187108. lajstromszámú szabadalom • Érintésmentes vizsgálóber, elsősorban a rajta áthaladó szálas anyagok felületének érintésmentes vizsgálatára

1 187 108 2 A találmány tárgya érintésmentes vizsgálóberen­dezés, elsősorban a rajta áthaladó szálas anyagok felületének érintésmentes vizsgálatára. A találmány szerinti vizsgálóberendezés különö­sen előnyösen alkalmazható Al/Cu vezetékek felü­letének vizsgálatára. Ismeretes az, hogy anyagoknál, munkadarabok­nál, egyéb félkész-, vagy késztermékeknél gyakran kell azok vezetőképességét, ötvözési keménységét, az ötvözés mélységet, az egyéb szakadásokat vagy repedéseket megvizsgálni. Vezetékek esetében, így az Al/Cu vezetékek esetében is meg kell vizsgálni például a kábel felületének a minőségét vagy az esetleges oldalsó töréseket. A fent említett vizsgálatok elvégzésére különféle eljárások, műszerek és berendezések alkalmazha­tók. A mechanikus elven működő vezetékvizsgáló be­rendezések általában csúcs- vagy ékalakú érzékelő­ket tartalmaznak, amelyeknek segítségével a felüle­tet letapogatják. Ezekkel az érzékelőkkel azonban csak durvább hibák, például a felület egyenetlensé­ge vagy a felületen keletkezett nagyobb repedések mutathatók ki. Ezek a berendezések olyan kialakí­tásúak, hogy a vezetékek vagy egyéb szálasanyagok csak úgy vizsgálhatók, ha igen lassan haladnak át a mérő- és vizsgálóberendezésen. Egy másik ismert vizsgálóberendezés optikai le­tapogatás és mérés elvén működik, amikoris adók és vevők segítségével a vizsgálandó anyagot fénnyel tapogatjuk le. Hiányossága ennek a megoldásnak, hogy mind az optikai adók, mind pedig az optikai vevők a vizsgálat során könnyen elszennyeződnek, ami egyértelműen befolyásolja a vizsgálat pontos­ságát. Szálasanyag vagy egyéb hasonló vezeték vizsgálata során további járulékos hibát eredmé­nyezhet a sugárirányú érzékenység, amely az opto­­elektronikus alkatrész gyártási szórásából adódik. Ekkor a geometriai tengely és az optikai tengely nem esik egy egyenesbe. Ismeretesek olyan eljárások és berendezések is, amelyek az induktív letapogatás elvén működnek. A 928 075 sz. német szabadalmi leírás egy olyan zavarmentes anyagvizsgálati eljárást ismertet, amelynél egy a próbára erősített árammal átjárt tekercs hatásos és meddő ellenállásából a próba villamos vezetőképességén kívül annak vastagságát és átmérőjét is egyidejűleg megállapíthatjuk. A 2 049 486 sz. német közrebocsátási irat olyan örvényárammal működő anyagvizsgáló berende­zést ismertet, amely egy induktív tekercsekből álló hidat tartalmaz, amelynek segítségével szakadások, hibák vagy a munkadarab egyéb hiányosságai ki­mutathatók. Erre a célra olyan érzékelőt alakítot­tak ki, amely mágneses csatolásban lévő tekercsek­kel ellátott vasmagot tartalmaz, amely induktivi­tásként egy rezgőkörbe van beépítve. Hiányossága ennek a berendezésnek, hogy felépítése bonyolult és költséges, továbbá zavarérzékeny, ha robusztus felépítésű berendezések mellett használjuk, és egyéb külső zavarokra, például a hőmérsékletvál­tozásra is érzékeny. Vannak olyan hibák is, ame­lyek nagy" sebességű anyagtovábbítás esetén nem mutathatók ki egyértelműen, mivel a mérési pon­tosság a mérőszondának a munkadarabhoz viszo­nyított helyzetétől is függ, és ez általában nem tart­ható állandó értéken. A találmány célul tűzte ki, hogy olyan érintés­­mentes vizsgálóberendezést valósítson meg, külö­nösen Al/Cu vezetékek felületének vizsgálatára, amely egyszerű felépítésű, nem költséges és nehéz üzemi viszonyok között is zavarmentesen működ­tethető. A találmányunkkal megvalósított vizsgáló be­rendezés külső hatásokkal szemben nem érzékeny, és a mérés eredményeként az anyagmozgatás sebes­ségétől függetlenül minden hibajelet meg lehet álla- » pítani. A találmány szerinti vizsgáló berendezés felüle­tek, különösen pedig szálasanyagok felületének vizsgálatára, amely felületek a vizsgáló berendezé­sen keresztül vannak vezetve, például Al/Cu össze­kötővezetékekhez, ahol a vizsgálandó anyagot egy induktív tekercsen vezetjük keresztül. A találmány szerinti vizsgáló berendezés lényege abban van, hogy a mérőszonda, amelyben induktív tekercs és korrekciós kondenzátor van elhelyezve, vezetékkel össze van kapcsolva az oszcillátorral, amely oszcillátor kapacitásdiódát tartalmaz, to­vábbá az oszcillátor kimenetével határoló áramkör, FM-demodulátor és 90°-os fázístolást végző fázis­toló áramkör van egymásután sorosan kapcsolva, és az FM-demodulátor AFC kimenete nagy időál­landójú párhuzamos RC tagon keresztül van az oszcillátorral összekapcsolva, és közvetlenül van a párhuzamosan elhelyezett küszöbérték áramkörrel összekapcsolva, továbbá a vizsgáló szonda induk­tív tekercse a vezeték, a kapacitív feszültségosztó valamint a korrekciós kondenzátorral együtt egy rezgőkört képez, amely a vizsgáló szondán áthala­dó anyag összekötésében jelentkező hiba esetén a frekvenciáját megváltoztatja. A találmány szerinti vizsgáló berendezés egy elő­nyös kiviteli alakja szerint a vizsgálószonda leg­alább két csúszóbetétet tartalmaz, amelyek szigete­lő anyagból kiképezett tartóelemeken vannak cse­­rélhetően elhelyezve, és átmenő furatokkal vannak ellátva, amelyek tengelyirányban egymással szem­ben vannak elhelyezve, és a bemeneti nyílás az áthaladási iránnyal ellentétes. A találmány szerinti vizsgáló berendezés egy to­vábbi előnyös kiviteli alakja szerint az induktív tekercs üreges, hengeres szigetelő anyagból kiképe­zett távtartókra van felerősítve. Az oszcillátor gerjesztett állapotát belső kapaci­tív elosztó segítségével tartjuk fenn. A találmány szerinti berendezésnél az oszcillátor egy további kapacitásdiódát is tartalmaz, amely a frekvencia utánállítására szolgál, ha a vizsgálandó vezeték át­mérője változik. Ez a kapacitáscióda potenciomé­­terrel van összekapcsolva. Ha például egy Al/Cu összekötő vezeték hibás, akkor a vizsgálandó be­rendezésen áthaladó vezeték rézrétegén rés keletke­zik, illetőleg a rézréteg nem lesz zárt. Ekkor a mérő­szondának a rezgési frekvenciája, amelyet az in­duktivitása és a külső és belső kapacitások összege határoz meg, megváltozik olymódon, hogy zárt rézfelület esetén magasabb, nem zárt rézfelület ese­tén pedig alacsonyabb lesz a frekvencia, illetőleg ezekbe az irányokba hangolódik el a rezgőkör. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom