásának ti megfontolások alapján, minimális megelőző próblztosítására szolgáló eljárásra vonatkozik, főleg bák után alakultak ki, melyet az üzemi gyakorlat sivatagi növénytermesztés során. nem igazolt. A rossz vízgazdálkodású sivatagi homok és váz- 5 Példaként az alábbi újabb szabadalmi irodalomszerkezetű talajokon az eredményes növényter- ra hivatkozunk, melyek lényege röviden: a mesztés csak öntözéssel biztosítható. Sivatagi kö- 179 739. sz. magyar szabadalmi leirás „Eljárás és rülmények között a növénytermesztés feltételeit berendezés a talaj vízháztartásának javítására” círendszerint nemcsak a rossz minőségű talajok, ha- men tenyészmedencét ismertet; a 176 622. sz. manem a rendelkezésre álló kevés édes víz, vagy a 10 gyár szabadalmi leírás „Berendezés altalajöntözésmagas sótartalmú öntözővíz is kizárja, vagy ered- re”, az 1 158 434. sz. angol szabadalmi leírás, a ményét csökkenti. 611118. sz. svájci szabadalmi leírás, illetve a Édes vízzel való öntözés során a takarékos víz- 115 921. sz. magyar szabadalmi.leírás altalajöntöhasznosítást és a talajkilúgozódást, sós víz esetén zésre vonatkozó berendezést ismertet, pedig ennek fordítottját, a talaj átmosását, a káros 15 A 166 960. sz. magyar szabadalmi leírás „Eljárás és sók felhalmozódását, az elszikesedést kell meggá- berendezés folyadék azonos nyomással történő tolni. E kettős funkcióhoz minden esetben páro- elosztására, főként az altalaj víztartalmának szabásodni kell édes víz alkalmazása esetén a talajjavítás- lyozására” címen lényegében az előzőekkel azonos nak és a tápanyagok folyamatos, igény szerinti célkitűzésű. Ezen megoldások szélsőséges esetekpótlásának, sós vízzel való öntözés esetén pedig a 20 ben a feladatnak maradéktalanul nem felelnek talaj értelemszerű átmosása, mellett a tápanyagpót- meg. Alapvető hiányossága a felsorolt megoldálásnak és egyidejűleg a talajjavítás lehetőségének. soknak, hogy a növények igény szerinti vízellátását A sivatagi szélsőséges viszonyok között a talajba nem tudják biztosítani gazdaságosan nagyüzemi, vetett magvak, vagy kiültetett palántanövények sivatagi körülmények között, számára fejlődésük kezdeti szakaszában a magágy 25 Az ismért altalajöntözési eljárásoknál a gyökérfelső részén, illetve a felső talajrétegben, később a benövés következtében két-három termesztési ciknövények meggyökeresedése és a gyökerek mélyre- lus után a vízszolgáltató hálózat üzemképtelenné hatolása után a talaj mélyebb szelvényében kell válik. Ezek az öntözési eljárások a nagyüzemek biztosítani a vízpótlást, valamint a tápanyagellátást feltételeit nem biztosítják, inkább kísérleti jellegű is. 30 kis egységek kialakítását teszik csak lehetővé, azt A növénytermesztés helyzetét a sivatagi szélsősé- is rövid időtartamon át. ges éghajlat, száraz és tartós meleg, minimális ter- Nem biztosítják a homoktalajok olyan szintű mészetes csapadék, adott esetben homokviharok javítását, mely a sivatagi körülmények között a okozta erózió, erős defláció nehezíti meg. homok megkötéséhez vezetne, ami adott esetben Az ilyen körülmények közötti öntözéses növény- 35 alapvető követelmény,' hisz a homoktalajokon a termesztéssel szemben támasztott igényeket az szél által okozott eróziós hatás közismert, alábbiak szerint lehet sorolni: Ismeretes olyan megoldás is, amelynél vízzárró a) a megoldásnak nemcsak a vízpótlást, hanem réteggel kombináltan végzik a felszín alatti öntöa homoktalaj felső rétegének tartós javítását, ezzel zést.(„Kertgazdaság” c. folyóirat 1975. évi 4. a homok megkötését is lehetővé kell tennie; 40 szám). Ámde ez az irodalmi hely is csupán a laza b) az öntözési eljárásnak a talajfelszín és mé- homoktalajok vízzel való ellátására vonatkozik, a lyebb szelvény egyidejű nedvesítését kell biztosíta- talajszerkezet javítására nem ad kitanítást és különia; nősképp nem alkalmas sivatagi területek sós vízzel c) édes vízzel való öntözés esetén lehetővé kell (pl. tengervízzel) való öntözésére. Lényegében ezzel tennie az öntözővíznek minél hosszabb ideig a ter- 45 egyező ismeretanyagot, közöl az Agroinform „Műmesztési talajszintben való tartását takarékos, jó szaki fejlesztési eredmények” c. kiadvány 1977. évi hatásfokú vízhasznosítás mellett; 13. száma, mely kizárólag a homoktalajok vízellád) sós vízzel való öntözés esetén lehetővé kell tását taglalja felszín alatti öntözéssel. Azonban ez tennie a termesztési talajszint eseti átmosását, illet- a megoldás sem segíti elő a talaj szerkezeti javítását ve a talajnak az öntözővíz sótartalmának feldúsu- 50 és nem alkakmazható sivatagi területek öntözésére, lástól való mentesítését; mivel a vízátnemeresztő mesterséges vízzáró réteg ej az öntözési eljárásnak lehetővé kell tennie a a káros sók felhalmozódását eredményezi. Az ilyen létfontosságú tápelemeknek és talajjavító anyagok- talajok éppen a felszín alá helyezett vízzáró rétegek nak vízzel együtt a termesztési talajszintbe való következtében a sók felhalmozódásából eredő tajuttatását; 55 lajszerkezet változást szenvednek olyan mértékben, f) az eredményes növénytermesztés feltételeinek amelynél már növényi kultúrák nem termeszthekielégítésére, a termesztés végrehajtására komplex, tők. zárt folyamatot alkotó öntözési és talajjavítási A találmány célja biztosítani sivatagi körülmétechnikát és agrotechnikát kell adnia; nyék között a növények igény szerinti vízzel és g) a fenti feltételeknek együttesen biztosítaniok 60 tápanyaggal való ellátását, a homoktalaj tartós jakell a hosszútávú, üzemi méretű és gazdaságosan vitását, rövid távon belül a homok megkötését, megvalósítható növénytermesztést sivatagi körül- továbbá az öntözővízzel bevitt káros sóknak a termények között. mesztési szintből való kimosását, takarékos, jó ha-Az eddig ismert megoldások - felszín alatti öntő- tásfokú vízhasznosítását, a gyökérbenövés kizárázőberendezések, - zömében csak a vízpótlást, az 55 sát és mindezen célkitűzések mellett a homoktalaj 187 115 2
