186995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes, folyadéktart környezetben, nyújtott időszakra való gyógyszer- vagy más vegyianyag leadásra alkalmas eszköz előállítására
12 1 sor t>5 13 lén, zsugorított poli(vinilklorid), zsugorított polipropilén. zsugorított poliszaim] és a zsugorított poliftotraíluorctilén), hőre lágyuló gyantákból fázis-szétválasztási módszerekkel készítőit pórusos polimerek, amelyek előállítási módjai a Client. Eng. Xcvs, 197,S. december 11, 23. oldalon vannak leírva, de előállíthatok a szakterületen ismert más módszerekkel is. Alkalmas pórusos anyagok a polipropilén és polietilén, különösen a. „szűrőszövet"-ként ismert termékek, továbbá az üveg, a poli(tetratluoretilén),anejlon, a pamut és modakril-rostok. vagyis például olyan hosszúláncú szintetikus polimer akril-rostok, amelyek 35— S3n0 nkrilnitnl-egységct tartalmaznak; továbbá nkrilszálak, példáid olyan szintetikus polimerek, amelyek legalább S3"0 akrilnitrilt tartalmaznak; ezenkívül poliészterek: például olyan hosszúláncú szintetikus polimerek, amelyek legalább S3 súly”0 olyan észtert foglalnak magukban, amely kétértékű alkoholból és tercftálsavból állítható elő; további ilyen anyagok a poli(vinilacetát), poli(vinilkolorid), poli(vinilacetát-co-vinilkIorid), poli(vinilalkohol), poli(vinilalkohol-eo-vinilacctát), poli(vinilalkiléterek); vinilidéncianid, vinilidénklorid, vinilidénriuorid polimerek; valamint polikarbamidok és más a szakterületen ismert anyagok [Encyclopedia of Polimer Science and Technology, Vol. 1, 342 (19G4); Vol. 8. S12 (196S); Yol. 9, 40$ (19.GS); Vol. 10, 347, 20G (196S); Yol. G, 275 (19Ü7); Yol. 11, G2, 445 és 506 (19G9); Yol. 14, 305, 575 (1971), Interscience Publishers, Xew York]. Ezenkívül fémsziták vagy szűrőszövetek, így a rozsdamentes acélból, szénacélból, sárgarézből, rézből, alumíniumból, különböző ötvözetekből, így nikkel-rézötvözetből és hasonlókból készített sziták és szövetek alkalmazhatók. Az egyes anyagokat úgy kell megválasztani, hogy összeférjenek a hidrogéllel, amelyet impregnálásukhoz használunk és megfeleljenek az eszköz végső használatának. így például olyan eszköznél, amelyet nagy pilulakénf alkalmazunk'gyógyszer beadásához emlősöknél hosszú időtartamra, pamutot nem használhatunk pórusos anyagként, mivel azt elbontja a kérődzők gyomra. Olyan eszközben azonban, amely vegyianyag vizes környezetbe való szabályozott kibocsátására szolgál, így akváriumban vagy tárolóban kerül alkalmazásra, használhatunk pamutot. Xej lont nemhasználhatunk pórusos anya gk ént akkor, ha gélesített cellulóztriacetát szolgál hidrogélként, mivel az impregnálásnál használt hangyasav vagy ecetsav elbontja azt. A hidrogéllel impregnált pórusos anyagoknak természetesen elég szilárdaknak, tartósaknak, a gyógyszerrel és a környezettel szemben közömböseknek kell lenniük, hogy a belőlük készült és vegyianyagokat szabályosan kibocsátó eszközök fizikai és kémiai károsodást ne szenvedjenek alkalmazásuk idején. A pórusos anyagot valamely megfelelő hidrogéllel szokásos módon impregnáljuk. Egy előnyös és viszonylag egyszerű módszer a pórusos anyagnak géiesített cclhilóztriacctáttal, amely egy előnyös hidrogél, való impregnálására abban áll, hogy hangyasavval vagy ecetsavval készített ccllulóztriacctát-oldatotbeviszünk a pórusos anyag pórusaiba oly módon, hogy az anyagot a ccllulóztriacetál-oldatba merítjük, vákuum alatt tartott edénybe. Az impregnálást