187096. lajstromszámú szabadalom • Erősítő szerkezet és megerősítési eljárás teherviselő tartókhoz
1 187 096 2 A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a lehorgonyzó szerv tartó szerkezetbe beépítve függőleges metszetben, a 2. ábra a lehorgonyzó szerv felülnézete, a 3. ábra az erőátadó nyúlvány és a lehorgonyzó szerv hegesztéses kapcsolata függőleges metszetben, a 4. ábra a 3. ábra felülnézete, az 5. ábra a feszítő elemek megfeszített állapotban felülnézetben, a 6. ábra az 5. ábra oldalnézete, a 7. ábra a feszítő kengyel függőleges metszete, a 8. ábra a feszítő hüvely függőleges metszete, a 9. ábra a feszítő hüvely és feszítő nyúlvány függőleges metszete, a 10. ábra a feszítő bilincs függőleges metszete, a 11. ábra egy négyszög keresztmetszetű tartó megerősítése lehorgonyzó szervvel, erősítő elemmel és feszítő bilinccsel, a 12. ábra egy derékszögű sarok megerősítése függőleges metszetben, a 13. ábra egy nem derékszögű sarok megerősítése függőleges metszetben, a 14. ábra egy körkeresztmetszetü tartó megerősítése. Az 1. és 2. ábrán bemutatjuk, hogy az 1 megerősítendő tartó felületét első lépésben „előkészítjük” oly módon, hogy a 2 lehorgonyzó szerv 5 erőátadó nyúlványai megfelelő módon tudjanak az 1 megerősítendő tartóban megkapaszkodni. Az 5 erősítő nyúlványok számára ezért az 1 megerősítendő tartóban fészkeket készítünk, majd azoknak az 5 erőátadó nyúlványok által szabadon hagyott részeit a 8 ágyazó habarccsal töltjük ki. A 8 ágyazó habarcs cement vgy műanyag kötőanyagú egyaránt lehet. A 2 lehorgonyzó szervnek az 1 megerősítendő tartóhoz való kapcsolatát szolgálják a 7 szorító anyákkal ellátott 6 rögzítő rudak. A 7 szorító anyák meghúzása után az l megerősítendő tartó egymástól általában nagyobb távolságra elhelyezett 2 lehorgonyzó szervei közé beiktatjuk a 3 erősítő elemeket, pl. vonórudakat, feszítő kábeleket, stb., amelyeket végeiken a 4 lehorgonyzó idomok segítségével csatlakoztatunk a 2 lehorgonyzó szervekhez. Ezt követi a 3 erősítő elemek megfeszítése. A 3. és 4. ábrán azt a megoldást mutatjuk be, amikor az 5 erőátadó nyúlványok 52 csodarabokként vannak kialakítva. Ebben az esetben a 6 rögzítő rudak az 5 erőátadó nyúlványokat a 2 lehorgonyzó szervhez hozzáerősítő 5 varratokkal vannak helyettesítve. A 3 erősítő elemek megfeszítésére ajánlható az 5. és 6. ábrán látható módszer. Az egymás közelében elhelyezett 2 lehorgonyzó szervek 4 lehorgonyzó idomjait a 9 feszítő tuskókkal támasztjuk meg, a szomszédos 2 lehorgonyzó szervek 9 feszítő tuskói között pedig a 10 kitámasztó tagok segítségével távtartást és/vagy relatív eltolódást hozunk létre. A relatív eltolódás sajtó jellegű vagy satu jellegű szervvel állítható elő, és így a 3 erősítő elemekben kívánt nagyságú feszítő erő hozható létre. A 10 kitámasztó tag ilyenkor a már létrehozott relatív elmozdulás állandósítására szolgál csupán. Elvileg fönnáll a lehetősége azonban annak is, hogy maga a kitámasztó tag végezze el - megfelelő kialakítás esetén — a relatív eltolódás létrehozását és ezáltal a 3 erősítő elemek megfeszítését. A 7., 8., 9., 10. ábrán a csavaros feszítő berendezés különböző formáit mutatjuk be. A 7. ábrán a 13 feszítő kengyeles megoldást ábrázoltuk. A 3 erősítő elemek végeit 4 lehorgonyzó idom segítségével e gy-egy 13 feszítő kengyelhez rögzítjük, azokat ped’g két egymással szemben lévő 13 feszítő kengyelbe illeszkedő 13a menetes orsós 13b forgató idommal összekötjük, és egymással ellentétes irányban megfeszítjük. A 8., 9. ábrán bemutatjuk a 12 feszítő hüvelyes megoldást. A szembenlévő 3 erősítő elemek végére egymással ellentétes menetű 14 orsót (8. ábra) vagy 11 feszítő nyúlványt (9. ábra) hegesztünk, amelyeket belső menettel ellátott 12 feszítő hüvely segítségével összekötünk és megfeszítünk. A 10. ábrán 16 feszítő bilincsbe csavarjuk a csavarmenetes végű 3 erősítő elem végét. A 16 feszítő bilincsen belső csavarmenet van. A 12., 13. ábrán látható, hogy alkalmasan kialakított 2 lehorgonyzó szervek segítségével tört vagy görbült felületek esetén is alkalmazható a módszer. Sajátságos helyzet látható a 14. ábrán, ahol a 3 erősítő elemet mintegy „végtelenítjük”, és így kellő számú 9 feszítő tuskó segítségével akár henger alakú palástfelülettel rendelkező szerkezetek is megerősíthetők. A találmány szerinti szerkezetet és eljárást elsősorban teherviselő tartók pl. gerendák, lemezszerkezr tek, héjak, alaptestek, stb. megerősítésére használjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Erősítő szerkezet teherviselő tartókhoz, amely erősítő szerkezet a megerősített teherviselő tartóban előnyösen az üzemi terhekével ellentett értelmű igénybevételeket és/vagy alakváltozásokat hoz létre és ezáltal azok hatását csökkenti, az erősítő szerkezet pedig ezt a tehermentesítést a megerősítendő teherviselő tartó megfeszítésével valósítja meg, és ezért a megerősítendő teherviselő tartóra feszítő erő átadására képes szervekkel, pl. megfeszíthető erősítő elemekkel és azok feszítő erejét a megerősítendő teherviselő tartóra továbbító lehorgonyzó szervekkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a lehorgonyzó szerv (2) erőátadó nyúlványokkal (5, 5a) és/vagy rögzítő rudakkal (6) van ellátva, a teherviselő tartóban (1) a lehorgonyzó szerv (2) erőátadó nyúlványai (5) és/vagy a rögzítő rudak (6) befogadására alkalmas fészkek (la) vannak, a fészkeknek (la) az erőátadó nyúlványok (5) és a rögzítő mdak (6) által szabadon hagyott részei utószilárduló kötőanyaggal (8) pl. cement- vagy műanyaghabirccsal vannak kitöltve, a rögzítő rudak (6) szorító anyával (7) a lehorgonyzó szervhez (2) vannak erősítve, az erősítő elemek (3) — pl. vonórúd vagy feszítő kábel — lehorgonyzó idomok (4) segítségével a lehorgonyzó szervhez (2) van kapcsolva, az erősítő elemek (3) pedig feszítő szerv (9, 11, 12, 13, 16) segítségével meg vannak feszítve). 5 10 15 20 25 30 ’35 40 45 50 55 60 65 3
