187001. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelésű kazánberendezés rostélytámasztó tüzeléssel és szénbolygató szerkezettel
2 187001 3 során morzsolódik, elporlik ős hiába volt ('lőtte osztályozva a tüzelésbe nagy portartalmú szén kerül. A találmány szénportüzelésű kazánberendezés rostélytámasztó tüzeléssel és szénbolygató szerkezettel, amelyben nagy portartalmú, gyengeminőségű szenek a kazánterheléstől függetlenül folyamatos stabil tűzvezetéssel eltiizelhetők, tetszőlegesen kis egység teljesítményeknél is. Ismeretes, hogy a nagy portartalmú, gyengeminőségű szenek szénportüzeléssel előnyösen eltiizelhetők. A szénportüzelésben a szénörlőmalom a teljes szénmenynyiséget megőrli és az őrleményt egy légszéren átvezetve osztályozza és az elegendően finom szénport a kazán tűzterébe fújja. A szén őrlésének, szerelésének módja sokféle lehet, ezek között a legismertebbek a ventillátor malom, a görgős malom és a golyós malom. Bármelyik őrlési rendszernél a végeredmény az átlag 200 /í szemnagvságii őrlemény, ami egyrészt a kis szemcseméretek miatt a tűztérben lebegtetésben tartható, másrészt a nagy fajlagos felületből adódó nagy reakciófelület miatt gyorsan és tökéletesen kiégethető. A szénpor elégése során keletkezett hő nagy részét a kazán forrcsövekkel borított tűzterében sugárzásos hőátadással hasznosítják. A szénportüzelésű kazán besugárzott tűzterének alapvetően két fő feladatot kell teljesítenie. A szénportüzelésből annyi hőt kell elvonni, hogy a tűztér végén, az első konvektiv felületnél — amely általában a túlhevítő a kiégett szénporszemcsék salakmaradványának hőmérséklete a salakolvadási pont alatt legyen, másrészt a sugárzó tűzteret olyan sűrűn kell forrcsövekkel borítani, hogy a tűztérben ne legyenek olyan hűtetlen felületek, amelyre a tűztérben lebegtetett, még nem teljesen kiégett szénporszemcse rárakódhat és a nagy hőfok miatt az olvadt salak rásülhet. A szénportüzeléseknek előnyei mellett két hátrányos tüzeléstechnikai tulajdonságuk van. A kazán teljes terhelésére méretezett tűztér gyakorlatilag állandó hőmennyiséget von el a szénporlángtól, akkor is, ha a kazán csökkentett részterheléssel üzemel. Ennek az a következménye, hogy részterhelésnél csökken a tűztér hőfoka, és van egy olyan minimális terhelés amikor a szénporláng hőmérséklete a gyulladást és stabil elégetést biztosító hőfok alá csökken és a láng kialszik. A másik hátrány a fenti körülménnyel függ össze, ugyanis a kazánok tűztere annál kisebb, minél kisebb egységteljesítményű kazánt építenek és a geometriai törvények szerint a tűztérnek — mint hasábnak — a határoló feliilete a csökkenő térfogathoz viszonyítva fajlagosan egyre ' nagyobb, ami azt jelenti, hogy a tűztér hűtési tényezője a tűztér méret csökkenésével arányosan növekszik. Van egy olyan minimális kazánteljesítmény, aminél kisebbet szénportüzeléssel nem lehet megvalósítani. Ez a határteljesítmény az eltüzelt szénminőségtől is függően általában 20 —35 t/ó. Ezeknél a határteljesítményre épült kazánoknál a minimális terhelhetőség korlátái fokozottan jelentkeznek, azaz általában 60—80% terhelés alá a tűzkialvás veszélye nélkül nem lehet a teljesítményt csökkenteni. A széntüzelésnek egy másik ismert módja a rostélytiizelés és ezek között a korszerű zónás vándorrostély - tiizelések, amelyek elsősorban kis kazánoknál előnyösen alkalmazhatók. A rostélytüzelések ismert előnyeivel szemben áll az ti hátrányuk, hogy gyengeminőségű, főként a nagy portartalmú szenek eltüzelésére vagy teljesen alkalmatlanok, vagy csak igen nagy nehézségekkel, állandó manuális beavatkozással és rendkívül rossz hatásfokkal tarthatók üzemben. A találmány célja a szénportüzeléseknek a kazánteljesítmény leszabályozásával együttjáró hátrányainak kiküszöbölése és a határteljesít rnénynél kisebb kazánok szénportüzelésének megvalósítása támasztó rostélytüzeléssel és szénbolygató szerkezetnek a beiktatásával. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy fenti célnak eleget tehetünk, ha a szénportüzelésű tűztér alá a kazán teljes teljesítményének legalább 15*30%-ára méretezett vándorrostélyt építünk és a rostélyra adagolt szenet a szén őrléséhez a malomba beszívott forró füstgázárammal a malom elé iktatott .szénbolygató szerkezetben, előnyösen ferde forgócsöves bolygatóban vagy a szénáram fellazítását végző kis kerületi sebességű, verőléces bolygatóban portalanítjuk és a port a malomba, a darabos szenet a rostélyra adagoljuk. A tüzelés céljára a kazánba bevitt szenet a választott szénpor-rostélytüzelés hányad határán belül tetszőlegesen lehet szétosztani azáltal, hogy a szénőrlőmalomba és a rostélyra külön-külön szabályozható szénadagolón adjuk fel a szenet, valamint a szénbolygatószerkezetek fordulatszámának a változtatásával a portalanítás elválasztási szemcsehatára változtatható, miáltal a rostélyra és a malomba kerülő szén aránya is megváltozik. A találmány szerinti szénportüzelésű kazánberendezés rostélytámasztó tüzeléssel és szénbolygatóval, megoldja a kitűzött feladatot, tudniillik tetszőlegesen kis teljesítményű kazánnál is lehetővé teszi a jó hatásfokú szénportüzelés megvalósítását azáltal, hogy a szénporlángot a támasztórostélyon fekvő tűzágy stabilizálja, továbbá a rostélyon is jó hatásfokú tüzelés valósítható meg azáltal, hogy a rostélyra a malomba beszívott forró füstgázárammal a szénbolygató szerkezetben portalan ított szén kerül. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést szemlélteti, amelynél a rostély elé forgócsöves szénbolygató van építve. A 2. ábra a találmány szerinti berendezésnek azon részlete, amelynél a rostély elé verőléces szénbolygató van építve. Amint az 1. és 2. ábrából látható az 1 szénbunkerből a szenet a 2 adagoló a 3 szénejtőcsövön adagolja a 4 szénőrlőmalomba. A 4 szénőrlőmalom az őrléshez szükséges forró gázokat az 5 füstgázelszívó aknán a 6 tűztérből szívja el. A megőrölt szénpor a 7 .szénporvezetéken és a 8 szénporégőkön jut a 6 tfíztérbe. A 9 szénbunkerből a szenet a 10 szénadagoló all szénejtőcsövön adagolja a 12 rostélygarat elé szerelt 13 forgócsöves szénbolygatóba vagy a 14 verőléces szénbolygatóba. Ezekben a szénbolygató szerkezetekben intenzíven bolygatott szénből az 5 füstgázelszívó aknából a 4 malom felé áramló forró füstgáz a 15 rostélyon eltüzelésre alkalmatlan finom 0—5 mm szemcséket magával ragadja, és a 11 szénejtőcsövön a 16 összekötőcsövön és a 3 szénejtőcsövön át a 4 szénőrlőmalomba juttatja, ahol a nyersszénnel együtt megőrlődik. A tűztérből elszívott forró gázok hőfokának beállítására a 17 beszívócsonkban elrendezett 18 csappantyú szolgál. A 13 forgó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
