187085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytermesztési trágyakompozíció előállítására baromfitollból
1 187 085 2 A találmány tárgya eljárás növénytermesztési trágyakompozíció előállítására haromfitollból. Az eljárással baromfiipari hulladékLollat. alakíthatunk, át nitrogénműtrágyával azonos értékű, ahelyett alkalmazható trágyakompozícióvá. A baromfifeldolgozó iparban hulladékként keletkező tollat - mint ismeretes - kisebb részben textilipari anyagként párnák és paplanok készítésére, nagyobb részben takannánykészítésre használják. A hulladéktól! legnagyobb részét azonban egyáltalán nem értékesítik. Fehérjetakarmánnyá való átalakítását ugyanis az utóbbi időben visszaszorították, mert kiderült, hogy az így készített takarmány nagy fehérjetartalma ellenére sem értékesül kielégítően, sőt gátolja más fehérjék felszívódását. Ezért a toll feldolgozásával előállított takarmányt egyre kisebb mennyiségben használják a korszerű állattenyésztésben A toll mintegy 80 % vázfehérjét, nevezetesei) keratinokat tartalmaz, így kémiai összetételénél fogva igen értékes nitrogénforrás. Fehérjetartalmát azonban igen nehéz felhasználhatóvá tenni, mert a keratinok kémiailag igen ellenálló vegyüietek, csak erélyes beavatkozással hidroüzálhatók. A takarmány előállítása során például úgy járnak el, hogy a tollat legalább 4 bar túlnyomású gőzzel főzik 3 — 5 órán át. Ahhoz, hogy a hulladéktoílat más mezőgazdasági területen, pl. a növénytermesztésben trágyaként lehessen hasznosítani, egyszerű, könnyen megvalósítható eljárással kell megoldani a toliban levő fehérjék jól felszívódó nitrogénvegyületekké való átalakítását. A hulladékanyagok lebontására eddig használt korábban ismert eljárások nem használhatók a toilban levő vázfehérjék lebontására. Ilyen eljárás ismeretes például a 84 015 számú magyar szabadalmi leírásból, amely szerint a különféle hulladékanyagokban levő szerves vegyüíeteket elemi halogénekkel reagáltatják, és így alakítják át trágyakomponensként használható, növények által felszívható vegyideiekké. Ez az eljárás nem alkalmas a toli feldolgozására, mert a keratinok halogénekkel nem bonthatók el. Az eljárás egyébként is hátrányos a nagyüzemi megvalósítás szempontjából, mert igen agresszív reagensek használatát követeli meg. Az elemi halogének használata korróziós veszéllyel jár és jelentős környezetvédelmi és munkavédelmi gondokat okoz. A 4 297 122 számú amerikai szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amellyel megszüntethető a különféle ipari, mezőgazdasági és háztartási hulladékokban levő szerves anyagok környezetkárosító hatása. Az eljárás szerint az ilyen anyagok biológiai lebontását glaciális eredetű üledékes kőzetek kis szemcsenagyságú őrleményének hozzáadásával segítik elő. ily módon meggyorsítják a hulladékok biológiailag lebontható szerves anyagainak lebontását és kémiai megkötését. Ez az eljárás sem alkalmas a toli vázfehérjéinek trágyaként hasznosítható vegyüietekké való átalakítására, mert az ásványi adalék csupán a hulladék-kezelés szokásos körülményei között végbemenő folyamatokat gyorsítja, de nem biztosítja nehezen lebontható vegyüietek megfelelő átalakulását. A találmány célja, hogy mezőgazdasági üzemekben könnyen végrehajtható eljárást biztosítson baromfitól! növénytermesztésben hasznosítható trágyává való feldolgozására a toliban levő vázfehérjék feltárására és növények által felszívható vegyületekké való átalakítása révén. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a fenti célt elérhetjük oly módon, hogy a tollat adott esetben istállótrágyával, tőzeggel, komposzttal, vagy biológiailag bontható ipari vagy mezőgazdasági hulladékanyaggal kombinálva 40 -80 m %, előnyösen 45 — 60 m % víz jelenlétében levegő kizárása mellett legalább 30 napig, előnyösen 40 -80 napig érleljük. A találmány alapja az a meglepő felismerés, hogy a toliban levő vázfehéijék az említett körülmények között anaerob rothasztó baktériumok hatására elbomlanak és növények által felszívható nitrogénvegyületekké alakulnak. Az átalakuláshoz szükséges hőt a kezdeti aerob folyamatok során képződő hőmennyiség biztosítja, így az eljáráshoz hőenergia befektetésére nincs szükség. E felismerés alapján a találmány szerint oly módon járunk el, hogy a baromfifeldolgozó telepekről származó nedves tollat, melynek víztartalmát szükség esetén víz hozzáadásával növeljük a kívánt mértékre, halomba rakjuk, a halmot adott esetben lefedjük és állni hagyjuk legalább 30 napig. Az érés aerob folyamatokkal kezdődik, amelyek során az anyag mintegy 60- 70 "C-ra melegszik fel, és een a hőmérsékleten marad mintegy 14— 17 napig. Eközben gáz fejlődik, mely a levegőt kiszorítja. A szálas szerkezet a hidrolízissel felbomlik, a felhalmozott anyag összeroskad, halmaza tömörül. Ekkor előtérbe jutnak az anaerob folyamatok, miközben az anyag hőmérséklete enyhén lecsökken. A mintegy 30-40X'-on lejátszódó anaerob folyamatok végbemenetele után nitrogén trágyaként használható terméket kapunk. Előnyösen oly módon járunk eí, hogy a feldolgozandó toll nedvesség! ártalmának kiegészítésére hígtrágyát vagy trágyalét használunk. Ezek nitrogéntartalma szintén értékesül a termékben. A kiindulási hulladéktoílat célszerűen más rendelkezésre álló, trágyaként hasznosítható anyaggal együtt dolgozzuk fel. így kombinálhatjuk a tollat istállótrágyával, tőzeggel, komposzttal, továbbá biológiailag bontható ipari vagy mezőgazdasági hulladékanyagokkal, például kertészeti hulladékokkal, burgonyahéjjal, paradicsomtörköllyel, borsótisztitási hulladékkal. A kiindulási anyagokat nem kell feltétlenül összekeverni, előnyösebb azokat váltakozó rétegekben egymásra halmozni. A halomba rakott kiindulási anyagban spontán megindulnak az. érési folyamatok, mert a toll mindig tartalmaz elegendő rothasztó baktériumokat. Ha a halmot nem fedjük le, akkor annak külső rétege biztosítja a lég- és hőszigetelést és átalakulatlanul megmarad. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a halmot például földdel, trágyával vagy tőzeggel lefedjük. Ekkor a fedőréteg szigeteli a felhalmozott kiindulási anyagot, amely teljes egészében átalakul az érés során. Az érési idő elteltével a fedőréteget eltávolítjuk. 5 10 15 20 2v 30 35 40 46 5C 5E 60 86