követően a cellulóztriacetáttal „töltött” műanyagot ezután koaguláltatjuk, oly módon, hogy nagy mennyiségű vízzel érintkeztetjiik az egyensúly eléréséig, hidrogéllel impregnált anyag előállítása érdekében. Aliban az esetben, lia a pórusos anyag szinterczett polietilén és a hidrogél cellulóztrincetát, akkor az ecetsav előnyösebb oldószer a cellulóztriacetát számára, mint a hangyasav, mivel jobban nedvesíti a polietilént, mint a hangyasav és így megkönnyíti a hidrogéllel impregnált pórusos anyag készítését. Abban az esetben, ha a hidrogél ctilénglikoldimetakriláttal térhálósított 2-hidroxietilmetakriláthól származik, ahogy a 3 520 949 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírásban le van írva, akkor a pórusos anyag impregnálását úgy végezzük, hogy megtöltjük annak pórusait 2-hidroxictihnetakrilát-etilénglikoldimctakrilát-cleggyel és utána polimerizáljuk a pórusokban lévő elegyet szabadgyökös katalizátor, így terc-lmtilperoktoát hozzáadása útján. Hasonló módon más hidrogélek is bevihetők ily módon a pórusos falakba és az ilyen „in situ” módszerekkel elvégezhető az impregnálás megfelelő anyagokkal. Abban az esetben, ha a hidrogél térhálósított poli viniln lkohol, akkor a pórusokat megtöltjük polivinilalkohol (10%-os vizes oldat) és rezoreinol (2—3%) clegyével a fent leírt módon és a térhálósítást in situ végezzük. Más — a szakterületen ismert — térhálósító szerek is használhatók természetesen erre a célra. Használat előtti tárolásra stabilis eszközök készítésénél a hidrogéllel töltött pórusokat megszabadítjuk a víztől annak érdekében, hogy lehetővé tegyük egyensúlyukat a fent felsorolt vízoldliató folyékony kötőanyagokban. Ahogy már említettük, előnyösen a pórusos falú anyag pórusaiban lévő hidrogélben a vizet ugyanazzal a vízoldható folyékony anyaggal cseréljük ki, amelyet kötőanyagként használunk a tárolóban, ha a tároló vegyianyag-kötőanyag összetételű elegyet tartalmaz. Abban az esetben, ha a vegyianyag egymagában foglalja el az eszköz tárolóterét, akkor a víznek a pórusos fal hidrogéllel töltött pórusaiban lévő hidrogélből való kiszorítására használt vízoldható folyadékot csupán az eszköz végső használata szabja meg, így például a fiziológiailag elfogadható vízoldható folyadék lehet. Az ilyen folyadékot célszerűen akkor viszszük be a hidrogélbe, amikor a pórusos falat készítjük, amelynek a pórusait az eszköz tárolója előtt töltjük meg, a fent leírtak szerint. A találmány szerinti eljárással előállított eszközökhöz legközelebb álló korábbi eszközök-, például a 3 993 073 és a 3 993 072 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírásokban ismertetett eszközök, a pórusos fal pórusaiban lévő közeg és a tárolóban lévő gyógyszerhordozó fázis átbocsátási sebessége közötti különbségtől függenek. A fenti szabadalmi leírásokban leírt eszközökre megadott nulla nagyságrendű kibocsátási sebesség elérése szempontjából lényeges az, hogy az eszközök falaiban lévő közeg átbocsátóképessége a gyógyszerre nézve kisebb legyen, mint a tárolóban lévő gyógyszervivőanyagé. A falban lévő közeg, így az eszköz gyógy szerkibocsátó sebességének a szabályozó részévé válik. Az oldott gyógyszer elég gyorsan átdiffundál a jobban áteresztő vivőanyagon a belső falhoz, így a fal a gvógyszerkiliocsátó sebesség szabályozó része lesz. Ez nulla nagyságrendű kibocsátási sebességet eredményez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 C0 7
