187017. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék

1 187.017 2 hibák keletkezhetnek a számolás során. Ennek kUcü­­szöbökésére az 1 befoglalótest 2 fedőlapján egy vagy több 13 számlálószerkezet kerül elhelyezésre, amely 13 számlálószerkezet lényegében egy 14 csúszkával ellátott egyszerű számláló. A 2. ábra az 1. ábra szerinti játék felülnézetének vázlatos képe. Az ábrán jól látható, hogy a játék 1 befoglalóteste kocka alakú, amely kocka belseje négy részre, a 11 játékterekre van osztva. All játékterek­hez az 1 befoglalótest 4 oldallapja felöl egy-egy 5 tárolóhely csatlakozik. A 15 nyilakkal azt kívántuk érzékeltetni, hogy a játék során az 1 befoglalótestbe juttatott 10 golyó az itt nem ábrázolt irányítóelemek előzetes beállítása folytán all játéktér különböző részeiről az 5 táolóhely melyik részébe juthat. A találmány szerinti logikai játék működésének jobb megértése végett a 2. ábra alapján részletesen ismertetjük a játék menetét. Elöljáróban meg kell említeni, hogy a találmány szerinti logikai játék a matematikai valószínűségszámításon alapszik. Ebből következik, hogy a legszélső 5 tárolóhelyelcre a 10 golyót csak egyféle irányítóelem beállításával tudjuk továbbítani, míg a középső 5 tárolóhelyekre 1225 féle golyópálya mentén juthat el a 10 golyó. A fentiek figyelembevételével állapítjuk meg az egyes 5 tárolóhelyek pontértékét is. Persze a golyó­pályák ilyen fent említett eloszlását nemcsak az egyes tárolóhelyek pontértékének megválasztásánál vehet­jük figyelembe, hanem azonos szerkezeti kialakítás mellett eltérő nehézségi fokú játékokat hozhatunk létre. Meg kell jegyezni azt is, hogy a játék nehézségi foka nemcsak a pontszámtól, hanem attól is függ, hogy hány szintes tárolóhelyet alakítunk ki, illetve hogy az irányítóelemek hány sorosak. Tehát a találmány szerinti logikai játék pusztán a tárolóhelyek pontértékének megváltoztatásával alkalmassá válik felnőtt és gyermek, sőt magasabb logikai gondolkodást iégnylő, különöböző nehézségi fokú játékra. A találmány szerinti játék nemcsak különböző nehézségi fokú játékra alkalmas, de egyazon kialakítás mellett többféle játék is játszható. így pL a játék célja lehet 1. Egyéni játék esetén:- Minél kevesebb golyódobással, minél magasabb pontszám elérése- tetszés szerinti számú golyóval minél magasabb pontszám elérése- tetszés szerinti pontszám elérése minél kevesebb golyóbcdobással. 2. Társasjáték esetén:- váltott - ciklikus - golyóbedobás és a saját játékterükre juttatott golyókkal minél magasabb pontszám elérése- tetszés szerinti számú dobással ér el több pontot- egy adott pontszámot melyik játékor ér el keve­sebb számú golyóval. Mind az egyéni mind pedig a társasjáték esetén lehetséges egy nehezített változat is, nevezetesen ami­kor a játék célja pontosan 1000 pont elérése. A fent elmondottak alapiján a játék menete a kö­vetkező: A játék megkezdése előtt a játékos illetve játéko­sok tetszőleges helyzetbe állítják a 7 irányítóeleme­ket. Ekkor teljesen véletlenszerű, hogy a 3 bedobó­nyíláson keresztül az 1 befoglalótest belsejébe jut­tatott 10 golyó az 5 tárolóhelyek melyikébe kerül. Tekintettel arra, hogy az 1 befoglalótest zárt nem átlátszó anyagú, így a játékos illetve játékosok nem tudhatják, hogy a bedobott 10 golyó milyen pályát fut be, csupán csak következtethet - abból, hogy melyik 5 tárolóhelyre jutott - a 10 golyó pályájára. ___Ezután a játékos - vagy játékosok felváltva -ismét beállítja a 7 irányítóelemek valamelyikét A 7 irányítóelemek beállítása azt jelenti, hogy a 7 irányí­tóelemet az 1 befoglalótest 4 oldallapja felől mozgat­juk, a 4 oldallapra merőleges irányban, tehát lényegé­ben kihúzzuk illetve betoljuk. Az Irányítóelemek biztonságos beállítását célszerűen elhelyezett retesze­lőelemekkel valósítják meg. A mozgatás mértékét a játékos maga határozza meg. A 7 irányítóelemek mozgatása során a 10 golyó minden esetben más - az irányítóelemen kialakított 8 terelőelemmel kerül érintkezésbe, amely 8 terelőelem a 10 golyót a 7 irányítóelemen lévő 9 nyílásba továbbítja (lásd 3. és 4. ábra). Egy irányítóelemen kettőnél több 9 nyílás található, amely 9 nyílások a 10 golyó átmérőjénél nagyobbak. A 7 irányítóelemek beállítása után ismét bedobunk egy 10 golyót a 3 bedobónyíláson keresztül és a 10 golyó ismét az 5 tárolóhelyek valamelyikébe kerüL Minden egyes bedobási művelet után leolvassuk, hogy hány pontot értünk el. Ezeket a pontokat összeadva adódik, hogy egy játékos hány pontot ért el. Mint már említettük, a számolás megkönnyítésére az 1 befoglalótesten számlálót is elhelyezhetünk. A nehezített változat esetén az győz, aki először eléri az 1000 pontot. Itt jegyezzük meg, hogy abban az esetben, ha a 10 golyó olyan pontértékfl 5 tároló­helyre érkezik, amelynek pontértékét a már meglévő pontokhoz hozzáadva túllépi az előre meghatározott 1000 ponot, úgy az a játékos a további játékból kiesik. Megemlítjük, hogy a találmány szerinti logikai játék további változatát képviseli az a játék, amely­nek golyói négy csoportba oszthatók és eltérő - de csoportonként azonos - színjelzéssel vannak ellátva. Ennél a kiviteli alaknál a tárolóhelyek is eltérő színűek, de színük egy-egy golyócsoport színével azo­nos. Ebben az esetben ún. "Golyórablás" játékra is alkal­mas, amely játék célja, hogy a játékosok úgy állítsák be az irányítóelemeket, hogy a játékostárs golyója a saját tárolóhelyükre kerüljön. A találmány szerinti játék előnye, hogy egyszerű szerkezeti kialakítása mellett is élvezetes és különbö­ző nehézségi játékra alkalmas, tovább egyaránt élve­zetes játékot biztosít felnőtt és gyermek számára. A találmány szerinti játék további előnye, hogy fejleszti a logikai gondolkodást és a koncentráló­képességet. Szabadalmi igénypontok 1. Logikai játék szabályos alakú zárt befoglaló­testtel, amely belső kialakítása révén a játék belse­jébe helyezett játékelemeket - előnyösen golyókat - a befoglalótesthez csatlakozó eltérő pontértékű tárolóhelyekre továbbítja, azzaljellemezve, hogybefoglalóteste (1) bedobónyílással (3) ellátott fedőlapból (2), továbbá oldallapokból (4) áll, amely oldallapok (4) alsó részéhez eltérő pontértékű, egy­mástól bordákkal (6) elválasztott, több szintes nyi­tott tárolóhelyek (5) csatlakoznak, a kocka alakú befoglalótest (1) belső tere négy játéktérre (11) van osztva, továbbá hogy a befoglalótest (1) oldal­lapjának (4) felső részén - a tárolóhelyek (5) felett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom