187070. lajstromszámú szabadalom • Készülék vér felfogásához és reinfúziójához

1 187 070 2 a tartály külső oldalánál a nyílásokon keresztül kiegyenlíteni. A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy egy készüléket hozzunk létre az autotranszfúzió lefoly­tatásához, amelynek segítségével - az ismert ké­szülékekhez hasonló módon — a vért rövid úton és így annak károsodása nélkül le lehet venni a beteg­től, és a vért ugyanilyen rövid úton, és ugyancsak károsodás nélkül rövid időn belül vissza lehet jut­tatni a betegbe. A feladat megoldására a találmány három, elvi­leg azonos hatású, de szerkezetileg eltérő kiviteli alakot javasol: Kiindulva az előbbiekben ismertetett, ismert ké­szülékből, amely egy alakmerev tartállyal, egy szí­­vócsatlakozássai a vér felszívásához és egy további csatlakozással a vákuumforráshoz rendelkezik, az első találmány szerinti megoldás azzal jellemezhe­tő, hogy az alakmerev tartály egy további, könnyen alakítható tartályt tartalmaz, amelynek belső tere a szívócsatlakozással és a további csatlakozással van összekapcsolva és amely külső oldalával és belső falazatával egy további zárt teret határol, mikoris az alakmerev tartály egy, az említett továb­bi térrel összekötött, elzárható nyomócsatlakozás­sal rendelkezik, amely lehetővé teszi valamely nyo­móközeg tetszés szerinti bevezetését. A találmány ezen első kiviteli alakjánál az alak­merev tartályban és a könnyen deformálódó tar­tályban ható vákuum folytán a vér a szívócsatlako­zás útján leszívható. A tartályban uralkodó váku­um nem eredményezheti a könnyen deformálható tartály összeesését, mivel a szívási folyamat alatt az. említett további tér a könnyen deformálható tar­tály külső oldala és a formamerev tartály belső fala között kifele le van zárva, pl. egy a nyomócsatlako­zásra felhelyezett dugóval, vagy pedig oly módon, hogy a nyomócsatlakozás a szívási folyamat alatt egy nagyobb vákuumot biztosító forráshoz van csatlakoztatva. Amikor a tartály feltöitődött vér­rel, a szívóvezetéket elszorítjuk vagy magát a szívó­csatlakozást zárjuk el valamilyen módon, pl. egy szeleppel és oldjuk a kapcsolatot a vákuumforrás­sal. Ezen túlmenően, a nyomócsatlakozáshoz egy nyomásforrást, pl. egy kézzel működtetett gumilab­­dás kézifújtatót csatlakoztatunk, úgy hogy az emlí­tett további térbe, amely a könnyen deformálható tartályon kívül fekszik, nyomóközeg vezethető be szabályozott mennyiségben és szabályozott nyo­más alatt. Tekintettel arra, hogy az alakmerev tar­tály a nyomóközeg nyomása folytán semmiféle alakváltozást nem szenved, a könnyen deformáló­dó tartályban lévő vérre egy, a nyomóközeg nyo­másának megfelelő nyomás hat, amelynek hatására a vér a betegre való rákapcsolás után, amely egy nyomásinfúziós készülék útján és adott esetben egy elékapcsolt vérszűrővel történik, a szükséges igen rövid idő alatt reinfundálható. Ekkor a tartályban lévő vérre a nyomást nagy felelüten és kívülről visszük fel a könnyen deformálható tartályon ke­resztül, így nem zúzódnak össze a vörös vértestecs­­kék és nem éri károsodás a vér egyéb alkotóit, ami bizony gyakran előfordul a vérnek szivattyúkon való átvezetésénél és a vérrel össze nem férhető anyagokkal való érintkezés során. Nyilvánvaló, hogy a vérre! érintkező belső, könnyen deformáló­dó tartály, amely előnyösen a vértranszfúzióhoz alkalmazott vérzsákokhoz hasonló zsák, egy a vér­rel jól összeférő anyagból, pl polietilénből, szili­kongumiból, PUR-ból vagy PVC-ből készül. A belső tartályt képező zsák célszerűen úgy van kialakítva, hogy az alakváltozást nem szenvedett állapotában messzemenően követi az alakmerev tartály belső falazatának körvonalait, és az alak­merev tartály belső falával — előnyösen a szívó­csatlakozás és a további csatlakozás környezetében - tömítetten van összekötve. Ez az összekötés történhet ragasztással vagy a megfelelően megvá­lasztott anyagú alakmerev és a könnyen deformá­lódó tartály összehegesztésével. A fentiekben ismertetett első kiviteli alakjánál jobb, gyártástechnika szempontjából egy tovább­fejlesztett megoldást képvisel az a kiviteli alak, amelynél pl. a müanyagfóliából készült, könnyen deformálódó zsákba a két homlokoldalon vagy a végeken kemény anyagból készült csatlakozócson­kok vannak behegesztve, melyek külső felülete tö­­mítőfelületet képez és amelyek az alakmerev külső tartály áteresztéseinél lévő, megfelelő tömítőfelüle­­tekkel együttműködnek Ez pl. olyan módon tör­ténhet, hogy a két tömítőfelület egyikébe tömítő­gyűrűket vagy ehhez hasonlót helyezünk be. Arra is van azonban lehetőség, hogy ezen a helyen a műanyagokat összehegesszük vagy összeragasszuk. A zsák helyett a könnyen deformálódó belső tartály céljaira használhatunk egy axiális irányban összenyomható harmonikát, amelyen a két csatla­kozás közül legalább az egyik egy csatlakozócsonk segítségével van kialakítva. Amennyiben a harmo­nika csatlakozásai a két homlokoldalon fekszik — ez ugyan nem kényszerítő megoldás —, úgy az egyik csatlakozást csúszóan és tömítetten kell az alakmerev tartály egyik megfelelő áteresztésében megvezetni, hogy az ebben lévő vér reinfúzió céljá­ból, a nyomóközegnek a szélesebb térbe való beve­zetésével továbbítható legyen. A találmány egy másik alapvető kiviteli alakja ugyancsak a bevezetőnkben ismertetett, ismert ké­szülékből indul ki, amelynél az alakmerev tartály egy szívócsatlakozással van ellátva a vér felszívásá­hoz, valamint egy további csatlakozással, amely­nek segítségével vákuum állítható elő a tartályban. Míg azonban az ismert készüléknél és az előbbiek­ben leírt, a találmány első kiviteli alakjánál a tar­tály alakmerevségét a tartály alapanyagának és fal­­vastagságának megfelelő megválasztásával érjük el, ■ a találmány ezen második kiviteli alakjánál a tar­tályt egy axiális irányban összenyomható harmoni­ka képezi, amelynek axiális alaktartását a szemben­­fekvö oldalakra rögzíthető merev felerősítés bizto­sítja. Maga a harmonika kellő hajlítószilárdsággal rendelkező anyagból készül és falvastagsága úgy van megválasztva, hogy a harmonika egyes hajtá­sainak behajlított élein képződő zsanírszerü film lehetővé teszi ugyan a harmonika említett axiális irányú összenyomhatóságát, azonban az ezáltal elért merevség folytán nem jöhet létre jelentős alak­­változás radiális irányban. Egy merev tartószerke­zet segítségével, pl. egy állvánnyal vagy kerettel, amelybe a harmonika széthúzott állapotában úgy 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom