187001. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelésű kazánberendezés rostélytámasztó tüzeléssel és szénbolygató szerkezettel

2 187001 3 során morzsolódik, elporlik ős hiába volt ('lőtte osztá­lyozva a tüzelésbe nagy portartalmú szén kerül. A találmány szénportüzelésű kazánberendezés ros­télytámasztó tüzeléssel és szénbolygató szerkezettel, amelyben nagy portartalmú, gyengeminőségű szenek a kazánterheléstől függetlenül folyamatos stabil tűz­­vezetéssel eltiizelhetők, tetszőlegesen kis egység telje­sítményeknél is. Ismeretes, hogy a nagy portartalmú, gyengeminősé­gű szenek szénportüzeléssel előnyösen eltiizelhetők. A szénportüzelésben a szénörlőmalom a teljes szénmeny­­nyiséget megőrli és az őrleményt egy légszéren átvezet­ve osztályozza és az elegendően finom szénport a kazán tűzterébe fújja. A szén őrlésének, szerelésének módja sokféle lehet, ezek között a legismertebbek a ventillátor malom, a görgős malom és a golyós malom. Bármelyik őrlési rendszernél a végeredmény az átlag 200 /í szem­­nagvságii őrlemény, ami egyrészt a kis szemcseméretek miatt a tűztérben lebegtetésben tartható, másrészt a nagy fajlagos felületből adódó nagy reakciófelület miatt gyorsan és tökéletesen kiégethető. A szénpor elégése során keletkezett hő nagy részét a kazán forrcsövekkel borított tűzterében sugárzásos hő­átadással hasznosítják. A szénportüzelésű kazán besugárzott tűzterének alapvetően két fő feladatot kell teljesítenie. A szénportüzelésből annyi hőt kell elvonni, hogy a tűztér végén, az első konvektiv felületnél — amely ál­talában a túlhevítő a kiégett szénporszemcsék salak­maradványának hőmérséklete a salakolvadási pont alatt legyen, másrészt a sugárzó tűzteret olyan sűrűn kell forrcsövekkel borítani, hogy a tűztérben ne legye­nek olyan hűtetlen felületek, amelyre a tűztérben le­begtetett, még nem teljesen kiégett szénporszemcse rá­rakódhat és a nagy hőfok miatt az olvadt salak rásül­het. A szénportüzeléseknek előnyei mellett két hátrányos tüzeléstechnikai tulajdonságuk van. A kazán teljes ter­helésére méretezett tűztér gyakorlatilag állandó hő­mennyiséget von el a szénporlángtól, akkor is, ha a ka­zán csökkentett részterheléssel üzemel. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy részterhelésnél csökken a tűztér hő­foka, és van egy olyan minimális terhelés amikor a szén­porláng hőmérséklete a gyulladást és stabil elégetést biztosító hőfok alá csökken és a láng kialszik. A másik hátrány a fenti körülménnyel függ össze, ugyanis a ka­zánok tűztere annál kisebb, minél kisebb egységteljesít­ményű kazánt építenek és a geometriai törvények sze­rint a tűztérnek — mint hasábnak — a határoló feliile­­te a csökkenő térfogathoz viszonyítva fajlagosan egyre ' nagyobb, ami azt jelenti, hogy a tűztér hűtési ténye­zője a tűztér méret csökkenésével arányosan növekszik. Van egy olyan minimális kazánteljesítmény, aminél kisebbet szénportüzeléssel nem lehet megvalósítani. Ez a határteljesítmény az eltüzelt szénminőségtől is függő­en általában 20 —35 t/ó. Ezeknél a határteljesítményre épült kazánoknál a minimális terhelhetőség korlátái fokozottan jelentkeznek, azaz általában 60—80% ter­helés alá a tűzkialvás veszélye nélkül nem lehet a telje­sítményt csökkenteni. A széntüzelésnek egy másik ismert módja a rostély­­tiizelés és ezek között a korszerű zónás vándorrostély - tiizelések, amelyek elsősorban kis kazánoknál előnyö­sen alkalmazhatók. A rostélytüzelések ismert előnyei­vel szemben áll az ti hátrányuk, hogy gyengeminőségű, főként a nagy portartalmú szenek eltüzelésére vagy tel­jesen alkalmatlanok, vagy csak igen nagy nehézségek­kel, állandó manuális beavatkozással és rendkívül rossz hatásfokkal tarthatók üzemben. A találmány célja a szénportüzeléseknek a kazántel­jesítmény leszabályozásával együttjáró hátrányainak kiküszöbölése és a határteljesít rnénynél kisebb kazánok szénportüzelésének megvalósítása támasztó rostélytü­zeléssel és szénbolygató szerkezetnek a beiktatásával. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy fenti célnak eleget tehetünk, ha a szénportüzelésű tűztér alá a kazán teljes teljesítményének legalább 15*30%-ára méretezett vándorrostélyt építünk és a rostélyra ada­golt szenet a szén őrléséhez a malomba beszívott forró füstgázárammal a malom elé iktatott .szénbolygató szerkezetben, előnyösen ferde forgócsöves bolygatóban vagy a szénáram fellazítását végző kis kerületi sebessé­gű, verőléces bolygatóban portalanítjuk és a port a ma­lomba, a darabos szenet a rostélyra adagoljuk. A tüzelés céljára a kazánba bevitt szenet a választott szénpor-rostélytüzelés hányad határán belül tetszőlege­sen lehet szétosztani azáltal, hogy a szénőrlőmalomba és a rostélyra külön-külön szabályozható szénadagolón adjuk fel a szenet, valamint a szénbolygatószerkezetek fordulatszámának a változtatásával a portalanítás el­választási szemcsehatára változtatható, miáltal a ros­télyra és a malomba kerülő szén aránya is megváltozik. A találmány szerinti szénportüzelésű kazánberende­zés rostélytámasztó tüzeléssel és szénbolygatóval, meg­oldja a kitűzött feladatot, tudniillik tetszőlegesen kis teljesítményű kazánnál is lehetővé teszi a jó hatásfokú szénportüzelés megvalósítását azáltal, hogy a szénpor­­lángot a támasztórostélyon fekvő tűzágy stabilizálja, továbbá a rostélyon is jó hatásfokú tüzelés valósítható meg azáltal, hogy a rostélyra a malomba beszívott for­ró füstgázárammal a szénbolygató szerkezetben porta­lan ított szén kerül. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést szemlél­teti, amelynél a rostély elé forgócsöves szénbolygató van építve. A 2. ábra a találmány szerinti berendezésnek azon részlete, amelynél a rostély elé verőléces szénbolygató van építve. Amint az 1. és 2. ábrából látható az 1 szénbunkerből a szenet a 2 adagoló a 3 szénejtőcsövön adagolja a 4 szénőrlőmalomba. A 4 szénőrlőmalom az őrléshez szük­séges forró gázokat az 5 füstgázelszívó aknán a 6 tűz­­térből szívja el. A megőrölt szénpor a 7 .szénporvezeté­ken és a 8 szénporégőkön jut a 6 tfíztérbe. A 9 szénbun­kerből a szenet a 10 szénadagoló all szénejtőcsövön adagolja a 12 rostélygarat elé szerelt 13 forgócsöves szénbolygatóba vagy a 14 verőléces szénbolygatóba. Ezekben a szénbolygató szerkezetekben intenzíven bolygatott szénből az 5 füstgázelszívó aknából a 4 ma­lom felé áramló forró füstgáz a 15 rostélyon eltüzelésre alkalmatlan finom 0—5 mm szemcséket magával ra­gadja, és a 11 szénejtőcsövön a 16 összekötőcsövön és a 3 szénejtőcsövön át a 4 szénőrlőmalomba juttatja, ahol a nyersszénnel együtt megőrlődik. A tűztérből el­szívott forró gázok hőfokának beállítására a 17 beszívó­­csonkban elrendezett 18 csappantyú szolgál. A 13 forgó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom