187002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazolszármazékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

6 187002 nőit, Ont,-molt va try prepámét vagy 2-metoxietanolt használunk. (1) Azokat az (I) általános képleté vegyiilrteket, ahol n jetentése 2, előállíthatjak az aláhhi módon is: Egy (VI) általános kt;jilctt’i vegyiiletet - ahol I!1, X ás R1 jelentése a tent megadott -egy (XVI11) általános kéje let ti a-halogén-aeetPüetsa V(;s/.terrel —ahol Z jelentése halogé-natoin és lejelentésen lenti reagáltatnnk és egy (XIX) általános képleté vegyiiletet kapunk, ahol R1, IC, lí, és Z jelentése a fenti. Ez utóbbit dezacetilez­­ziik és így (XX) általános képleté vegyiiletet kapunk, ahol It1, ft', It1 és Z jelentése a fenti ésa (XX) általános képleté vegyiiletet dehalogénezziik és így (IX)általános képleté vegyiiletet kapunk, ahol a szubsztituensek je­lentése a fent megadott. Z jelentésében a halogénatom ugyanazt jelenti, mint X jelentésében. Ka a (VI) általános képletéi vegyiiletet (XVIII) általános képleté vegyiilettel reagáltatjuk, és (XIX) általános képleté vegyiiletet kapunk, akkor X és Z jelentése azonos vagy különböző lehet, de legelő­nyösebb, ha X jelentése brómatom és Z jelentése klór­atom. A reakciót ugyanolyan körülmények között hajt­hatjuk végre, mint a (VI) és (VII) általános képleté ve­­gyiiletek reakcióját. A (XIX) általános képletéi vegyiiletet dezacetilezve (XX) általános képleté vegyiiletet kapunk. Ezt a reak­ciót előnyösen oldószerben és rendszerint léig jelenlété­ben végezzük. Lúgként nátriumhidroxidot, káliumhidroxidot, bá­­riumhidroxidot stb. használhatunk és oldószerként al­­kanol, pl. metanol, etanol, propanol jöhetnek szóba. A reakció hőmérséklete rendszerint 0—100 °C között van. Ha a reakciót víz jelenlétében végezzük és nem kevesebb, mint 2 ekvivalens bigot használunk, akkor az észterkötés a dezacetilezéssel egyidejűleg hidrolizá­­lódik és így R:1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (XX) általános képleté vegyiiletet kapunk. Ha a reakciót vízmentes körülmények között hajtjuk végre, különö­sen vízmentes báriumhidroxid jelenlétében, akkor olyan (XX) általános képleté vegyiiletet kapunk, ahol R3 jelentése rövidszénláncú alkilcsoport. Ezekben a reakciókban a használt alkáli mennyisége 1 mól (XIX) általános képleté vegyiiletre számítva 1—5 mól. Az így kapott (XX) általános képleté vegyiiletet de­halogénezziik és igya (IX) általános képleté célvegvii­­letet kapjuk. Ezt a reakciót előnyösen redukálószer je­lenlétében végezzük. Redukálószerként használhatunk pl. hidrogént vagy fém és sav kombinációját. Hidrogén használata esetén előnyös katalitikus reakció végrehaj­tása, megfelelő katalizátor, pl. palládiumcsontszén,pal­ládiumkorom stb. használata esetén, oldószerként pl. metanolt, etanolt, propanolt vagy etilacetátot haszná­lunk. A reakciót előnyösen a reakció során keletkező hidrogénhalogenid megkötésére alkalmas szer, pl. nát­­riumacetát, káliumacetát vagy ezek vizes oldata jelen­létében végezzük. Fém és sav alkalmazása esetén sav­ként használhatunk hangyasavat, ecetsavat, sósavat és fémként, pl. cinket, vasat, ónt stb. A sav egyaránt alkanolt, pl. metanolt, etanolt stb. használhatunk, a reakció hőmérséklete rendszerint 20—100 °C. Ha az a)—fi) eljárások bármelyikével kapott (I) ál­talános képleté vegyidet R:! helyén hidrogénatomot tartalmazó szabad karbonsav, akkor ez a vegyidet bá­­zissal ismert módon gvógyászatilag elfogadható sóvá I alakítható. Ilyen sók lehetnek a nátrium-, kálium-, alu­mínium- és kaleium-sók. Az (I) általános képleté vegyiiletek új vegyéletek, melyeket mindeddig nem írtak le az irodalomban ésa Vegyiiletek hipuglikémiás glükóz-tolerancia fokozó ha­tást, inzulinérzékenységnövelő hatást mutatnak emlős .illatoknál, pl. egerem, patkányon, nvülon, majmon, va­lamint emberen. Toxieitásuk igen alacsony és a fenti tulajdonságok eredményeképpen különösen értékes an­­tidiabetikus gyógyszerkészítmények hatóanyagai. ( >r­­vosi használatra az (I) általános képleté vegyiiletet egy sóját gvógyászatilag elfogadható hordozóval, segéd­anyaggal vagy hígítóval keverhetjük össze és így dó­zisformákat, pl. port, granulátumot, tablettát, injek­cióit, stb. állíthatunk elő, melyeket biztonságosan ada­golhatunk orális vagy más módon. Diabétesz kezelése esetén az (I) általános képleté vegyidet dózisa a beteg­ség komolyságától és más tényezőktől függ. Általában a napi orális dózis egy felnőtt embernél 1—120 mg 'test­­siílykg. előnyösen 1—20 mg és ezt előnyösen 2—2 osz­tott dózisban adagoljuk. A vegyiiletek hasznosságát mutató farmakológiai adatokat az alábbiakban közöljük: 1. Inzulin-érzékenység növelő hatás egéren Biokísérlet: egy inzulin-érzékenységi tesztet hajtot­tunk végre ICR 7—9 hetes hímnemé egereken, melye­ket CE—2 szilárd táppal neveltünk (Japán Clea, K. K.). Öt egérből álló ICR egércsoportoknak 100 mg/kg teszt­­vegyidetet adagoltunk 5°0-os gumiarábikumoldattal készített szuszpenzió formájában, orálisan, éjjeli éhez­­tetés után ismét 100 mg/kg tesztvegyületet adagoltunk. Egy kontrollcsoportban lévő állatok 5%-os vizes gumi­­arábikumoldatot kaptak. 20 perccel az adagolás pilla­nata után 0,1 U/kg inzulint (Regular, Xovo) fecsken­deztünk be intraperitoneálisan. Az injekció után 0, 60 és 120 perccel vérmintákat vettünk a szemgödri vénás érfonatból, hogy a vérglükózszintet megmérjük. A glü­kózszintet enzimtechnikával mértük glükóz-oxidáz al­kalmazásával. A tesztvegvületek viszonylagos hatás­­erősségét a kontrollcsoport átlagos glükózszintjéhez vi­szonyítva értékeltük ki és a vérgliikóz.szint °0-os csök­kentésében fejeztük ki. Eredmények: A teszteredményeket az 1. táblázat nm­­tatja. 1. Táblázat (I) általános képlet & vegyiiletek R1 R2 R3 n Inzulin-érzékenység teszt Yérglükózszint csökkenése °0 0 perc 60 perc 120 perc 1 ch3 H. H 2 25 28 22 2 ch3 p-Cl H 2 35 19 9 3 ch3 p-Cl H 1 —4 16 21 4 ch3 m-Cl H 2 14 23 10 5 ch3 P-F H 2 6 8 15 6 ch3 m-CF, H 2 —3 10 18 7 CH, P-CF, H 2 7 18 17 5 10 15 20 25 30 35 45 40 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom