186980. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerkészítmény és e füstölőszerkészítménnyel kezelet élelmiszerburkolat
22 186980 23 Az abszorpciós tényező meghatározása céljából a folyékony füstölőszerrel kezelt burkolatból 12,9 cm*-t szárítás után kivágunk, és 10 ml metanolba helyezzük. Egy órányi áztatási időtartam alatt a metanol a burkolat összes füstölési alkatrészét extrahálja. Ekkor az így kapott, füstölési alkatrészeket tartalmazó metanolos oldat ibolyántúli abszorpciós értékét 340 nm hullámhosszon megmérjük. Ugyanúgy, mint a fajlagos fényelnyelő-képesség meghatározása során, a 340 nm hullámhosszúságot azért választjuk, mert nagyszámú," füstölőszerrel kezelt burkolatból származó, folyékony füstölőszer-kivonat spektroszkópiai meghatározása azt mutatja, hogy e hullámhossz környezetében a legjobb a linéarités. Vizsgálataink során oldószeres extrakciós eljárással, illetve szabályzóit hőmérsékleten végzett közömbösítéssel előállított, találmány szerinti, kátránymentesített, folyékony füstölőszerek négy különböző típusával kezelt burkolatokon mérjük az abszorpciós tényezőket. A közömbösítést minden egyes esetben 5,0 pH értékig végezzük. Az így kapott, kátránymentesített, füstölőszer-oldatokat különböző mennyiségekben juttattuk nem rostos, frankfurti virslinek megfelelő méretű, cellulózos gélállományú burkolatok külső felületére, a 4. példában leírt módon. E kísérleteink eredményeit a 4. ábrában összegezzük, amelyben a „Royal Smoke AA”-ból készült folyékony füstölőszer területét diagonális vonalak, a „Charsol X—12”-ból készült, folyékony füstölőszer területét horizontális vonalak, a „Royal Smoke B”-ból készült, folyékony füstölőszer területét függőleges vonalak mutatják. Egy további, egyszerű vonal mutatja azokat a mérési eredményeket, amelyeket a kereskedelmi forgalomból beszerzett „Royal Smoke AA” folyékony füstölőszerből szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítési módszerrel előállított, kátránymentesített, folyékony füstölőszer betöményített formájának alkalmazásával kaptunk. Az ábra gyakorlati alkalmazásának céljából előbb kiválasztjuk az abszorpciós tényező alapján a füstölési szín kívánt mértékét, és a kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer azon típusát, amelyet alkalmazni kívánunk a fentebb leírt három módszer valamelyikével végzett kátrányeltávolítás céljára. Ezt követően meghatározzuk a kátránymentesített, folyékony füstölőszernek a burkolaton kívánt mennyiségét úgy, hogy a találmány megvalósítása által a kívánt jellemzőket elérjük. A füstölési szín és az abszorpciós tényező közötti összefüggés megállapítására kolorimetriás kísérletsorozatot végeztünk frankfruti húskészítményekkel, amelyekbe nem rostos, a fentiekben leírt módon készült, különböző folyékony füstölőszerekkel kezelt burkolatokba töltöttünk. A 11. táblázat összegzi e kísérleteink eredményeit. 11. táblázat Frankfurti készítmény felületi fényerősségének és az abszorpciós tényezőnek az összefüggése A minta Folyékony Felületi Az ab- Fénysorsz. füstölőszer típusa anyagmennyiség mg/cm* szorpciós tényező erősség (—AL) 1. Royal Smoke AA1 _ 0,6 5,0 2. Royal Smoke AA* 1,55 0,6 3,2 3. Royal Smoke AA1 1,63 0,5 2,9 4. Royal Smoke AA* 1,32 0,4 2,4 5. Royal Smoke AA1 — 0,3 2,0 6. Royal Smoke AA* 0,93 0,2 2,1 7. Royal Smoke AA* 0,62 0,19 1.4 8. Royal Smoke AA1 0,62 , . 0,14 1,0 9. Royal Smoke AA* 1.5 0,4 2,4 10. Royal Smoke AA* 1,75 0,5 3,4 Jelölések: 1 =s Oldószeres extrakciós módszerrel készült 2 = Szabályzott hőmérsékleten végzett közömbösítéssel készült 3 = A hőmérséklet szabályozása nélkül végzett közömbösítéssel készült 4 = A kereskedelmi forgalomból beszerzett, kátrányt tartalmazó, folyékony füstölőszer. A táblázatban közölt AL értékek a felületi fényerősségváltozásokat jelentik (a méréseket Gardnex XL—23 Colorimeter műszerrel végeztük, a műszer használati utasításában leírtak szerint), és a AL értékeket túlságosan alacsonynak — azaz a készítmény füstölt színét nem kielégítőnek — tekintjük, ha 1,4 egységnyi fényerősség-változás vagy ennél kevesebb lép fel azon L értékek között, amelyeket egyrészről a nem füstölt, kontrollburkolaton, másrészt egy folyékony füstölőszerrel kezelt burkolaton mértünk. A 11. táblázatból kitűnik, hogy ha az abszorpciós tényező 0,2 körüli értéknél kevesebb, akkor a felületen lévő füstölőszer mennyisége általában 0,62 mg/cm* vagy kevesebb. Ez a mennyiség általában nem vezet a termék felületi fényerősségének kívánt csökkenéséhez, tehát a színképződést általában elégtelennek kell tekintenünk. Ha egy közepes fényerősség-csökkenést érünk el 1,32 mg/cm1 folyékony füstölőszer felületi mennyiségével, akkor ez a legtöbb célra kielégítő, tehát az abszorpciós tényező ennek megfelelő, legalább 0,4 értéke a találmány előnyös megvalósítási módját jelenti. Megjegyezzük azonban, hogy számos, az élelmiszerpéppel és a feldolgozás körülményeivel kapcsolatos tényező érintheti a háttérszínt, és ennek következtében az L és AL értékeket, így (a 11. táblázatban található AL értékek csak az itt leírt vizsgálatsorozat szempontjából helytállóak. Az összes, fentebb leírt, abszorpciós tényezőre vonatkozó kísérleteinket azonos átmérőjű, nem rostos cellulózburkolatokkal végeztük, közvetlenül a folyékony füstölőszerrel való kezelés és szárítás után vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12
