186996. lajstromszámú szabadalom • Hálós vasalás vasbetonszerkezetekhez

6 186996 7 huzalt a belső tartományban mindig elhagytunk, amire az ,,w.«” távolságadattal utaltunk a háló szimmetria­tengely-tartományában. A két .széltartományban elhelyezkedő 3, 4 hossz­irányú huzal egymástól b távolságban van elhelyezve, amely lényegesen kisebb, mint a többi hosszirányéi huzal közötti a távolság, és előnyösen kb. 20—50 mm nagyságú. Az 1 keresztirányú huzalok egymástól ugyancsak egyenlő r távolságban vannak, mely azonban rendsze­rint nagyobb a belső hosszirányéi huzalok közötti tá­volságnál. Az 1 keresztirányéi huzalok 2 végrészei min­den hálóteremen a háló A'—A' hosszirányú tengelyére szimmetrikusan hurokká vissza vannak hajlítva, és 11 hegesztési helyen a peremen elhelyezett, legkülső 3 hosszirányú huzallal rendre össze vannak hegesztve. A hurkok azonban visszahajlíthatók a második, belső peremelhelyezésű 4 hosszirányú huzalig is, és csak ez­zel, vagy mindkettő peremtartományi 3, 4 hosszirá­nyú huzallal összehegeszthetők. Ha az 1. ábra szerinti hálóknál a belső c távolság a szomszédos 1 keresztirányú huzalok között nagyobb, mint a visszahajlított keresztirányú huzalvégek által képzett 2 végrésznek az 5 hosszirányú huzalok irányá­ban mért s kiilméretének kétszerese, akkor a hálók váltakozva lS02-kal összefordított helyzetben jó hely­­kihasználással egymásrahalmozhatók. Ebben az eset­ben ugyanis, mint arra az 1. ábrán szaggatott vonallal utaltunk, egy megfordított hálónak minden 1’ kereszt­­irányú huzalja a meg nem fordított háló egyik 1 ke­resztirányú huzalja mellé fekszik be, és a megfordított háló 1’ keresztirányú huzaljának 2’ végrésze az egyik 1 keresztirányú huzal és a meg nem fordított háló szomszédos 1 keresztirányéi huzaljának 2 végrésze kö­zött foglal helyet. A 2. ábrán látható kiviteli alak szerint az 1 kereszt­­irányú huzalok 2 végrészei akár lekerekített horog alakban (bal oldali hálóperem), akár L alakéi kampó alakban (jobb oldali hálóperem), lehetnek a szélen elhe­lyezkedő 3 hossziránj’ú huzalok irányában vissza ha jlít­va, és nincsenek szükségszerűen hegesztéssel rögzítve. A 3. ábra olyan hálót tüntet fel, amely hasonló fel­építésű mint a 2. ábrán látható háló. Itt azonban mindegyik hálóperemen el van helyezve egy további C hosszirányú huzal is, csekély távolságban a 4 hossz­irányú huzaltól. A 3. ábra szerinti hálóknál mindegyik hálóperemen van egy-egy csoport, az adott esetben mindig három, egymástól kis távolságiján elhelyezett hosszirányú huzal. Ily módon felépített, találmány sze­rinti hálós vasalásokat előnyösen akkor alkalmazunk, amikor a keresztirányú huzalok egyiittdolgozási tulaj­donságai a jó teherhordáshoz csupán két hegesztési ponttal nem kielégítőéin pl. azért, mert a különösen nagy szakítószilárdság követelménye miatt, a kereszt - irányú huzalok csak mérsékelt hordázottsággal vagy recézéssel láthatók el. Három, szorosan egymás mellett levő hegesztési pont kialakításával azonban, minden egyes hurokszerűen visszahajlított keresztirányéi hu­zalvégződés közelében, a keresztirányú huzalból a szükséges erőátvitel a betonba, csennek révén: a csat­lakozó» szomszédos háló kereszt irányú huzaljába biz­tosítva van. A 4. ábra olyan hálót tüntet fel, amelynek felépítése a 3. ábrán látható háló felépítésétől csak abban külön­bözik, hogy a háló X—X hosszirányú középtengelyé­nek mindkét oldalán két, 7, 8 hosszirányú huzal van elhelyezve. Ezek egymástól kis távolságban vannak. Az így felépített hálók a két, 7, 8 hosszirányú huzal közötti tartományban .szétvághatok, és így szimmetriá­júi. következtében, két azonos nagyságú, félszélességű háló keletkezik. Ezzel az intézkedéssel lehetővé válik, hogy az alkalmazási területhez rugalmasabban iga­zodva, a hálót különböző lemezjellegű tartószerkezet­­szélességek liez gazdaságosabban használhassuk. Az a tény, hogy az ily módon kettévágott hálók csupán az egyik oldalon rendelkeznek visszahajlított 2 végrészek­kel, nem hátrányos, mert a félháló olyan közel helyez­hető el a lemezjellegű teherhordó vasbeton szerkezet alátámasztásához, hogy a 7 vagy 8 hosszirányú huzal közül az egyéb közvetlenül az alátámasztáson nyug­szik. Ez elegendő ahhoz, hogy a hálót az alátámasztá­son a betonba lerögzítsük, mert a hajlitónyomaték a tartószerkezet ezen tartományában, és ezáltal a tá­maszon levő acélban ébredő húzóerők, gyakorlatilag nulla értékűek. A félháló visszahajlított 2 végrészek­­kel rendelkező oldala ugyanakkor a teherhordó lemez közepén fekszik, ily módon a csatlakozó, szomszédos hálóhoz van hozzáfordítva, és a találmány szerinti elő­nyös hatásokat teljesmértékben biztosítja. Megjegyezzük, hogy a 7 és S hosszirányú huzalok kö­zötti távolságnak nem kell feltétlenül egyenlőnek lenni a 3. 4 és 5 hosszirányú huzalok közötti távolsággal, mert a 7 és 8 hosszirányú huzalok bemutatott elhelye­zésénél egy előírt kettévágási tartomány létrehozásáról, és nem a keresztirányú huzalok jobb rögzítéséről kí­vántunk gondoskodni. A -5 ábra olyan hálót mutat, mely hasonló a 2. ábrán látható hálóhoz. Ennél azonban a hálószéleken lerô, egymástól kis távolságban futó, 3, 4 hosszirányú huza­lok szomszédságában van egy további csoport, egymás­hoz viszonyítva kis távolságban elhelyezett 9, 10 hossz­irányú huzal is. A hálóperemen elhelyezett 3, 4 hossz­irányú huzalok közül — a belső 4 hosszirányú huzal és a további 9, 10 hosszirányú huzalok közül, a 4 hossz­irányú huzal mellett levő 10 hosszirányú huzal között azonban viszonylag nagy távolság van. Az ilyen hálók úgy fektethetek le, hogy két szomszé­dos háló 4 hosszirányú huzaljai mindig egymás mellé kerüljenek. A háló úgy is lefektethető, hogj- az egyik háló 4 hosszirányú huzalja mindig a csatlakozó szom- S7.édos háló 9 hosszirányú huzalja mellé kerüljön. Ez iróbbi esetben a két háló által lefedett lemezszéles­ség kisebb, mint az elsőként említett elhelyezési alak esetében. Ezek a hálók ezért bizonyos határok között, illesztési rugalmasságot biztosítanak a különböző szé­lességű vasbetét hálóval ellátandó teherhordó vasbe­ton szerkezetek jobb kialakíthatóságához. A találmány szerinti háló egy különleges kiviteli alakj.it mutatja he a 6. ábra. Ez egy olyan háló, amely­nél a keresztirányú huzalok 2 végrészei, pl. a peremen levő 3 hosszirányú huzalokig vannak visszahajlítva és ezekkel 11 hegesztési helyeken „heftelő"-hegesztéssel is összeköthetők, rendelkezik még az A—X hosszirányú középtengely mindkét- oldalán elhelyezett, előírt ketté­vágási tartományt képező 7, 8 hosszirányú huzalokon túlmenően még két további kitüntetett huzalcsoport­­tal is, nevezetesen egymástól kis távolságokban elhe­lyezett 12, 13 és 14, 15 hosszirányú huzalokkal. A 12, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom