187006. lajstromszámú szabadalom • Tárolótasak

1 187.006 2 vétlenül megtölthető steril folyadékkal. F,zen találmány szerint ezt a feladatot políolefin­­ből készített tasakkal oldjuk meg, melynek kieresztő­nyílása olefin és vinilacetát kérész,tliálós kopolimeri­­záturnából áll. A találmány szerint ezekután olyan tasakkal ren­delkezünk, mely nagyon kedvező ám műanyagok, mint pl. polietilén, felhasználásával állítható elő. Ehhez alkalmazásra kerülhetnek a szokásos extmdá­­lási eljárások a fóliák vagy a tömlőfóliák előállítására, ami a szakember számára semmilyen említésreérde­­mes problémát nem jelent. A tömlő is, mely a tömlőalakú kieresztőnyílás előállításához kerül alkalmazásra, a nagyon kedvező árú olefin kiindulási anyagokból készül, melyek meg­határozott részarányban vinilacetáttal (VÁC) vannak kopolímerizálva. Ez a kopolimerizáció növekvő VÁC tartalom mel­lett ugrászerűen megnöveli a visszapattanási rugalmas­ságot, ami a tömlő rugalmasságának mértéke. A tisz­tán poliolefinből álló tömlőknek a hátránya ezzel a kopolimerizátummal szemben, hogy' nem eléggé rugalmasak és csatlakozólemekkel, mint tengelykap­csolókkal és hasonlókkal, tömören záró módon nem láthatók el, ami az. orvosi felhasználás területén köte­lező előfeltétel. Ezért mindmáig olyan PVC tömlők felhasználása, melyek ezekkel a nagyon jó rugalmas­sági tulajdonságokkal rendekeznek, - mint korábban már megvilágítottuk - kényszerítő követelménye. Ha pl etilén és vinilacetát (ÉVA) kopolirnerizátu­­mot használunk fel, akkor megállapításra kerül, hogy bár a növekvő VAC-tartalomnial a visszapattanási rugalmasság megnövekszik, viszont az olvadási hőmér­séklet a jelentőséggel bíró VÁC tartományban 100 °C alatti értékekre esik, ennélfogva a tasak sterilizálása, ha rajta ilyen tömlőcsatlakozó van nem lehetséges. Ismeretes ugyan, hogy a VAC-tartalmú poliolefin bázisú tömlők kereszthálósítással termikusán stabili­zálhatok, sőt rugalmassági tulajdonságaik még javítha­tók is, a szakember számára azonban közismert, hogy ezek a kereszthálós tömlők a tasakanyagként felhasznált kiindulási poliolefinnel egyedül nem hegeszthetők össze, minthogy nem képződik kötés a poliolefin és az olefin és VÁC kereszthálós kopoli­­merizátum között. Találmányunk szerint meglepetésszerűen megállapí­tásra került, hogy egy' polietilén tasak és egy még nem kereszthálósodott kopolimerizátumból, mégpe­dig olefin, különösen etilén, és VÁC kopolimerizá­tumból álló tömlő egymással össz.ehegeszthető. A kopolimerizátum kereszthálósítása után ez a kötés már nem szüntethető meg. Ezen túlmenően a kiindu­lási termékek mechanikai tulajdonságai ebben a vég­termékben is megamradnak. Külön ki keli emelni, hogy egy ilymódon kereszt­­hálósított tömlődarabnál, melyet kieresztőnyílásként egy polietiléntasakba behegesztenek, kedvezőek a ru­galmassági és hőállósági tulajdonságok, ami odavezet, hogy a találmány szerinti tasak magas hőmérsékle­teken, pl. 120 X-on sterilizálható és kiváló tartó­tulajdonságokkal rendelkezik a tömlőcsatlakozáson, ilymódon az arra erősített csatalkozódarabok többé már nem húzhatók le. Az ilyen sterilizálható, orvosi célokra szolgáló tasak tehát, amennyiben mechanikai tulajdonságait vesszük figyelembe, egy hagyományos PVC tasak tulajdonságaival legalábbis egyenértékű. Ezenfelül lígyítómentes, minthogy a szokásosan tasakanyagként felhasznált poliolefinanyagok fólia­­alakban semmi lágyítószeradalékot sem tartalmaznak, ügy hogy ráadásul ez hatásosan megakadályozza a mikroorganizmusok megtelepedését. Ennek következ­tében a találmány szerinti tasak minden vonatkozás­ban higiénikusnak tekintendő szemben a ma sokszor használt PVC tasakokkal. Azok közé a felhasználható poliolefinek közé, me­lyek polimerként a találmány szerinti tasak előállí­tására felhasználásra kerülhetnek tartoznak olyan ole­finek polimerizátumai, mint etilén, propilén, buti­lén és hasonlók. Kiindulási olefinként előnyös az etilén, mely adott esetben egy vagy több csoporttal helyettesítve van. Helyetteséként szóbajönnek pL a metíl-, vagy etil­csoport, a vínilcsoport és halogén atomok, különös­képpen a fluoratomok. Különösen előnyös az etilén, mely polietilénné van polimerizálva. Speciális példák a poliolefinekie a polietilén, poli­propilén, poli-n-butil, polüzobutin, poü-4-metil.pen­­ten-1, klórszulfonált polietilén, polisztirol, halogéne­zett polietilének, mint polivinilfluorid, polivinil­­denfluoríd, és polivinildenklorid, polimetilmetakrilát és hasonlók. Az. előbbi poliolefinek előállítására fel­használt olefinek más vinilvegyületekkel képezett kopolimerizátumként és kevert polimerizátumként is felhasználhatók, például mint etilén/propilén mű­anyagok, poli-(etilén)viniIacetát/, akrilnitril(butadién) sztirol-polimerizátumok, etilén-propílén-tömb-kopo­­limerizátum, sztirol-kopolimerizátumok, vinildénfluo­­rid tartalmú kopolimerízátumok, valamint sztirolt tartalmazó kopolimerizátumok. Poliolefinek olyan találmány szerinti termékek, melyek előállítása adott esetben helyettesített etilén vinilpolimerizációja útján történik. Ezek a termékek, további polimerizátumok csekély adalékait is tartal­mazhatják, melyek lényegében nem zavarják vagy vál­toztatják meg ezeknek a poliolefineknek a szerkeze­tét. Így csekély mennyiségben hozzáadagolható szti­­rol vagy poltakrílnitrillel helyettesített etilénvegyüle­­tek. Az így létrejövő poliolefin termékeket az előbb említett poliolefinekhez tartozó termékeknek keli tekinteni. A találmány szerinti poliolefinként előnyösen poli­etilén anyagot használunk a tasakhoz, mely adott esetben csekély mennyiségben tartalmazhat vinil­acetát adalékokat etilén és vinilacetát kopolimer alakjában. Egy ilyen esetben például a vinilacetát koncentrációja elérheti a 10 súly9?-ot. Különösképpen közepestől magas sűrűségig terjedő polietilénféleségek (MDA és HDA) használhatók fel, melyeket szokásosan alacsony nyomású polimeri­­zácóval állítanak elő. Ezeknek a sűrűsége 0,91-0,94 között van, különösképpen 0,935 g/cm3. Ezenkívül a találmány szerint előnyösen felhasz­nálható polietilénnek magas a molekulasúlya és szűk a molekulasúlyszórasa. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy az ilyen poliolefineknek az olvadáspontja nincs a 110-120 C-ű sterilizációs hőmérséklet alatt. Az olvadási tar­tománynak előnyösen 116 °C fölött kell lenni, külö­nösképpen 120-124 °C között, miközben a DIN 53460 szerinti Vicat-lágyuláspontja 115 °C fölött legyen. Az előbb említett EVA polimerizátum (etilén és vinilacetát kopolimerje) esetében az olvadáspont 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom