186980. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerkészítmény és e füstölőszerkészítménnyel kezelet élelmiszerburkolat
4 186980 5 tozza, hogy kátránytartalmuk és erősen savas karakterük (pH-értékük 2,5 vagy még ez alatti érték) következtében az élelmiszer-burkolatok bevonásánál, kezelésénél komoly technológiai nehézségekkel kell számolni. A hústermékekhez és különböző élelmiszertermékekhez alkalmazható burkolatok általában csőalakú, anyagukat tekintve előnyösen cellulóz vagy cellulózt tartalmazó burkolatok, amelyek falába adott esetben rostos erősítőháló van beágyazva, így megkülönböztethetünk „rostos” vagy „nem-rostos” cellulózos burkolatokat. Mindkét típusú burkolat nedvességtartalmától függően lehet úgynevezett „szárazállományú” vagy „gélállományú”. A „szárazállományú” burkolatok nedvességtartalma kb. 3—12 súly% közötti érték, míg a „gélállományú” burkolatok nedvességtartalma ezen értékeknél magasabb, amit általában utólagos nedvesítéssel állítanak be a kívánt értékre. A szabadalmi irodalomban számos módszert írnak le élelmiszerburkolatok felületi bevonattal való ellátására. A 3 451 827 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás permetező eljárást közöl számos, bevonásra alkalmazható anyagnak kis átmérőjű burkolatok belső felületére való felvitelére. A 3 378 379 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint „szemcsés” módszert alkalmaznak bevonásra használt anyagok nagy átmérőjű burkolatok belső felületére való felvitele céljából, jóllehet ezeket és egyéb eljárásokat különböző típusú, bevonattal ellátott élelmiszer-burkolat ipari méretű előállítására alkalmazták, olyan burkolatok esetében is, ahol a bevonásra használt készítményként folyékony füstölőszert alkalmaztak, az ilyen burkolatok előállítása különleges ipari feltételeket igényel, és — legjobb tudomásunk szerint — a technika jelenlegi állása szerint ismert, bevonattal ellátott burkolatok egyike sem biztosítja a feldolgozott hústermék füstölt ízét és színét kielégítő mértékben. A 3 330 669 számú Egyesült Államok-beli szabadalomban közzétett eljárás szerint, amely során viszkózus, folyékony füstölőoldatot juttatnak a csőalakú élelmiszer-burkolat belső felére közvetlenül a húspép burkolatba töltése előtt, olyan burkolatot nyernek, amely az élelmiszertermékeknek a hőkezelés és a burkolat eltávolítása után elfogadható színt és ízt biztosít, de az eljárás a gyakorlatban nem vált be nagysebességű, automatikus töltőgépsorok alkalmazása esetén. Az oldat nagy viszkozitása ugyanis korlátozza a burkolat bevonási sebességét, szükségessé válik a gyakori vágás, ami azt eredményezi, hogy a burkolat hosszúsága csekély és a folyamatos lefűzés lehetetlenné válik. A technika állása szerint ismert megoldások — amelyekkel a folyékony füstölőszerrel a bevonatot a burkolat belső felületén alakítják ki — hátránya egyrészt, hogy a belső bevonás költséges technológiai művelet, másrészt hogy korlátozza a folyamatos, gyorsan üzemelő gépsorok sebességét. E hátrányok kiküszöbölését célozta a 62 358 alapszámú Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésben leírt megoldás, amelynek értelmében a természetes, fából származó, vizes, folyékony füstölőszer-készítménynyel a burkolat külső felén alakítunk ki bevonatot. E megoldás hátránya azonban, hogy cellulóztartalmú élelmiszer-burkolatok alkalmazása esetén az erősen savas (2,0—2,5 pH-értékű) vizes, folyékony füstölőszer kátrányos lerakódást idéz elő, amely felhalmozódik a berendezés továbbító- és sajtolóhengerein, és így az egész rendszer kényszerű üzemszünetét okozhatja. A fentiek alapján e találmány egyik célja olyan vizes, folyékony füstölőszerkészítmény biztosítása, amely alkalmas arra, hogy élelmiszerek füstölt színét, szagát és ízét biztosítsa és nem idéz elő kátrányképződést cellulózai apanyagú élelmiszer-burkolatok kezelése során. A találmány másik célja olyan, folyékony füstölőszer-készítménnyel kezelt csőalakú, cellulózos élelmiszer-burkolat biztosítása, amely alkalmazásával a fent említett kátrányképződés problémája nem merül fel. Felismertük, hogy a fentiekben leírt célkitűzéseket kátránymentesített, folyékony füstölőszer-készítménynyel, valamint e készítménnyel bevont élelmiszer-burkolattal valósíthatjuk meg. A találmány tárgya tehát egyrészt, kátránymentesített, vizes, folyékony, füstölt színt, szagot és ízt biztosító füstölőszer-készítmény, amelynek fajlagos fényelnyelőképessége legalább 0,15 körüli érték, előnyösen legalább 0,25 körüli érték 340 nm-en hullámhosszon, fényáteresztő-képessége legalább 50% körüli érték, és előnyösen legalább 7 súly% összes savtartalommal jellemzett kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszerből van előállítva. A találmány vonatkozik továbbá olyan, kátránymentesített, folyékony füstölőszerrel kezelt cellulózos, csőalakú élelmiszer-burkolatra, amelynek bevonatát a találmány szerinti kátránymentesített, folyékony füstölőszer képezi. E bevonatot szárazállományú rostos vagy rostos erősítés nélküli burkolat esetében a burkolat falára olyan mennyiségben visszük fel, hogy a burkolat adszorpciós tényezője 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték legyen, továbbá a bevonatos burkolatból nyert extraktum ibolyántúli fényelnyelőképessége 210 nm hullámhosszon legfeljebb 60%-a legyen egy olyan azonos burkolatról származó extraktum fényelnyelőképességének, amelynek bevonatát kereskedelmi forgalomból beszerezhető, kátrányt tartalmazó folyékony füstölőszer képezi, és amelynek abszorpciós tényezője lényegében ugyanaz, mint a kátránymentesített füstölőszerrel kezelt csőalakú élelmiszer-burkolaté. Gélállományú, rostos erősítés nélküli burkolatok esetében a találmány szerinti folyékony füstölőszerkészítményt olyan mennyiségben visszük fel a burkolat falára, hogy a burkolat abszorpciós tényezője 340 nm hullámhosszon legalább 0,2 körüli érték legyen, továbbá, hogy a burkolat homályossági értéke nem nagyobb, mint egy azonos, de folyékony füstölőszer nélküli burkolat homályossági értéke, vagy a homályossági érték legfeljebb 80%-a egy kátrányt tartalmazó füstölőszerrel bevont burkolat homályossági értékének. A „fajlagos fónyelnyelő-képesség” a folyékony füstölőszer színezőképességének, a „fényáteresztő-képesség” pedig a füstölőszer kátránytartalmának mértéke. Az összes savtartalom minőségi jellemzője a kereskedelmi forgalomból származó kátrányt tartalmazó, fából származó folyékony füstölőszerek és a kátránymentesített folyékony füstölőszerek kátránytartalmának és a fajlagos festőképességnek. (Ez utóbbi 1 mg folyékony füstölőszer fényelnyelő-képességét jelenti.) Nagy általánosságban a magasabb összes savtartalom magasabb kátránytartalmat jelent. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
