187102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gallium tartalmú ötvözetek előállítására

1 187 102 2 A találmány tárgya eljárás gallium tartalmú öt­vözet előállítására, amelynek segítségével a gallium kellő biztonsággal, mennyiségileg reprodukálható­an ötvözhető. A közelmúlt fejlesztési törekvéseinek eredménye­képpen korróziónak, hőkorróziónak, kopásnak ki­tett alkatrészek és egyéb termékek gyártásához olyan közepes és erősen ötvözött ötvözeteket dol­goztak ki, amelyek galliumot tartalmaznak. Ezeknek az ötvözeteknek a tulajdonságait a gal­lium előnyösen változtatja meg. Javítja a korrózió­val, erózióval szembeni ellenállásukat, a polírozha­­tóságot. Különösen jelentős a galliumötvözésnek - már mikroötvözőként is - az ötvözetek formatöltő képességét növelő hatása. Folyékony fém felületén levő gallium-oxid jól nedvesíti a nem fémes, kerá­mia jellegű anyagokat. Már kis gallium tartalom esetén is képződik annyi gallium-oxid öntéskor a folyékony fém felszínén, amelynek hatására ezek az ötvözetek is jobban nedvesítik az öntőforma falát, jelentősen javítja az ötvözet formatöltő képességét. A különben - a legkedvezőbb esetben is - csak közepesen önthető ötvözetek jól önthetővé válnak. Kisebb hőmérsékletű folyékony ötvözettel tölthető meg ugyanaz az öntőforma, mint galliumötvözés nélkül, így csökkenthető az ötvözet túlzott túlheví­­téséből adódó selejt-gázosság; porozitás; makro­­mikro szívódások; zárványosság stb. - Galliumöt­vözés esetén - ugyancsak a formatöltőképesség ja­vulása miatt - kisebb forgácsolási ráhagyással, mé­­retpontosabb, vékonyabb falú, tehát kisebb súlyú tömörebb öntvények készíthetők, egyidejűleg csök­kentve a hidegfolyásos, gyúródott, csonka öntvé­nyek arányát is. A gallium élő szervezetet nem károsít, így az ismertetett kedvező hatásai különö­sen jelentősek a betegellátáshoz készülő ötvözetek - pl. fogtechnikai ötvözetek és eszközök gyártása esetén. Gondot jelent azonban a különböző ötvözetek gyártásakor a gallium előírt mennyiségű ötvözése. A közepesen és erősen ötvözött ötvözetek nagy hőmérsékleten olvadnak. Atmoszférikus olvasztás esetén számottevő az oxigéntartalmuk. A gallium a nagy oxigénaffinitású elemek közé tartozik, így ötvözéskor jelentős, oxidálódásból adódó veszte­séggel - leégéssel - kell számolni. A folyékony ötvö­zetek oxigéntartalma még azonos összetétel esetén is szór, így a leégésből adódó galliumveszteség is változik. Azt, hogy az ötvözetek a megkívánt mennyiségű galliumot kellő biztonsággal tartal­mazzák a gyakorlatban a szükséges mennyiséget jelentősen meghaladó - esetenként 100%-kal - gal­lium ötvözésével érik el. Ez az eljárás azonban nem mindig alkalmazható. Azon túlmenően, hogy a gallium magas ára miatt igen jelentős költségtöbbletet jelent, az esetek jelen­tős többségében a galliumtartalmat előírt alsó és felső határértékek közt kell tartani. A nagymérték­ben változó leégés miatt viszont előfordulhat, hogy az előírt alsó határnál kevesebbet tartalmaz az öt­vözet a gyártási folyamat végén - így az ötvözés hatástalan lesz - vagy túlötvözésből adódóan a gallium tartalma előnytelen tulajdonságváltozáso­kat eredményez. A jelen találmánnyal ezért célunk olyan eljárás kialakítása, amellyel a gallium kellő biztonsággal, előírt mennyiségben ötvözhető. A kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy az eljárás során, amikor az alapfémet és a kívánt alko­tókat kemencében megolvasztjuk, dezoxidáljuk és végül formába öntjük, a találmány szerint a galliu­mot az alapfém és a többi alkotó megolvasztása és dezoxidálása után, közvetlenül a csapolás előtt, utolsó műveletként ötvözzük 0,02-0,5 súlyszázalék kálcium és 0,02-0,5 súlyszázalék cérium, valamint adott esetben 0,02-0,5 súlyszázalék niobium és/vagy 0,05-0,1 súlyszázalék magnézium és/vagy 0,05-0,2 súlyszázalék alumínium kísérőelemekkel együtt. Az eljárás szerint végzett galliumötvözés bizton­ságát tovább fokozhatjuk, ha a kísérőelemeket és a galliumot segédötvözet formájában adagoljuk a folyékony ötvözetbe. Kedvező, ha a kísérőelemek és gallium aránya a segédötvözetben 15 súly% Ga; 15 súly°/0 Ce; 24 súly% Ca; 45 súly% Sí; 1 súly% Al. Adott esetben előnyös lehet, ha a segédötvözet 55 súly% Ni-t; 10 súly% Ti-t; 5 súly% Ce-ot; 5 súly% Ga-ot; 8 súly% Ca-ot; 15 súly% Si-t; 2 súly% Al-ot tartalmaz. Galliumot, valamint kálciumot és cériumot, illet­ve ritkaföldfémeket együttesen tartalmazó ötvö­zetek már korábban is ismertek voltak (ld. pél­dául a 180 626. sz. magyar szabadalmat, illetve a T/29 364. sz. magyar közzétételi iratot). Ezek az elemek azonban a hivatkozott esetekben ötvözőelemek, az ötvözetek felhasználási tulajdon­ságait javító adalékok, amelyek jelenléte a készter­mékben szükséges. A jelen találmánnyal azonban magának a galliumnak a beötvözési technológiájá­ra kívántunk a korábbiaknál jobb megoldást adni. A találmány alapját képező felismerésünk a követ­kező. Gallium tartalmú ötvözetek gyártásakor a gal­liumötvözés biztonságának meghatározó változója az alapötvözetolvadék aktív oxigéntartalma. A különböző típusú vas, nikkel, vagy kobalt alapú ötvözetolvadékok reakcióképes oxigéntartal­ma a kiinduló betétalkotó, az olvasztási mód -, az ötvözet jellegétől függően különösen, de még az adott ötvözet, technológia és berendezés esetén is alkalmanként változó. Az ötvözetolvadékok oxigén-, illetve oxidtartal­­mát az ötvözetre vonatkozó előírások szerinti mér­tékben csökkenteni kell, illetve stabil nem reakció­­képes oxidokká kell átalakítani. A gallium nagy oxigénaffinitású elem. Amennyi­ben dezoxidáláskor - hasonló oxigénaffinitású -, dezoxidátoralkotókkal együtt kerül a fémolvadék­ba, a gallium egy része is részt vesz a folyamatok-5 10' 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom